A SARS-CoV-2 vírus megjelenése óta eltelt több mint másfél évben a tudósok világszerte folyamatosan dolgoznak a diagnosztikai eszközök bővítésén. A hagyományosnak mondható laboratóriumi tesztek mellett bevetnek különböző víruskereső állatokat, illetve folyamatban egy űrtechnológia, az „elektronikus orr” adaptálása – mind-mind azért, hogy a kórokozó azonosítása minél gyorsabb és költséghatékonyabb legyen.

A hónap közepétől a nagyszebeni repülőtéren a csendőrség által speciálisan kiképzett kutyák segítségével próbálják felderíteni a koronavírussal fertőzött utasokat. A kutyás szűrést egyelőre kísérleti jelleggel vezették be, 60 napos időtartamra. Amennyiben beválik, a módszert alkalmaznák más romániai repülőtereken is – közölte Lucian Bode belügyminiszter.

Az Országos Vészhelyzeti Bizottság (CNSU) vonatkozó, július 15-i keltezésű rendelkezése értelmében az érkező járatok valamennyi utasát alávethetik kutyás szűrésnek, és aki gyanúsnak bizonyul, annak gyorstesztet kell végeznie. A teszt költségét a Szeben Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) fedezi. Amennyiben a teszt eredménye negatív lesz, az illető folytathatja az útját.

A szebeni légikikötőben öt Covid-felderítő kutya állt szolgálatba.

Jutalomfalat helyett cukros víz

Az új típusú koronavírus, ahogyan más kórokozók is, anyagcsere-változást indítanak el a megfertőzött organizmusokban, ennek eredményeként pedig illékony szerves vegyületek képződnek, a szag összetevői. Ezt képesek azonosítani a rendkívül élénk szaglású méhek – derítették ki a Wageningen Egyetem bio-állatorvosi kutatólaboratóriumának tudósai, akik az InsectSense startuppal közösen láttak hozzá a méhek kiképzéséhez. Mint kiderült, a kutyák trenírozásánál is használt jutalomfalat-módszert alkalmazva a méhek mindössze néhány perc alatt megtaníthatók, hogy a nyelvük kinyújtásával jelezzék, ha fertőzést érzékelnek.

Kapcsolódó

Romániában is betanítottak már kutyákat a koronavírus kiszimatolására

Rövidesen bevethető lesz terepen az a hat kutya, amelyeket a Szebeni Kinológiai Központban képeztek ki a koronavírus-fertőzés kiszimatolására, írja a Mediafax.

koronavírus Romániában kutya

A módszer relatíve egyszerű. A méheket a számukra kialakított hevederekbe helyezik, majd felváltva hol fertőzött, hol pedig tiszta szagmintának teszik ki őket. A fertőzött minta mellé mindannyiszor cukros vizet is adnak, ami arra ösztönzi a rovart, hogy kinyújtsa a nyelvét, és felszívja a „jutalomfalatot”.

Az eljárást elég néhányszor megismételni ahhoz, hogy a méh a cukorhoz társítsa a vírusos testszagot – néhány percen belül már akkor is kinyújtja a nyelvét a fertőzés észlelésekor, ha nem jár érte jutalomszippantás. Egy ily módon kiképzett rovar néhány másodpercre csökkenti a koronavírus-teszt várakozási idejét.

Az InsectSense már ki is fejlesztette egy olyan gép prototípusát, amely gyorsan és nagy számban képes kiképezni a méheket. A BeeSense nagyon hatékony diagnosztikai rendszer lehet az alacsony jövedelmű országokban, ahol nincs kapacitás PCR-tesztekre – írják.

Az InsectSense és a Wageningen Egyetem tudósai együttműködnek a „LumiNose” névre keresztelt biochipen, amely rovargéneket használna az illékony vegyületek azonosítására. Ez a technológia szintén gyors, nem invazív és költséghatékony tesztelési lehetőséget biztosítana, és ami talán még fontosabb, a fertőzöttség mellett képes lesz felismeri a betegség súlyosságát is.

Nanotechnológiás elektronikus orr

A fentihez hasonló műszaki megoldáson dolgozik a NASA is. Pontosabban ez esetben egy létező technológia adaptálásáról van szó. Az amerikai asztronauták már két évtizede használnak egy „elektronikus orrnak” nevezett készüléket az űrhajók belsejében a levegő minőségének figyelésére.

A nanoszenzoros technológia az űrhajósok egészségére káros vegyi anyagok detektálására készült, ám a NASA-nál rájöttek, hogy „megtanítható” a SARS-CoV-2 vírus azonosítására. Az E-Nose egy mobiltelefonos applikáció lenne, amely az emberi leheletből mutatná ki a COVID-19 fertőzés által kiváltott, az emberi orr számára érzékelhetetlen szagot. A Covid-19-re jellemző illékony szerves vegyületek azonosításán közösen dolgoznak a Johns Hopkins Egyetem és a Lawrence Livermore National Lab kutatói.

Az E-Nose hordozhatósága, alacsony költsége és nem invazív jellege miatt tökéletes a helyszíni szűréshez, azaz gyárakban, repülőtereken vagy élelmiszerboltokban – vélik a kutatók.