A Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint nem csupán a kisbabák gügyögnek, hanem a denevérbébik is, akik olyan hangokat adnak ki, amelyek a csecsemők gügyögését idézik – írja az index.hu portál.

A kisbabák gügyögése kulcsfontosságú a beszédfejlődésben. A Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint ugyanez igaz a Közép-Amerikában őshonos nagy zsákszárnyú denevérre, a Saccopteryx bilineatára is.

"A csecsemők egyrészt azért gügyögnek, hogy kapcsolatba lépjenek gondozóikkal, de akkor is ezt teszik, amikor teljesen egyedül vannak, látszólag boldogan fedezik fel saját hangjukat, és ugyanezt teszik a denevérek is" – fejtette ki Mirjam Knörnschild, a tanulmány társszerzője, a berlini Természettudományi Múzeum viselkedésökológusa.

A denevérek ultrahanggal, az emberi fül számára hallhatatlan frekvenciájú hanghullámokkal kommunikálnak, de olyan hangokat is kiadnak, amelyeket az emberek is meghallanak. A szakemberek elmondása szerint az emberi fül magashangú csicsergésként hallja ezeket a hangokat, és általában ritkán, mert a denevérek egy része barlangokban él.

Nem úgy, mint a Saccopteryx bilineata, aki inkább fákon tartózkodik, így könnyebb megfigyelni. Ahana Fernandez kutató, a berlini Természettudományi Múzeum munkatársa húsz denevérkölyök gügyögését rögzítette Costa Ricában és Panamában 2015 és 2016 között.

Az emlősöknek az emberhez hasonlóan van gégéjük, és körülbelül három héttel születésük után kezdenek gügyögni. Ez az életszakasz körülbelül 7-10 hétig, egészen az elválasztásukig tart. Ebben az időszakban a denevérek napjaiknak 30 százalékát gügyögéssel töltik, amelynek átlagos hossza megközelítőleg 7 percig tart.