Egy új kormeghatározási eljárásnak köszönhetően kiderült, hogy a vikingek már Szent István uralkodása idején, 471 évvel Kolumbusz Kristóf előtt elérték Észak-Amerikát.

Egy új kormeghatározási technológia segítségével holland kutatók megállapították, mikor érkezhettek a vikingek Észak-Amerikába. A kanadai Új-Fundlandon lévő L'Anse-aux-Meadows településen egykoron felfedezett viking falu házaihoz használt faanyagot vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a térséget 1021-ben vették birtokba az Európából érkezett hajósok.

Észak-Amerikában a Grönlandon találtakon kívül ez az egyetlen település, amelyről igazolták, hogy a vikingek alapították. A falu maradványait még 1960-ban fedezték fel, a hosszas ásatások pedig igazolták, hogy a település házai a legkorábbi európai származású építészeti szerkezetek a kontinensen, amelyeket valamikor a 11. században emeltek.

A Groningeni Egyetem kutatói egy 992-ben bekövetkezett napkitörést használtak vonatkozási pontként a felfedezéshez. Az új kormeghatározás arra a tényre épül, hogy a napkitörések „ujjlenyomatai” látszódnak a fák évgyűrűiben. Egy ilyen, jelentős napkitörés történt 992-ben, a településről vizsgált faanyagmintákban, amelyek három különböző fából származnak, a kutatók azt mutatták ki, hogy 29 évgyűrű a napkitörés utáni időszakban alakult ki.

„Nem helyi őslakosok vágták ki ezeket a fákat, mivel bizonyíték van fémpengék használatára, amellyel ők még nem rendelkeztek” – magyarázta Michael Dee, a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.

Azt nem tudni, mennyi ideig maradhattak a vikingek a térségben, valószínűleg egy évtizedig vagy kevesebb ideig, és körülbelül százan lehettek. Az épületek hasonlítanak azokhoz, amelyeket a vikingek Grönlandon és Izlandon építettek – tette hozzá.

L'Anse aux Meadows települése legalább nyolc épületből állt, közöttük volt egy kovácsműhely és egy kohó, továbbá egy fűrészüzem, amely egy hajókészítő műhely számára termelt.

A vikingek korát a történészek 793-1066-ra teszik, ebben az időszakban a skandináv hajósok számos alkalommal átkeltek az Atlanti-óceánon. A hagyományos radiokarbonos kormeghatározással a régészek az új-fundlandi település korát nem tudták pontosan megállapítani.