Az európai összehasonlításban szokatlan lazaság Romániában összefügg azzal, hogy két kormánypártban is tisztújítás zajlik – véli Dr. Lorenzovici László egészségügyi közgazdász. Az egyetemi oktató hangsúlyozta: miközben meredeken emelkednek a fertőzési számok, pozitívum, hogy a negyedik járványgörbe alacsonyról indul. A lassú oltási kampánnyal kapcsolatban úgy vélte, az valójában a romániai társadalom általános fejlettségi szintjét tükrözi.

Magas átoltottság mellett is a koronavírus-járvány újabb hulláma alakult ki a világ számos országában a delta vírusvariáns miatt, amely elsősorban az oltatlanok körében fertőz. Egyre többfelé vezetnek be korlátozásokat ismét, illetve teszik kötelezővé az oltás felvételét egyes foglalkozási kategóriák – elsősorban az egészségügyi vagy oktatási dolgozók – számára. Idehaza ilyesmiről szó sincs, vezető politikusaink egyelőre kizárják az újabb korlátozások bevezetését is.

A járványgörbék atipikusak

„Ha megnézzük a számokat, Románia az elmúlt négy hétben növekedésben volt, és a növekedés ritmusa kimondottan magasnak mondható, tehát 40 és 60 százalék közötti” – értékelte a hazai állapotot a Maszol.ro-nak Lorenzovici László. Az egészségügyi közgazdász hozzátette: nehéz megjósolni, hogy mit hoz a jövő, és bár nincs okunk azt feltételezni, hogy a növekedés megáll, mégis „jó hír, hogy alacsony esetszámról indulunk – sokkal alacsonyabbról, mint bármelyik más közép-európai ország –, tehát a nagy növekedési ritmus mégiscsak aránylag alacsony esetszámhoz vezet”.

Dr. Lorenzovici László (képünkön; Fotó: személyes archívum) szerint jósolni már csak azért is nehéz, mert ha Nyugat-Európát nézzük, a járványgörbék nagyon atipikusak: nem harang formájúak, hanem többé-kevésbé hegyesek. Hollandiában vagy Spanyolországban nagyon gyorsan felszaladt az esetszám, és nagyon gyorsan le is ment. Ez elsősorban nem a vírusvariánssal magyarázható – az csak a járványgörbe meredekségét határozza meg, illetve azt, hogy az esetek hány százaléka lesz súlyos –, hanem a magas átoltottsággal vagy a természetes immunizáltság fokával. Emiatt ugyanis a vírus csak bizonyos körökben tudott nagyon gyorsan terjedni, éspedig a fiatalokban, merthogy Nyugaton betartották a korcsoportos oltást.

Az esetszám növekedése tartós lesz

Vannak ellenpéldák is. Nagy-Britanniában a járvány lassabban, de magasra felfutott – nyolchetes növekedés volt –, aztán elindult lefelé, de múlt héten megtorpant a csökkenés. „Nem lehet különösebben tippelni sehol most már. Romániában a növekedés mindenképpen tartós lesz, a kérdés csak az, hogy hány hétig fog tartani, és milyen magasra kúszik a járványgörbe” – mutatott rá a szakember, hangsúlyozva, hogy meglátása szerint a negyedik hullám kisebb lesz az előzőnél. Emlékezetett, hogy az eddigi hullámok felfutó ága hat-nyolchetes volt.

Pozitívumként említette, hogy noha elindult felfelé az intenzív terápiás esetek száma, ezen a téren is nagyon alacsonyról indul a negyedik hullám, ugyanis gyakorlatilag kiürültek a kórtermek. Hétfőre az intenzív terápiára szoruló betegek száma elérte a nyolcvanat – a 30-as minimumnak a másfélszeresét. A szakember szerint számítani lehet arra, hogy növekedni fog az elhalálozások száma. „Most már tudni lehet, hogy aki az intenzívre bekerül, az sajnos nagyrészt nem éli túl. A lélegeztetőgépre kapcsolt páciensek háromnegyede meghal, mert hiába adunk több oxigént, a hajszálerek trombózisa a tüdőben a legtöbb esetben nem engedi az oxigénfelvételt” – hangsúlyozta.

Ezért is lenne fontos az oltás felgyorsítása – mutatott rá, kiemelve, hogy a nyugati országok adatai szerint körülbelül tizedére esett vissza az elhalálozási ráta – az azonosított fertőzöttek 3-4 százalékáról 3-4 ezrelékre –, és „ez a vakcináknak köszönhető”. Hozzátette ugyanakkor, hogy nehéz globális következtetéseket levonni a számokból, mert nagyon számít, hogy milyen a korcsoportos struktúrája a fertőzötteknek, „nem mindegy, hogy ezer hetvenéves vagy ezer harmincéves betegszik meg”.

„Ez nem szabadságjogi kérdés”

Egyre több európai országban vezetnek be korlátozásokat, illetve teszik kötelezővé az oltást bizonyos foglalkozási kategóriák, például egészségügyi vagy oktatási alkalmazottak számára. A román politikai vezetők ezt kizárták, sőt Klaus Iohannis államfő a minap azt is diszkriminációként értékelte, ha bizonyos rendezvények vagy helyszínen – például mozik vagy éttermek – látogatását oltáshoz kötnék.

Lorenzovici László szerint „inkább az a kérdés, hogy akik felvették az oltást, nincsenek-e diszkriminálva azok miatt, akik nem oltatják be magukat”. Előbbieket ugyanis ugyanúgy sújtja a rengeteg korlátozás, az elhúzódó járvány gazdasági hatása, vagy akár az emiatt előálló államadósság. „Én úgy gondolom, hogy méltánytalanul többet szenvednek azok, akik felveszik a harcot a járvány ellen – az elérhető eszközökkel –, mint azok, akik nem oltatják be magukat. Magyarán egyesek felelőtlen döntéseit mindenki megfizeti” – fejtegette.

Az oltási kötelezettséget illetően Lorenzovici szerint külön kell választani a társadalom széles rétegeit azoktól, akik a foglalkozásuk révén veszélybe sodorhatják mások életét. „Akik ápolásban, gondozásban, ellátásban dolgoznak – tehát nem csak az egészségügyről beszélek –, azokkal szemben munkahelyi elvárás és kötelezettség, hogy ne sodorják veszélybe a rájuk bízott emberek életét. Aki az egészségügyben dolgozik, annak be kell tartania bizonyos higiéniai szabályokat, meg kell felelnie bizonyos feltételeknek, és igen, az oltás is része ennek. Ez nem szabadságjogi kérdés” – szögezte le, hozzátéve, hogy akár a műhiba kérdését is felvetheti egy páciens megfertőzése egy be nem oltott orvos vagy ápoló által.

A szakma hozzáállás egyébként meglátása szerint „összhangban van az egészségügyi ellátás színvonalával”. „Az egészségügyi ellátás szintjét az alkalmazottak szintje adja, a képzettsége és a hozzáállása. Ez a hozzáállás, úgy gondolják, hogy ez így rendben van. Én az állami egészségüggyel szemben nagyon kritikus vagyok, mert az adófizetők pénzéből van fenntartva, és az adófizetők igenis eldönthetik – a képviselőik révén –, hogy milyen elvárásokat támasztanak az államilag finanszírozott ellátással szemben”.

A felelősség többszintű

Úgy vélte, a felelősség többszintű, nem csak politikai, hiszen például az orvosi kamara is hozhatna döntést az oltási kötelezettséggel kapcsolatban. „Az államférfi bátor, és bevállal nehéz döntéseket, amelyekért aztán vállalja a felelősséget. Én azt látom, hogy Romániában továbbra is hiányoznak az igazi vezetők, akik előbbre helyeznék a társadalom érdekeit a piciny kis választási érdekeiknél” – fejtegette összefüggésbe hozva a bátor döntések hiányát a tavalyi évi választásokkal és a két kormánypártban jelenleg zajló tisztújítással. „Semmilyen döntést nem vállalnak fel emiatt is. Ki kell mondani: gyávák és gyengék” – fogalmazott.

Kitért arra is, hogy miközben Románia európai szinten lemaradt az oltásban, és nem használja ki az EU-tagságból fakadó lehetőségeit, a tavalyhoz képest vagy a világ más részeivel összehasonlítva „a pohárnak van egy teli fele is”. Több mint ötmillió ember be van oltva, erre még rájön valamennyi természetesen immunizált. Továbbra is naponta átlagosan kilencezer ember veszi fel a vakcinát, nagyságrendekkel többen a napi új fertőzötteknél, tehát „ma már Románia sem a természetes immunizálás mellett teszi le a voksát”. Ezzel csökken a rizikója annak, hogy valakinél a Covid-19 betegség súlyos formája alakuljon ki.

Lorenzovici László úgy látja, hogy „most már mindenki lemondott a nyájimmunitás eléréséről” – ehhez az eddiginél több mint kétszer több embert kellene beoltani –, arra kell tehát koncentrálni, hogy minél alacsonyabb szinten maradjon az elkerülhető elhalálozások száma. „Nagyon durván fogalmazok: sajnos öngyilkosságban és halálos autóbalesetekben Románia élen jár Európában, de ugye a felelőtlen vezetés is az öngyilkosság egyik formája. Ugyanez a felelőtlen hozzáállás nyilvánul meg az oltástagadásban is, és ebben ugyancsak előkelő helyen vagyunk” – mondta. Hozzáfűzte: az oltási kampány lassúsága valójában a romániai társadalom általános fejlettségi szintjét tükrözi.

Kapcsolódó

Étkezési utalványokkal növelnék az oltási hajlandóságot

Megállapodás született a koalícióban arról, hogy kapjanak étkezési utalványt azok, akik beoltatják magukat koronavírus ellen – jelentette be Ioana Mihăilă egészségügyi miniszter.

koronavírus Romániában oltási kampány Ioana Mihăilă

„Sajnos ez a tükre a romániai társadalomnak. Ha eddig úgy gondoltuk, hogy nem ez, és nem akartuk elfogadni a kutatások eredményeit – beleértve az iskolai oktatás színvonalát –, akkor most már nagyjából tisztába kerülhettünk, hogy nem véletlenül vagyunk Európában a kullogók” – mondta. Úgy vélte, a járvány bebizonyította, hogy a társadalom nem jobb a politikusainál, hiszen az autonómiával rendelkező egyetemek például „eldönthették volna, hogy a bentlakásba nem teszi a lábát egyetlen diák sem, aki nincs beoltva" – kivéve, ha fel tud mutatni egy megfelelő orvosi igazolást –, viszont ezek a döntések nem születtek meg, „az értelmiség ugyanúgy levizsgázott, mint a döntéshozók”.

(Címlapképi illusztráció: MTI)