Két évtizedes kitartó munka és számtalan bürokratikus, valamint gazdasági akadály leküzdése után teljes pompájában áll Bihardiószeg büszkesége, a Zichy-kastély. A partiumi község életében mérföldkőnek számító beruházás lezárása kapcsán Mados Attila polgármesterrel beszélgettünk a műemlék felújításának fázisairól, a birtok régmúltra visszanyúló, fordulatos történetéről és a megújult épület jövőbeli turisztikai, közösségi szerepéről.

Háromszáz évnyi történelem

A bihardiószegi kastély története egészen a 18. század elejéig nyúlik vissza. Az épület alapjait 1701-ben rakták le Johann Franz Grünsfeld generális megrendelésére, két korábbi református parókia helyén. Az épület ezt követően a Sternberg, majd a gróf Zichy család birtokába került, akik elnyerték és alakították a birtokot. A kastély a 19. század folyamán érte el végső, klasszicista elemekkel ötvözött formáját, s nemcsak a nemesi család rezidenciájaként, hanem az Érmellék egyik legfontosabb borászati és adminisztratív központjaként is szolgált.

A kastély különleges építészeti kuriózuma az alatta húzódó, mintegy 1800 méter hosszú pincerendszer. Ez az óriási pincészet szolgált az egykor nemzetközi hírű diószegi borok érlelésére és a borkereskedelem lebonyolítására.

A 20. század megpróbáltatásai azonban nem kímélték a komplexumot. A népszerű vélekedéssel ellentétben az épületet nem a kommunista rezsim idején államosították, hanem a Zichy család még a század első felében eladta azt a román államnak. A rendszerváltást követően zűrzavaros időszak köszöntött a műemlékre. „Egyesek a használati jogot sokáig tulajdonjognak tekintették, ami miatt hosszú, elhúzódó pereskedés alakult ki” – idézi fel a jogi megpróbáltatásokat Mados Attila polgármester. „A per végül 2008-ban zárult le jogerősen, ekkor kapta meg hivatalosan Bihardiószeg önkormányzata a kastély tulajdonjogát.”

Az ingatlan azonban siralmas képet mutatott. A tetőszerkezet jelentős része beszakadt, az elhagyatott épület beázott, jelentősen károsodott. A restaurálást előkészítő falkutatások sajnálatos eredménnyel zárultak: sem a kastélybelsőben, sem a hajdani kápolnában nem maradtak meg olyan eredeti vakolat- vagy festésrétegek, amelyeket helyre lehetett volna állítani, tudtuk meg az elöljárótól. Az enyészet végleg eltüntette a letűnt korok belső díszítéseit.

Húsz év munka

Az önkormányzat a tulajdonjog rendezése után az épület megmentésére törekedett. A felújítási folyamat első nagy mérföldköve 2014-ben zárult le. Ennek során egy magyar–román országhatáron átnyúló projekt keretében sikerült a tetőszerkezetet megerősíteniük, valamint az épületkomplexum körülbelül egyharmadát-egynegyedét teljesen rendbe tenniük. Itt kapott helyet a községi könyvtár és a helyi mocsárvidéket, az Érmellék természetvédelmi értékeit bemutató, mindmáig a páratlan mocsári állatvilág hangját megidéző effektekkel gazdagított kiállítótér.

A munka oroszlánrésze – a fennmaradó, romos épületszárny teljes rekonstrukciója – azonban még hátravolt. A településvezetés évekig kereste a megfelelő forrásokat, míg végül a vidékfejlesztési alapon (AFIR) keresztül sikeresen elnyertek egy 500 ezer eurós uniós támogatást.

A megvalósítás útjába azonban újabb akadályok gördültek. A 2016–2018 körül indult kivitelezési előkészületeket a közbeszerzési eljárások elhúzódása akasztotta meg, amit a COVID-19 világjárvány gazdasági hatásai tovább tetéztek. Az építőipari árak drasztikus növekedése miatt három egymást követő közbeszerzésre egyetlen kivitelezői ajánlat sem érkezett, idézte fel a történteket a polgármester. Ezek után az önkormányzatnak teljes költségvetés-aktualizálást kellett végrehajtania, hogy az árakat a megváltozott piaci viszonyokhoz igazítsa.

„Végül sikerült a közbeszerzést sikeresen lezárnunk, és szűk két év alatt az épület fel nem újított szárnyát teljesen újjáépítettük. A tetőszerkezettől a belső terekig az egész épület megújult. Ezzel a projektünk végére értünk: egy teljes egészében modernizált, turisztikai funkciót betöltő műemléket adhattunk át” – nyilatkozta a Maszol megkeresésére Mados Attila.

Művészet, borturizmus és közösségi élet

A most lezárult projekt kifejezetten turisztikai és kulturális célokat szolgál, így a frissen átadott szárnyban ennek megfelelő tevékenységek kapnak helyet. Az önkormányzat már stratégiai partnerséget kötött a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel, amelynek értelmében az intézmény kiállítótérként hasznosítja az épületrész jelentős hányadát. Ezenfelül a jövőben nemzetközi művésztáborok szervezését tervezik: a meghívott alkotók a kastély inspiráló falai között dolgozhatnak majd, s munkáikból egy-egy darabot a kastély gyűjteményének adományoznak.

A mostani 500 ezer eurós keretből a kastélypark és a hatalmas pincerendszer felújítására már nem jutott forrás. Az 1800 méteres, L-alakban húzódó, helyenként beomlott pincehálózat helyreállítása azonban a település kiemelt stratégiai célja.

„Saját forrásból nincs lehetőségünk egy ekkora horderejű rekonstrukcióra, de folyamatosan figyeljük a pályázati kiírásokat. Amint találunk olyan keretet, amely a borászathoz, a borturizmushoz vagy akár egy borászati duális képzőközpont kialakításához köthető, azonnal benyújtjuk a pályázatot. Többféle hasznosítási lehetőségre is nyitottak vagyunk a felújítás érdekében” – mutatott rá a polgármester.

A kastély megújulása a helyi közösségi életre is élénkítően hat. A kastélykert már eddig is a falu szabadtéri rendezvényeinek központi helyszíne volt, az épület belső tereibe pedig új közösségi funkciókat terveznek. Helyi termékeket értékesítő és kiállító pontot, valamint kávézót és klubhelyiséget alakítanak ki. A helyi fiatalok már be is jegyezték az épületbe a saját ifjúsági szervezetüket, ezzel kvázi garantálva, hogy a falak között pezsgő ifjúsági élet zajlik majd.