Hegedüs Csilla: „Lakni” kell a felújított gernyeszegi Teleki-kastélyt, hogy tovább élhessen
Hivatalosan is átadták szombaton a felújított gernyeszegi Teleki-kastélyt. Hegedüs Csilla volt kulturális államtitkár a megnyitón a Maszolnak elmondta: a műemlék helyreállítása önmagában nem elegendő, a kastélyt a továbbiakban „lakni” kell, rendszeres kulturális és közösségi programokkal lehet hosszú távon életben tartani. Teleki Kálmán gróf több mint egy évtizeden át dolgozott azért, hogy megvalósuljon a felújítás, az átadón bejelentette, mostantól másokra bízza a kastéllyal kapcsolatos feladatok irányítását.
A gernyeszegi kastély felújítása élő bizonyítéka annak, hogy a cél nem csupán a műemlék épületek megmentése, hanem az is, hogy azok közösségi terekké váljanak – jelentették ki szombaton a Teleki kastély hivatalos megnyitóján. Teleki gróf közölte az épített örökség részeként ennek az épületnek az életben tartása „Nem csak az én kötelességem kell legyen, hanem mindannyiunké. Egyedül a Teleki család nem tudja ezt az épületet gondozni, ha nem állnak mellette olyanok, akik bátorítanak ebben a munkában pénzzel és más segítséggel” – fogalmazott. Hangsúlyozta, mindez nem jöhetett volna létre, hogy ha nem karolja fel az ügyet Hegedüs Csilla volt kulturális államtitkár.
Arra a kérdésünkre válaszolva, hogy a Teleki-kastély felújítását nézve úgy érzi-e, hogy megvalósult az álma, Hegedüs Csilla kijelentette: „A politikusnak természetesen kell álmodnia. De a legfontosabb az, hogy segítsen mások álmait megvalósítani”. Szerinte ezt a célt szolgálta a Vonzó Románia (România Atractivă) országos program is.
Közölte, az erdélyi történelmi családok és az egyházak számos, a kommunizmus idején államosított ingatlant visszakaptak, ezzel azonban még nem oldódott meg az épített örökség helyzete. A kommunizmus évtizedei alatt sok ilyen épületet lelaktak, állapotuk jelentősen leromlott. Bár a hagyományos uniós, kohéziós forrásokból több műemléket sikerült helyreállítani, sokáig komoly akadályt jelentett, hogy elsősorban az önkormányzati tulajdonban lévő épületek felújítására lehetett támogatást szerezni.
Hegedüs Csilla szerint ezért jelentett áttörést, hogy a Vonzó Románia programban magántulajdonban lévő műemlékek felújítására is lehetőség nyílt. Ehhez civil szervezeti hátteret kellett biztosítani, mivel uniós támogatást közvetlenül magánszemélyeknek nem lehetett folyósítani.
A program keretében tizenkét kulturális-turisztikai útvonalat hoztak létre, a cél viszont a kezdetektől túlmutatott az épületek helyreállításán. Hegedüs Csilla hangsúlyozta: a programban szereplő műemlékek jelentős része vidéki településeken található. Ha sikerül turistákat vonzani ezekre a helyszínekre, az munkahelyeket és bevételi lehetőségeket teremthet a helyi közösségek számára. Ezzel szerinte az épületek ismét elkezdhetik betölteni azt a történelmi szerepet, amelyet egykor is betöltöttek: a helyi közösség egyik központjává válhatnak.
Ajándékbolt, kávézó, kulturális és közösségi rendezvények egyaránt segíthetik ezt. Emlékzetetett, a kastélyokat egykor hatalmas birtokok vették körül, ezek biztosították a fenntartásuk gazdasági hátterét. Ez mára eltűnt, ezért közösségi összefogással kell új fenntarthatósági modellt kialakítani.
Gernyeszegről Bonchidára is visz ötleteket
Hegedüs Csilla elismerően beszélt a gernyeszegi helyreállításról. Mint mondta, jelenleg ő koordinálja a bonchidai Bánffy-kastély felújítását, ezért szakmai szempontból is figyelte a gernyeszegi munkálatokat, és ötleteket is visz magával innen. Külön kiemelte a helyreállítás során alkalmazott törtfehér, vajszínű és olívazöld árnyalatokat, illetve a kivitelezés minőségét.
Kapcsolódó
A siker egyik legjobb bizonyítékának ugyanakkor azt tartotta, hogy az átadáskor megtelt emberekkel a kastély udvara. Szerinte most az a feladat, hogy a kastélyt továbbra is „lakják”, vagyis folyamatosan használják. Példaként a bonchidai Bánffy-kastélyt említette. Bár az épület helyreállítása még nem fejeződött be, folyamatosan érkeznek látogatók, esküvőket, bemutatókat és közösségi eseményeket tartanak.
„Ez tartja életben a kastélyt” – hangsúlyozta.
Hegedüs Csilla szerint Gernyeszegen sincs törvényi akadálya annak, hogy például esküvőket vagy más közösségi eseményeket szervezzenek. Mivel a kastély a Teleki család tulajdona, ehhez természetesen a családdal is meg kell egyezni, de szerinte éppen az ilyen együttműködés teremtheti meg a műemlék hosszú távú fenntarthatóságát.
A Vonzó Románia programnak jelentős népszerűsítő része is van. Hegedüs Csilla arra biztatott mindenkit, hogy töltse le a România Atractivă alkalmazást, amely magyar nyelven is elérhető, és járja végig a létrehozott útvonalakat.
Az országos népszerűsítés önmagában nem elegendő – nyomatékosította. A helyi és megyei közösségnek, de a döntéshozóknak is fontos szerepük van abban, hogy rendszeresen programokat szervezzenek a felújított műemlékekben. Ha az emberek megszokják, hogy egy helyen rendszeresen történik valami, akkor újra és újra visszatérnek.
Tizenkét kulturális útvonal, 248 millió euró
A Vonzó Románia tizenkét kulturális-turisztikai útvonalat foglal magába, és ezek között nemcsak kastélyok szerepelnek.
Hegedüs Csilla kiemelte a Kúriák útját, amelynek keretében számos történelmi épület újulhatott meg. Külön érdekességként említette gróf Kálnoky Tibor sepsikőröspataki kastélyát, közölve, hogy uniós források segítségével már a második kastélyát újítja fel.
Kapcsolódó
A program része a Falusi házak útja is, amelyben számos erdélyi magyar falusi épület kapott helyet. Ezek szerinte ugyanúgy az épített örökség részét képezik, mint a kastélyok vagy a várak.
Említette a Szent László-utat, amelynek megvalósításában kezdetben sokan kételkedtek. Az útvonalhoz többek között a szentjobbi apátság, a bihari vár és a nagyváradi vár is kapcsolódik.
Hegedüs Csilla szerint Erdély térképére tekintve szinte mindenütt látható nyoma a programnak. Mint mondta, tudomása szerint mindössze egy olyan megye van, ahol ugyan nyertek projektet, de végül nem valósították meg, mindenhol máshol sikerült kézzelfogható eredményt elérni.
A volt kulturális államtitkár szerint a program azért is számított áttörésnek, mert az Európai Bizottság kezdetben nem akarta támogatni a műemlék-felújítást és a turisztikai fejlesztéseket ebben a formában.
Elmondta, Kelemen Hunornak, aki akkor miniszterelnök-helyettes volt a román kormányban, komoly egyeztetéseket kellett folytatnia az Európai Bizottsággal azért, hogy a program végül megvalósulhasson.
Összesen 248 millió euróról van szó, a kezdeményezés pedig jóval szélesebb a kastélyok helyreállításánál. Beletartoznak például a moldvai kolostorok és a gasztronómiai útvonal is.
Hegedüs Csilla utóbbit azért tartja fontosnak, mert a turizmus nem merül ki a műemlékek meglátogatásában: amikor az emberek szabadságra mennek, enni, kikapcsolódni és élményeket szerezni is szeretnének. Szerinte éppen ez a komplex szemlélet tette lehetővé, hogy a kezdeményezés túllépjen egy hagyományos műemlék-felújítási programon, és végül az Európai Bizottság is elfogadja.
Külön köszönetet mondott az Európai Uniós Alapok Minisztériumában dolgozó szakembereknek. Mint elmondta, egy ilyen kulturális program lebonyolítása alapvetően a kulturális tárca feladata lett volna, a minisztérium azonban nem vállalta, mert korábban nem menedzselt ekkora programot. Így végül az Európai Uniós Alapok Minisztériuma vállalta a lebonyolítást.
Hegedüs Csilla szerint a gernyeszegi Teleki-kastély helyreállítása is azt bizonyítja, hogy a program működött: a beruházás elkészült, az épület pedig ismét megtelhet élettel.
„Ha valamire büszke vagyok, akkor arra, hogy ez megvalósult. És nagyon hálás vagyok azért, hogy jó időben lehettem jó helyen, és megadatott nekem, hogy egy kis követ hozzátegyek mindahhoz, ami Erdély” – mondta.
Teleki Kálmán: 2011 óta dolgozott a kastély megmentésén
Teleki Kálmán gróf a megnyitón közölte, a család 2011-ben bízta meg azzal, hogy foglalkozzon a gernyeszegi kastély ügyével. Akkor még úgy gondolta, valamilyen módon sikerülhet helyreállítani az épületet. „Mikor 2011-ben elkezdtem foglalkozni a kastéllyal, úgy gondoltam naivul, hogy meg tudjuk majd valahogy renoválni” – mondta. Hozzátette, két év kellett ahhoz, hogy beismerje: a kastély helyreállítása sokkal nagyobb feladat annál, mint amit eredetileg gondolt, és csak európai uniós támogatással lehet megvalósítani. Ezt követően éveken keresztül azon dolgozott, hogy elkészüljön egy olyan megvalósítási terv, amellyel pályázni tudnak. Végül sikerült megszerezniük a szükséges támogatást.
A felújítás egyik legfontosabb szempontja az volt, hogy a lehető legtöbbet megőrizzék a kastély eredeti részleteiből. „A renováció fő irányzata az volt, hogy próbáljuk megtartani minél több eredeti részt, ami fennmaradt a kastély szép idejéből” – mondta.
Ugyanakkor az épület későbbi történetének egy fontos korszakát sem akarták eltüntetni. Megőriztek egy szobát abból az időszakból is, amikor preventórium működött a kastélyban, hiszen az intézmény évtizedeken át működött itt.
Kapcsolódó
Teleki Kálmán hangsúlyozta, számára azért is volt fontos a kastély megmentése, hogy tudatosítsák: az épített örökség megőrzése nem kizárólag a tulajdonos feladata. „Nem csak az én kötelességem kell legyen, hanem mindannyiunké. Egyedül a Teleki család nem tudja ezt az épületet gondozni, ha nem állnak mellette olyanok, akik bátorítanak ebben a munkában pénzzel és más segítséggel” – fogalmazott.
Péter Ferenc: A felújítás csak az első lépés
Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke a megnyitón kijelentette: „Vannak helyek, amelyek közelebb állnak a szívünkhöz. Olyan helyek, amelyeknek lelke van, amelyek megszólítanak bennünket, és amelyekre mindig úgy tekintünk, mint közös múltunk és közös jövőnk fontos darabjaira. Amikor ide érkezünk, azt érezzük: jó helyre születtünk, gazdag örökség részesei vagyunk. A gernyeszegi Teleki-kastély ilyen hely” – fogalmazott. Kiemelte: a kastély impozáns épülete, gyönyörű parkja és gazdag történelme nemcsak Maros megye, hanem egész Erdély kulturális örökségének meghatározó része.
Péter Ferenc szerint ugyanakkor az épület helyreállításával nem ért véget a munka. „Úgy gondolom, hogy a felújítás csak az első lépés. Ahhoz, hogy ez a kastély hosszú távon fennmaradjon, hogy kulturális és közösségi szerepet töltsön be, ugyanilyen fontos az együttműködés” – hangsúlyozta.
Hozzátette, a Maros Megyei Tanács kész partner lenni ebben a munkában, és örömmel támogat minden olyan kezdeményezést, amely Maros megye fejlődését szolgálja. „Legyen ez a kastély még sokáig Erdély egyik büszkesége, közösségünk élő találkozási pontja és kulturális örökségünk méltó őrzője” – mondta Péter Ferenc.
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)
.jpg)