Világszerte keresik a megoldást a hatóságok a megcsappant oltakozási kedv serkentésére. Európában országonként eltérő módon, jutalmazó és korlátozó intézkedésekkel egyaránt próbálják motiválni az embereket koronavírus elleni vakcina beadatására. Románia a mézesmadzag és a korbács közül az előbbit választotta.

Bár a koronavírus elleni oltási kampány már május második felében kifulladni látszott Romániában, az egészségügyi miniszter csak július végén jelentette be, hogy javaslatcsomagot dolgoztak ki a felgyorsítására. Ioana Mihăilă akkor még a mézesmadzag és a korbács együttes bevetését lengette be. Arról beszélt, hogy oltakozók jutalomra, a vonakodók korlátozásokra számíthatnak. Az utóbbi intézkedéseket részletezte is. Ezek szerint az oltatlanokat hétvégéként nem engednék be bizonyos nyilvános helyekre, az immunizálatlan egészségügyi dolgozókat pedig arra köteleznék, hogy rendszeresen teszteljék magukat a saját költségükön.

A koalíciós egyeztetéseken azonban a javaslatcsomagból kikerült a korbács. A kormánypártok vezetőinek e heti tanácskozása után Florin Cîțu miniszterelnök bejelentette, hogy kizárólag jutalmazással – étkezési utalványokkal és nyereménysorsolással – pörgetnék fel az oltási kampányt. A korábban belengetett korlátozások mellőzésében vélhetően nagy szerepe volt az államfő augusztus eleji határozott fellépésének, illetve a Sanitas tiltakozásának. Klaus Iohannis kijelentette, hogy nem ért egyet az oltatlanok diszkriminálásával, a szakszervezeti szövetség pedig azzal érvelt, hogy az egészségügyi dolgozók átoltottsága jóval nagyobb az országos átlagnál, és nem jelentenek fertőzési kockázatot.

Az vakcinalottó részletei még tisztázatlanok, ám az egészségügyi miniszter ígérete szerint az étkezési utalványok rendszerét már szeptembertől bevezetik. Ioana Mihăilă pénteken elmondta, a 100 lejes értékjegyek az oltópontokban és várhatóan a háziorvosoktól vehetők majd át, de csak a vakcina második dózisának beadása után. Az étkezési utalványokkal való kecsegtetés hatékonysága nyilván még kérdéses, mint ahogy arról sincsenek még adatok, hogy gyorsított-e valamelyest az oltási kampányon az a nemrégiben hatályba lépett törvény, amely szerint a vakcina felvételéért fizetett szabadnap jár az alkalmazottaknak.

Jutalmak és korlátozások Európában

Nyilván az oltakozási kedv megcsappanása nem csak Romániára, hanem az egész világra jellemző jelenség, és más országokban is jutalmakkal és/vagy korlátozásokkal próbálják az oltás beadatására motiválni az embereket. A jutalmazás terén legkorábban Európában Szerbia lépett: Aleksandar Vucic államfő május elején jelentette be, hogy 25 euró (közel 125 lej) értékű pénzjutalmat kapnak azok, akik a hónap végéig beoltatják magukat.

Szerbia példáját követte Lengyelország, ahol május végén nyereményjátékot hirdettek. A vakcinalottót a lengyel állami lottótársaság szervezi, a részvétel díjmentes, csak annyi kell hozzá, hogy valaki beoltassa magát a koronavírus ellen. Sőt azt sem zárják ki, aki a nyereményjáték elindítása előtt megkapta már a védőoltását. 50 ezer zlotys (több mint 50 ezer lejes) pénznyereményeket, valamint más tárgynyereményeket sorsolnak hetente, ennél nagyobb jutalmú sorsolásokat pedig havonta szerveznek. Minden kétezredik beoltott automatikusan kap 500 zlotyit.

Szlovákiában is gondolkodnak a vakcinalottón, a pénzügyminiszter felvetette, hogy fizessenek azoknak, akik beoltják magukat. Bulgária is tervezi, hogy értékjegyeket adjanak a vakcina beadatásáért, a görög kormány pedig 150 euró (közel 750 lej) pénzjutalmat kínál a fiataloknak azért, hogy beoltassák magukat.

Több európai állam ugyanakkor kényszerítő intézkedéseket is bevetett. Olaszország volt az első ország a kontinensen, amelyik kötelezővé tette a koronavírus elleni védőoltást az egészségügyi dolgozóknak, emellett ma már a gyógyszerészeknek és az idősotthonok dolgozói számára is kötelező az oltás Itáliában. Akik nem hajlandók beoltani magukat, más munkakörbe helyezhetők át. Magyarországon szintén arra kötelezték az egészségügyi dolgozókat, hogy szeptember elsejéig adassák be a vakcinának legalább az első dózisát.

A legszigorúbban Franciaország járt el, ahol júliusban kötelezővé tették az oltást az egészségügyi dolgozóknak, beleértve az idősotthonok gondozóit is. Aki nem adatja be fel az oltást szeptemberig, az akár a fizetését is elveszítheti. Emmanuel Macron elnök pedig utalást tett arra, hogy a jövőben akár a teljes felnőtt lakosság számára kötelezővé tehetik a védőoltást, de erre nincs még konkrét javaslat.

Görögországban az egészségügyi dolgozók számára szintén kötelező az oltás, ellenkező esetben augusztus 16-tól elveszítik az állásukat. Emellett az oltatlanok továbbra sem vehetnek részt zárt térben tartott rendezvényeken, és kötelezővé tervezik tenni az oltást az idősotthonok dolgozói és a hadsereg tagjai számára is.

Ez történik a tengeren túl

Az Egyesült Államokban már áprilistól jutalmakkal próbálták motiválni az embereket. Nyugat-Virginia abban a hónapban 100 dolláros megtakarítási kötvényt ajánlott a 16 és 36 év közötti fiataloknak, ha hajlandóak oltakozni. Ohio állam kormányzója májusban vakcinalottót hirdetett: a hónap végétől öt héten át heti egy nyertest sorsoltak ki a beoltottak közül, aki 1 millió dollárt vihetett haza. Marylandben pedig májustól július elejéig naponta sorsoltak ki 40 ezer dollárt, a kampány végég pedig egy valaki 400 ezer dollárt kapott azért, mert beadatta a vakcinát.

Joe Biden amerikai elnök maga jelentette be júniusban, hogy ingyen sört osztogatnak azért, hogy július 4-ére, a Függetlenség Napjának nemzeti ünnepére a 21 év feletti lakosság 70 százalékát beoltsák. New York főpolgármestere, Bill de Blasio kezdeményezésére a város bizonyos oltópontjain 100 dollárral jutalmazzák a betérőket. Ezeken kívül az Egyesült Államokban ingyen sört, ingyen fánkot, árengedményeket, sport- és kulturális eseményekre szóló belépőket, fizetett szabadságot, az egyetemi hallgatóknak ösztöndíjat ígérnek azért, hogy minél többen igényeljék a vakcinát.

(Nyitókép forrása: Rovaccinare)