Mint arról beszámoltunk, az oktatási minisztérium rendelete értelmében idén januártól 8,50-ről 9,50-re emelték az érdemösztöndíjhoz szükséges tanulmányi átlag alsó határát a közoktatásban. A változtatás zavart okozott a rendszerben, hiszen a második szemeszter kezdete után sem tudni pontosan, hogy az előző félév, vagy az előző tanév eredményei alapján ítélik oda az érdemösztöndíjakat. Az sem derül ki világosan a juttatások odaítélésének általános kritériumait leíró határozatból, hogy a szociális ösztöndíj kategóriába tartozó árvasági és vidéki ösztöndíjat az egy főre eső – alacsony – jövedelmi szinthez kötik-e vagy sem. Szabó Ödön oktatási szakpolitikust kérdeztük a kritériumokról, valamint a többféleképpen értelmezhető rendeletről.

Szabó Ödön parlamenti képviselő szerint a racionális megoldás az lenne, ha az előző félévben elért átlagok alapján kapnák meg a diákok az érdemösztöndíjakat. Ennek ellenére az oktatási miniszter egy, a diákszervezetekkel való egyeztetés alapján az előző tanév átlagai alapján ítélné oda a 9,50 feletti átlagot elért diákoknak a juttatást.

Az RMDSZ-es politikus véleménye szerint már csak azért is az első félévi eredményeket kellene figyelembe venni, mert „az előző tanévi átlagok alapján már megkapták a diákok az idei év első szemeszterében az ösztöndíjakat”. Ugyanakkor nem tartja helyénvalónak a döntést, mert ha egy iskolás az első félévben azért tanult és javított, hogy magasabb legyen az átlaga – mert úgy hitte, ezt a teljesítményét veszik figyelembe –, akkor joggal érezheti most azt, hogy átverték. „Hajtottak, hogy jó jegyeket szerezzenek és mégis az előző év eredményeit veszik figyelembe” – nyomatékosította az oktatási szakpolitikus.

Ugyanez a helyzet, ha egy diáknak előző tanév végén megvolt a 8,50-es átlaga, így kapta is az ösztöndíjat, viszont az előző félévben hiába érte el a 9,50-es jegyátlagot, ebben az esetben sem kaphatja meg az érdemösztöndíjat, hiszen az előző tanévi eredményei alapján kiesik a jogosultak közül. „Ez így nem helyes, mert egyrészt megemelték az alsó határt, másrészt még lehetősége sincs a diáknak, hogy továbbra is kapja az ösztöndíjat” – hangsúlyozta Szabó Ödön.

Ami az árvasági és vidéki ösztöndíjak odaítélésének feltételeit illeti, az oktatási szakpolitikus megerősítette, hogy valóban több módon értelmezhető a rendelet erre vonatkozó cikkelye. „Én azt ajánlottam, hogy ebben a kérdésben írásban kell a tanügyminisztériumhoz fordulni, hiszen mindig a minisztérium jogi értelmezése a mérvadó. Ahhoz, hogy ne legyenek különbségek, a minisztériumnak mindenképp pontosító választ kellene adnia” – tette hozzá a szakpolitikus.

Mi az, ami biztos?

Ami viszont biztosan kiderül a minisztériumi rendeletből, hogy a teljesítmény-ösztöndíjakat a tanév első félévében kapják meg a diákok az előző tanévben elért eredmények alapján. Kivételt képeznek a végzős tizenkettedikes évfolyamok tanulói, akiknek a tanév első félévben elért eredmények alapján ítélik oda az ösztöndíjakat.

Azok a diákok részesülnek teljesítmény-ösztöndíjban, akik az oktatási minisztérium által szervezett versenyek nemzetközi és országos szakaszain első, második vagy harmadik helyezést értek el. A hallgatók elveszíthetik az ösztöndíjat, ha a magaviseletből nem 10-esre zárják le őket.

Az érdemösztöndíjakat a 9,50 feletti átlagot elért diákok kapják, ha előző félévben nincs több mint 10 igazolatlan hiányzásuk, kivételt képeznek az öt és kilencedik osztályos tanulók, akiknek az első félév igazolatlan hiányzásait összesítik. Emellett érdemösztöndíjban részesülhetnek azok is, akik első, második vagy harmadik helyet értek el a tanügyminisztérium által rendezett versenyek megyei szakaszain.

A tanulmányi ösztöndíj azoknak a diákoknak jár, akiknek a kérelmezést megelőző három hónapban a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladta meg az országos nettó átlagbér mértékét, továbbá eleget tesznek a következő feltételeknek: tanulmányi átlaguk eléri a 7,50-et, és az előző tanévben, félévenként 10 vagy annál kevesebb igazolatlan hiányzást halmoztak fel. Az ötödikesek és kilencedikesek esetében az első félév hiányzásait összegzik. A kilencedikesek közül ösztöndíjat kapnak, akik bejutáskor elérték a 7,50-es átlagot.

Szociális ösztöndíjat kérhetnek azok a diákok, akiknek a családjában az elmúlt 12 hónapban az egy főre jutó jövedelem nem haladta meg az országos nettó minimálbér 50 százalékát (687,5 lej). Figyelembe veszik az állandó jövedelem értékét, beleértve a gyermeknevelési pótlékot is.

A szociális ösztöndíj kategóriába tartozik az árvasági ösztöndíj. Az árván vagy félárván maradt tanulók kaphatják meg. Betegségi ösztöndíjra jogosulnak azok a diákok, akik különböző fogyatékossággal, daganatos, genetikai, idegrendszeri, légzőszervi, mozgásszervi vagy krónikus betegséggel élnek. A vidéki ösztöndíj azokra a diákokra vonatkozik, akik azért járnak más településre iskolába, mert a lakhelyükön nincs tanintézmény.

A szociális ösztöndíj halmozható az érdem-, a teljesítmény- vagy a tanulmányi ösztöndíjjal. Azok a diákok, akik jogosultak mind a tanulmányi, a teljesítmény- és az érdemösztöndíjra, csak az egyik típusú juttatást választhatják a három közül, a legnagyobb értékűt és a leghosszabb időre odaítélt ösztöndíjat.

Minden tanintézmény maga dönti el, meddig fogadja az igényléseket, de a jövő héten ezeket le kell tenni. Érdeklődni az iskolák titkárságán lehet.