Több mint 17 millió lejből újítják fel az erzsébetvárosi Apafi-kastélyt, Erdély egykori fejedelmi rezidenciáját. A polgármesteri hivatal jelentős uniós források bevonásával valósíthatja meg a projektet. A tervek szerint 2029 októberéig tartó beruházás során nemcsak megerősítik és restaurálják a műemlékegyüttes bástyáját és boltíves pincéjét, hanem a kastély udvarát is visszaalakítják középkori mintára, hogy fenntartható módon lendítsék fel a térség kulturális turizmusát.

Felújítják az erzsébetvárosi, egykori fejedelmi rezidenciát, az Apafi-kastélyt Európai Regionális Fejlesztési Alapból, valamint állami költségvetésből – adta hírül a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség. Közölték, Erzsébetváros (Dumbrăveni) polgármesteri hivatala vissza nem térítendő támogatást nyert a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökségtől – a 2021–2027-es Központi Régió Program Irányító Hatóságától – a műemlékegyüttes részét képező egyes épületek megerősítésére és helyreállítására.

A projekt teljes értéke mintegy 17,2 millió lej, ebből az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) származó, vissza nem térítendő támogatás 13,2 millió lej, míg az állami költségvetésből biztosított, vissza nem térítendő összeg körülbelül 2 millió lej. A fennmaradó rész a kedvezményezett önrésze.

A projekt befejezésének tervezett határideje 2029 októbere.

Több mint 470 évvel ezelőtt az akkori ebesfalvi (ma Erzsébetváros) birtokán az a nemesi család – amelyből később I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem is származott – felépítette az együttes első épületeit. A később fejedelmi rezidenciává váló komplexumban (1660–1696) megszállt II. József Habsburg császárnak (1773) és Petőfi Sándor (1848) is. Az erzsébetvárosi Apafi-kastélyban olyan jelentős egyezményeket írtak alá, amelyek meghatározták Erdély történelmi, politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését.

Teleki Mihály erdélyi kancellár itt írta alá a „hódolati nyilatkozatot”, amellyel a Nagyszebenben összeült rendi gyűlés 1688. május 9-én az osztrák császár védelmét kérte, ami Erdély függetlenségének elvesztéséhez és a Habsburg Birodalomba való tagozódásához vezetett. A közelebbi múltban, 1919 áprilisában az erzsébetvárosi Apafi-kastély adott otthont a Romák Nagy Nemzetgyűlésének, ahol aláírták az 1918-as Nagy Egyesülést támogató memorandumot. Később a kastély bíróságként, börtönként, levéltárként, iskolaként és internátusként is működött.

A projekt célja a kulturális és történelmi örökség fenntartható hasznosítása, valamint Erzsébetváros turisztikai infrastruktúrájának fejlesztése. „Romániában növekszik a tudatosság aziránt, hogy az épített történelmi örökség – bár megőrzése, restaurálása és népszerűsítése költséges – nem teher a közösség vállán, hanem gazdasági erőforrás. Tisztán látjuk, hogy más országokban miként támogatja a turizmus a közbevételek növekedését, különösen a kulturális turizmus révén. Ez tehát egy kijárt út, amelyen mi is magabiztosan lépkedünk tovább” – idézik Simion Crețut, a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség vezérigazgatóját a tájékoztatásban.

Nyolc különálló épületből álló az épületegyüttes, amely felújításra vár. A projekt keretében a bástyán olyan munkálatoknak végeznek, amelyek visszaadják a műemlék történelmi arculatát, és lehetővé teszik belső kiállítóterek kialakítását.

A boltíves pincét jelenleg lefedő betonfödémet teljesen lebontják, mivel az szakszerűtlen és a helyszín történelmi jellegével össze nem egyeztethető beavatkozás volt. A meglévő téglafalazatot megőrzik és megerősítik.

A nyugati szárny romjai, és egy épületrész bővítése is a munkálati listán szerepel. Megerősítik az egykori várfal megmaradt falrészletét, amely értékes díszítőelemeket őriz. Az együttes funkcionalitásának biztosítása érdekében a pinceszinten egy földalatti épületrészt terveznek, amely a szükséges mosdóknak ad helyet anélkül, hogy befolyásolná a helyszín történelmi képét. Emellett egy lépcsőt és egy liftet is beépítenek, amelyeket diszkréten a történelmi fal mögé helyeznek el.

A projekt része a meglévő betonozott felületek felbontása és az udvar visszaalakítása a környékbeli középkori kastélyok belső udvaraihoz hasonlóvá. A jelenlegi talajszintet lejjebb viszik, hogy visszatérjenek a történelmi járószinthez, és a burkolaton megjelölik az elpusztult épületek körvonalait.

A beavatkozások magukban foglalják egy rendezvényplatform kialakítását, valamint a történelmi kút újjáépítését is.

Kiépítik a közműhálózatokat is: külső hidegvíz-hálózatot, külső csatornahálózatot, belső tűzcsapokat, villámvédelmet és földelést, valamint a külső elektromos hálózatot.

A projekt célcsoportját mindazon személyek alkotják, akik közvetlenül vagy közvetve használják majd az Apafi-kastély rehabilitációja nyomán létrejövő kulturális infrastruktúrát: a város több mint 8000 lakosa, a kastély jelenlegi kiállításának mintegy 400 látogatója, a vendéglátóipar gazdasági szereplői, a helyi kézművesek és a jövőbeli turisták, akik ellátogatnak az egykori erdélyi fejedelmi rezidenciára.

Kapcsolódó

Lovasmúzeummal és filmpremierrel kel új életre az oltszemi Mikó-kastély

Különleges filmpremier kíséri szeptember 5-én, szombaton az oltszemi Székely Lovasmúzeum megnyitását.

Kovászna megye oltszemi Mikó-kastély felújítás filmvetítés