Napfény és termőtalaj nélkül, laboratóriumban is gyártható mesterséges faanyag, igazolja egy amerikai kutatócsoport fejlesztése. A tanulmány vezető szerzője, Ashley Beckwith, az MIT munkatársa szerint a mesterséges faanyag egy napon hasznos kiegészítése lehet a hagyományos erdőgazdálkodási modellnek, és hosszú távon fenntartható nyersanyagforrást biztosíthat, írja a qubit.hu portál.

A növényi sejtek formába öntéséhes és megszilárdításához 3d-nyomtatóval készíthető zselét használtak a szakemberek, ezt követően olyan mesterséges faanyagokat és deszkákat gyártottak, amelyek alkalmasak a bútorkészítéshez.

„Világszerte egyre nagyobb az igény a növényalapú termékek iránt, legyen szó élelmiszerekről, az infrastruktúrához használt alapanyagokról, fogyasztási cikkekről vagy bioenergiára épülő üzemanyagokról. Ugyanakkor a megművelhető terület véges. Rengeteg erőforrást pazarolunk a növénytermesztésre, miközben csak a növény egy kis részét használjuk fel. Az alapanyaggyártáshoz ki kellett dolgoznunk egy stratégiai megközelítést, amely kevésbé függ a termőtalajtól” – mondta Beckwith a BBC 5 rádióműsorában, a Naga Munchetty Programme-ban.

A természetes úton, illetve laboratóriumban előállított fatípusok minőségbeli különbségei elsősorban a fatípusok szerkezetében jelentkeznek. Beckwith elmondta, hogy a valódi fa struktúrája jóval rendezettebb; ezt a struktúrát a fa törzsében áramló folyadékok alakítják ki. A mesterséges fából ezek hiányoznak, így a szintetikus úton előállított fa inkább forgácslapra vagy más kompozit faanyagokra emlékeztet.

Az őszirózsafélék családjába tartozó rézvirágot a szakemberek növényi alapanyagként használták, hogy elméletük működőképességét igazolhassák: apró növényi struktúrákat növesztettek ebből. Hogy széles körben használt gyártástechnológia lehessen a kutatásból, az előállítható struktúrák méretének növelhetőnek kell lennie, részletezték a kutatók.

Hozzátették, a megfelelő méretű mesterséges faanyag gyártása hosszadalmas folyamat. Egy kávézóasztalnyi műfa előállítása több hónapot is igénybe vehet – igaz, ez is jóval gyorsabb a természetes útnál, ami legalább 20 évig tartana. „Nem tudom, növesztenék-e egy komplett asztalt, mivel ez helykihasználás szempontjából nem lenne túl praktikus. Elméletileg viszont semmi akadálya annak, hogy megtegyük” – mondta Beckwith a BBC-nek.

Bár a kutatás még csak korai stádiumban jár, Beckwith és kollégái remélik, hogy 10 éven belül valódi áttörést érhetnek el. Beckwith szerint az emberek fogékonyak a koncepcióra, így jó esély van rá, hogy a technológia mások érdeklődését is felkelti, ami még közelebb hozhatja a megvalósulást.