Mint arról beszámoltunk, az oktatási minisztérium rendelete értelmében 8,50-ről 9,50-re emelték az érdemösztöndíjhoz szükséges tanulmányi átlag alsó határát. A tanulók országos tanácsa bejelentette, hogy a bíróságon megtámadják a rendeletet, amely több százezer tanulót érint. A minisztériumi határozat, amely tartalmazza a hallgatóknak nyújtott ösztöndíjak jóváhagyásának általános feltételeit, kedden jelent meg a Hivatalos Közlönyben.

Tanulók egy csoportja tüntetett csütörtök délelőtt az oktatási minisztérium székháza előtt az ösztöndíjak megszerzéséhez szükséges feltételek megváltoztatása miatt. A tanulók országos tanácsa szerint „a döntés nyomán sokkal kevesebb ösztöndíjat ítélnek majd oda azzal az ürüggyel, hogy az online tanítás nyomán nőttek az iskolai átlagok”. A tanulók tiltakozására válaszképpen Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter közleményében úgy fogalmazott: a becslések szerint 2022-ben 537 477 tanuló jogosult ösztöndíjra, ebből 347 ezer érdemösztöndíjra, vagyis ennyi tanulónak volt 9,50-nél magasabb tanulmányi átlaga az elmúlt tanévben, tehát az érdemösztöndíjban részesülők száma idén háromszor több mint 2020-ban. Idén 1,031 milliárd lejt különítettek el iskolai ösztöndíjakra, ez 60%-os növekedést jelent 2021-hez képest.

Két évvel ezelőtt a diákok 20 százalékának volt 8,50 feletti médiája

Szabó Ödön parlamenti képviselő, a képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke a Maszol megkeresésére elmondta, az elmúlt időszakban az online tanulási forma torzítást hozott az oktatási rendszerbe. A virtuális tanítás az értékelési módszereket is befolyásolta, torzítja a diákok valós eredményeit. „Jelen pillanatban ott tartunk, hogy az utolsó lezárt félév eredményei alapján a diákok közel fele 8,50 feletti átlaggal végzett az iskolában. Ez viszont nem igazolja vissza az általános képességvizsgán és érettségin elért jegyeket” – véli az oktatási szakpolitikus. Kiemelte, a 8,50 feletti áltaggal rendelkezők aránya korábban, a jelenléti oktatás időszakában 20 százalék körül mozgott, ami társadalmi szinten nagyjából meg is felel a kiválósághoz közel álló diákok számának.

A parlamenti képviselő szerint az oktatási minisztérium az utóbbi időszak torzításait próbálja ellensúlyozni ezzel a lépésével. Hozzátette, az ösztöndíjak odaítélésének új kritériumait leszögező rendeletet még tavaly októberben véleményezte a társadalmi párbeszédért felelős bizottság, a diákok képviselői akkor elfogadták a javaslatot. „Nyilvánvalóan a változtatásnak negatív visszhangja van a diákok körében, hiszen csalódásként éri őket a megvonás. Szerencsésebb lett volna, ha a tanügyminisztérium inkább tanév kezdetén lépteti érvénybe a rendeletet” – magyarázta Szabó Ödön.

Központi költségvetésből fizetik ki az ösztöndíjakat

Romániában az ösztöndíjalapban radikális változások történek az elmúlt időszakban. A Maszol kérésére a szakpolitikus elmagyarázta, eddig csak a szociális, valamint a nemzetközi teljesítményi ösztöndíjakat fizette a minisztérium. A tanulmányi- és érdemösztöndíjakat az önkormányzatok biztosították. Ez azt jelentette, hogy az önkormányzatok folyósították a pénzt az általános forgalmi adóból befolyó, a költségvetésükben külön erre a célra elkülönített összegekből. Azonban a szegényebb önkormányzatok büdzséjéből nem jutott erre is, ezért a települések egy részében érdemösztöndíjat csak akkor biztosítottak, ha sikerült kilobbizni, hogy a központi költségvetésből erre a célra utaljon ki összegeket a kormány. Tehát gyakran megtörtént, hogy azonos teljesítményt nyújtó diákok eltérő elbírálásban részesültek az ösztöndíjak odaítélésekor, aszerint, hogy éppen milyen közigazgatási egységben található az iskolájuk.

A politikus szerint voltak olyan önkormányzatok, amelyek komolyabb összegekkel támogatták a jól teljesítő diákokat, ám ez nem mindenhol történt így. Az utóbbi évek radikális változása az volt, hogy országos rendszerré vált az ösztöndíjak kifizetésének kérdése, tehát már központi költségvetésből fizetik ki azokat. „Egy minimális összegű ösztöndíj elérhetővé vált minden jogosult számára. Az átalakítás előtt az ösztöndíjakra fordítandó költségvetés összege 200 millió lej volt, erre idén 1,031 milliárd lejt különítettek el” – nyomatékosította. Hozzátette, az semmiképp sem igaz, hogy csökkent volna a keret, csak a struktúra változott. Egyetért azzal, hogy a diákok és diákszövetségek azért harcolnak, hogy szélesebb legyen a támogatottság, viszont fontos hozzátenni, hogy a tanulókat képviselő szervezetek is egyetértettek a feltétek változtatásával tavaly októberben.

Kiemelte, a tanügyminisztérium az országos költségvetésből biztosítja a támogatásokat, ennek lényege egy országos, egységes minimális keret meghatározása, valamint a cél a kiutalt összegek közötti túl nagy egyenlőtlenségek elkerülése lenne. A határozat azért szól minimális összegről, mert a helyi hatóságok megszabhatnak magasabb ösztöndíjakat is, ha a költségvetésük ezt megengedi. A szegény és gazdag települések közötti különbségek tehát nem tűnnek el.

Fontos visszatérni az eredeti rendszerhez, ha véget ér az online oktatás

Szabó Ödön úgy fogalmazott: „Azt gondolom, hogy sokkal többen jutnak valamilyen ösztöndíjhoz, mint négy vagy öt évvel ezelőtt. Többek között a szociális ösztöndíjak összegét is megemelték, de szakmai ösztöndíjak is elérhetőek a szakközépiskolásoknak”. Hangsúlyozta: fontos az efféle támogatás, hiszen általában olyan diákok jelentkeznek a szakképzőkbe, akiknek anyagi körülménye nem teszi lehetővé, hogy más iskolát válasszanak, de olyan régiók tanulói is választhatják a szakiskolákat, ahol nincs lehetőség az ingázásra, más tanintézmény pedig nincs a környéken. A hátrányos helyzetű diákoknak, vagy a szakmákat tanulók közegében is elérhetők az ösztöndíjak – mondta a parlamenti képviselő.

Ugyanakkor nyomatékosította, indokolt az ösztöndíjra jogosult médiák alsó határának visszaváltása 8,50-re abban az esetben, ha véget ér az online oktatás. Így megszűnik a virtuális közegben történő torzított értékelés, és valószínű, hogy többen ismét alacsonyabb általános eredményeket érnek el, hasonlóan a világjárvány előtti időszakhoz.