Kemény nemzetközi visszhangot váltott ki az a drónbecsapódás, amely május 29-re virradó éjszaka történt Galac városában. Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő szerint az eset rávilágított a román légvédelmi rendszer hiányosságaira is.

Komolyan veszik az európai és euroatlanti intézmények a galaci drónbecsapódást – nyilatkozta a Maszolnak Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő. A politikus szerint ezt jól mutatja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa is napirendjére tűzte az ügyet.

Vincze Loránt szerint a galaci eset túlmutat egy egyszerű légtérsértésen. „Egy NATO-tagállam területén civil objektumot ért találat. Szerencsére nem volt halálos áldozata az incidensnek, de egy lakóépületet ért a becsapódás” – fogalmazott a képviselő.

Hozzátette: a történteket a súlyuknak megfelelően kell kezelni. „Nem csupán jogosulatlan légtérhasználatról beszélünk. Ez kicsiben egy NATO-tagállam elleni támadásként is értelmezhető, ezért a helyzetről beszélni kell, tiltakozni kell ellene, ami meg is történt és nemzetközi szinten is napirenden kell tartani” – mondta.

Kapcsolódó

Miért lőhettek Észtországban a drónra, és Galacon miért nem? – Elmagyarázta a kitüntetett román vadászpilóta

Alexandru Pavelescu parancsnokhelyettes, az a pilóta, aki nemrégiben lelőtt egy drónt Észtországban, elmagyarázta a különbséget az ottani helyzet és a galaci eset között.

drónbecsapódás Galac orosz–ukrán háború

Az RMDSZ-es politikus szerint az incidens egy másik fontos problémára is rámutatott: a román légvédelmi reakcióidejére. Négy perc telt el és nem született parancs a román légtérbe belépő drón lelövéséről. „Nem lehet az, hogy egy drón perceken keresztül a román légtérben tartózkodik, és csak azt követően történik intézkedés, hogy már becsapódott. Sokkal súlyosabb következményei is lehettek volna az esetnek, ha a drón például egy forgalmas kereszteződésben vagy egy piacon zuhan le” – hangsúlyozta.

A képviselő szerint a román katonai vezetésnek és a légvédelemnek le kell vonnia a megfelelő következtetéseket, és szükség esetén módosítania kell az alkalmazott eljárásokat, szabályokat.

Kapcsolódó

Feszül a húr Románia és Oroszország viszonyában 

Barabás T. János szerint a román-orosz viszony jelenleg történelmi mélyponton van, feszült és ellenséges.

diplomácia román-orosz kapcsolatok Oroszország drónbecsapódás

Arra a kérdésre, hogy az Európai Unió intézményei nyomást gyakorolhatnak-e Romániára a szabályozás módosítása érdekében, Vincze Loránt emlékeztetett: a védelem továbbra is nemzeti hatáskör. „Az Európai Unió intézményeinek nincs lehetőségük arra, hogy ilyen kérdésekben kötelezzék Romániát. Ugyanakkor Románia saját alapvető érdeke, hogy a jelenlegi helyzetből levonja a tanulságokat, és javítsa a reagálóképességét” – fogalmazott.

A politikus emlékeztetett: „A térségben Romániában működik a NATO rakétaelhárító rendszer lelke, így ennek hatékonynak kellene lennie.”

Tovább romolhat a NATO és Oroszország viszonya

Ahogy arról beszámoltunk, a Maszolnak nyilatkozó külpolitikai szakértő szerint tovább romolhat a NATO és Oroszország viszonya a galaci drónbecsapódás után. „Ez az eddigi legsúlyosabb incidens Románia esetében. Az orosz fél politikája kiszámíthatatlan, emiatt is könnyen eszkalálódhat a feszültség a két katonai tömb között. Egyelőre úgy tűnik, hogy a Kreml a feszültség növelését akarja rövidtávon, erre utal, hogy Putyin elnök megkérdőjelezte az ominózus drón orosz származását” – hangsúlyozta Barabás T. János.

Mint írtuk, a Legfelsőbb Védelmi Tanács pénteki ülése után Nicuşor Dan államfő közölte, hogy a román hatóságok nemkívánatos személynek nyilvánították Oroszország konstancai főkonzulját és bezárják a konstancai főkonzulátust. Nicușor Dan a BBC-nek adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy Románia fontolóra veszi Oroszország bukaresti nagykövetének kiutasítását, amennyiben folytatódnak az olyan incidensek, mint a galaci.

Barabás T. János  szerint „Vlagyimir Lipajev nagykövet esetleges kiutasítása a kétoldalú kapcsolatok gyökeres megromlását vonná maga után, ez a legkeményebb diplomáciai lépés, amire az orosz fél azonnali válasza várható. Ez a diplomáciai viszonyosság elve alapján, minden bizonnyal a moszkvai román nagykövet kiutasítását jelentené. Mindkét esetben tovább működne a nagykövetség, de leminősítve – amit a konzuli, üzleti, jogi szolgáltatások lelassulása követne”.

Ami a román-orosz viszony jelenlegi állapotát illeti, Barabás T. János szerint a kapcsolat történelmi mélyponton van, feszült és ellenséges. „Románia amerikai katonai létesítményeknek ad otthon, az elmúlt években katonai incidensek is voltak, lásd a drón és rakéta berepüléseket, vagy a fekete-tengeri rádiólokációs konfrontációt. Bukarest és Moszkva között geopolitika törésvonal van, amit Ukrajna és Moldova ügyei szemléltetnek” – fogalmazott a szakértő. Emlékeztetett rá: a gazdasági kapcsolatok tizenöt évvel ezelőtt még élénkek voltak, orosz befektetők voltak jelen az alumínium- és színesfém iparban, energia- és ingatlan üzletekben, de azóta az oroszok román és amerikai nyomásra visszavonultak – legalább is ezt írja a román sajtó.