Több mint másfél évtizede dolgozik a Teleki család azon, hogy teljes pompájában álljon Erdély egyik legszebb barokk kastélya. A gernyeszegi Teleki-kastély felújítása most már valóban a végéhez közeledik: gróf Teleki Kálmán szerint a munkálatok több mint 90 százaléka elkészült. A Maros ékköveként emlegetett barokk épület évszázadokon át a Teleki család egyik legfontosabb birtokközpontja volt, ma pedig hosszú évtizedek után ismét teljes pompájában állhat. Gróf Teleki Kálmán a Maszolnak elmondta, az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) keretében kapott támogatással sikerül felújítaniuk szülei, nagyszülei örökségét. 

A Teleki család 2011-ben kapta vissza az ingatlant, és már akkor eldöntötték, hogy felújítják. „Csak akkor még nem mértük fel pontosan, hogy ez mit is jelent valójában. Nem ismertük az épületet olyan mélységben, hogy lássuk, mennyi munkával és felelősséggel jár egy ilyen felújítás. Az elhatározás megvolt, de idő kellett ahhoz, hogy rájöjjünk, ez milyen összetett folyamat lesz” – idézte fel a kezdeteket gróf Teleki Kálmán.

Végül sikerült európai uniós támogatást szerezniük a felújításhoz, amihez először az egész projekthez szükséges dokumentációt kellett elkészíteniuk. Ez hosszú évek munkája volt: 2011 és 2019 között ezen dolgoztak, miközben különféle rendezvényeket és programokat is szerveztek a kastélyban. Amikor megjelent a rekonstrukciós alap pályázata, a dokumentáció már készen állt, így azonnal tudtak jelentkezni. Végül 2022-ben nyerték meg a támogatást.

Kapcsolódó

Teljes körű felújítás kezdődött a gernyeszegi Teleki-kastélyban

Teljes körű felújítás kezdődött az egyik legimpozánsabb erdélyi nemesi rezidenciában, a gernyeszegi Teleki-kastélyban, 4,6 millió euróból újul meg – közölte Teleki Kálmán tulajdonos az Agerpres hírügynökséggel.

helyreállítási terv (PNRR) felújítás gernyeszegi Teleki-kastély

„A kastély a 18. század végétől kezdve lakóházként működött. A Teleki család gernyeszegi ágának otthona volt. Teljesen más funkciója volt, mint amilyen most lesz. A két világháború között például a nagyszüleim és a szüleim éltek itt, természetesen személyzettel együtt. Ma ilyen értelemben vett főúri lakóház már nem létezik. Ezért döntöttünk úgy, hogy múzeumként és rendezvényközpontként működjön tovább. Így meg tudtuk őrizni az épület eredeti szerkezetét: nem kellett falakat lebontani vagy teljesen átalakítani a tereket. A kastély alapvetően olyan marad, amilyen a második világháború előtt volt, csak a belső funkciók lesznek újragondolva” – részletezte az örökös.

A felújítás során igyekeztek mindent megőrizni, ami történelmi értéket képvisel. Az ablakokat például restaurálták, nem cserélték ki, még akkor sem, ha műszakilag egyszerűbb lett volna. A pályázati keret azonban nem fedezett mindent. Amikor 2019-ben benyújtották a pályázatot, egészen más gazdasági helyzet volt, mint ma, 2026-ban. Azóta minden jelentősen megdrágult.

Vannak teljesen új elemek is: a villanyhálózat, a vízvezetékek, a fűtés, a csatornarendszer és a tető is teljesen megújult. De maradtak olyan részek is, amelyek nem lesznek tökéletesen újak, mert az örökösök számára fontosabb volt a történelmi hitelesség megőrzése.

Az államosítás után teljesen más rendeltetést kapott az épület, gróf Teleki Kálmán szerint a gernyeszegi kastély szerencsés volt. Az államosítás után, 1950-től kezdve egy preventórium működött benne egészen 2011-ig. Ez tulajdonképpen megmentette az épületet, mert folyamatosan használták. Ha például termelőszövetkezeti központ vagy iskola lett volna belőle, valószínűleg sokkal rosszabb állapotba került volna. Mivel egészségügyi intézmény működött itt, az épületet többé-kevésbé karbantartották. Sok minden tönkrement az évtizedek alatt, de mégis nagyon sok érték megmaradt. Ez volt a kastély szerencséje – mutatott rá.

A kastély a tervek szerint turisztikai látványosságként is működik majd. Mint gróf Teleki Kálmán elmondta, a kastélyt már 2012-ben megnyitották a látogatók előtt, és azóta is rendszeresen szerveztek kulturális eseményeket. A cél most is az, hogy a kastély kulturális térként működjön tovább.

„Abban bízunk, hogy a rendezvényekből, látogatásokból és kulturális pályázatokból fenn tudjuk tartani az épületet. Őszintén szólva ebből valószínűleg soha nem lesz nyereséges vállalkozás, de ha sikerül annyi bevételt termelni, hogy a kastély fenntartsa önmagát, az már nagy eredmény lesz” – fogalmazott.

A park és a kastély egyébként együtt körülbelül 6,5 hektáros területen fekszik. „Hogy pontosan hány szoba van benne, azt bevallom, nem tudom. Sokkal jobban szeretem azt a régi legendát, hogy a kastélynak 52 szobája és 365 ablaka van. Soha nem számoltam meg őket, és azt hiszem, maradjunk inkább ennél a történetnél” – tette hozzá.

Mint mondta, nem mind az ötvenkét szoba lesz látogatható. Két nagy kiállítási rész lesz, a többi pedig rendezvényteremként működik majd. A kastély több mint fele látogatható lesz.

Azt is megtudtuk, hogy az eredeti bútorok nagy része a háború alatt vagy utána eltűnt. Csak néhány eredeti darab maradt meg. A cél inkább az, hogy olyan hangulatban rendezzék be a tereket, amilyen a két világháború között lehetett. A Teleki család történetéről és magáról a kastélyról is lesz kiállítás. Mivel vezetett túrákat terveznek, a látogatók mindig hallhatnak majd arról is, hogyan élt itt a család, és mi történt az épülettel az elmúlt évszázadokban.

Arra a kérdésünkre, hogy mit jelent neki az épület, azt válaszolta, hogy nagyon sokat. „Úgy érezzük, hogy ez a család öröksége, és kötelességünk megőrizni. Ezért dolgoztunk rajta ennyi éven keresztül. Végül is tizenöt évet szántam az életemből erre a projektre, és ez önmagában mutatja, mennyire fontos nekünk” – fejtette ki.

„Személyes emlékeim nincsenek. 1947 decemberében születtem, a kastélyt pedig 1949 márciusában államosították. Csak a történetekből ismerem. A szüleim keveset beszéltek róla, mert számukra ez nagyon fájdalmas veszteség volt. Azt mondták: »ami elveszett, az elveszett«. Ma már sajnálom, hogy nem kérdeztünk többet, de akkoriban ez túl nehéz téma volt számukra – zárta gondolatait.

A kastély új élete: turizmus, közösség és kulturális programok

Bota Melinda kastélymenedzser a Maszolnak elmondta, a következő időszak legfontosabb célja, hogy újra visszacsábítsák a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastélyba.

„Most az az elsődleges célunk, hogy a turistákat próbáljuk bevonzani. Különféle partnerségeket kötünk, és ezek segítségével szeretnénk még jobban mozgósítani az embereket, hiszen az elmúlt két-három évben a felújítás miatt a kastély közelébe sem lehetett menni. Sok negatív visszajelzés érkezett emiatt a turistáktól, de ez tulajdonképpen jó jel, mert azt mutatja, hogy továbbra is kíváncsiak a kastélyra, ahol jó néhány teret korhűen rendeznek be, tematikusan alakítanak ki.

Lesz hálószoba, dolgozószoba és több más, hasonló jellegű helyiség is, amelyek egy kicsit megelevenítik a kastély egykori életét: azt, hogyan éltek itt a Teleki család tagjai, milyen életformát és komfortot jelentett akkoriban egy ilyen főúri rezidencia. A felső szárny egy részében lesz látogatható a klasszikus muzeális tér, emellett pedig kialakítanak egy digitalizált múzeumi részt is. De egy térben megelevenedik az egykori egészségügyi intézmény hangulata is. 

„Szeretnénk bevonzani a régióbelieket, ugyanúgy a marosvásárhelyieket is. Lesz egy kávézósarkunk is, ami még komfortosabbá és élvezhetőbbé teszi majd az ottlétet” – fejtette ki a kastélymenedzser.

A hosszú távú tervek középpontjában a kulturális események állnak, amelyekből 2027-re már jóval gazdagabb lesz a kínálat. Ugyanakkor az idei szezon tapasztalatait is fontosnak tartják, hiszen most derül ki igazán, mit jelent egy ekkora műemlék fenntartása a téli időszakban. Egyelőre azt tervezik, hogy télen is lesznek kisebb beltéri programok.

Az elképzeslések szerint a helyi közösségekkel és az egyetemistákkal való együttműködésre is nagy hangsúlyt fektetnek. Fontos, hogy a kastély ne távoli, megközelíthetetlen helyként éljen az emberek fejében. „Azt szeretnénk, hogy mindenki úgy érezze: a kastély nem egy különálló entitás, ahová egyszer eljön az ember, kipipálja, és kész. Hanem legyen benne egy folyamatosság, élet, ami miatt újra és újra vissza lehet térni” – mondta.

Meglátása szerint a műemlék önmagában nem elég: a helyszínt valódi tartalommal kell megtölteniük. A nagy kérdés mindig az, hogy mitől él egy hely, mitől lesz izgalmas, mi az a szikra, ami miatt az emberek újra kíváncsiak lesznek rá. Ezt próbálják megvalósítani a Teleki-kastélyban – mondta Bota Melinda.

A megnyitó kapcsán sem a gróf, sem a menedzser nem szeretett volna pontos dátumot mondani, de egy biztos, nyáron megnyitják a kapukat a látogatók előtt.