Három év restaurálás után megnyitja kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély (VIDEÓ)
Három évig tartó restaurálás után augusztus 1-jén hivatalosan is megnyitja kapuit a nagyközönség előtt a gernyeszegi Teleki-kastély. Erdély egyik legjelentősebb barokk kastélya nemcsak kívül-belül újult meg, hanem új szerepet is kap: a tulajdonosok azt szeretnék, ha a történelmi épület nem csupán műemlékként működne, hanem a régió egyik meghatározó kulturális és turisztikai központjává válna. A hivatalos megnyitót megelőző sajtóbejáráson Teleki Kálmán gróf elmondta, ezennel átadja a stafétát a család többi tagjának.
A gernyeszegi kastély a 18. század vége óta a Teleki család tulajdona. 1850-től egészen az 1949-es államosításig laktak az épületben. Teleki Kálmán gróf elmondta, „1949. március 2-ról 3-ra virradó éjszaka államosították a kastélyt. A kommunizmus idején tüdőbeteg gyermekek preventóriuma működött itt. Furcsán hangzik, de mindig azt mondom: ez volt a kastély szerencséje”. Mint mondta, ugyanaz az intézmény működött itt egészen 2011-ig, ezért a kastély számos eredeti részlete megmaradt. „Sok más erdélyi kastélynak nem volt ekkora szerencséje. Nálunk megmaradtak az eredeti parketták, ajtók, nyílászárók és számos más építészeti elem” – tette hozzá.
A felújítás során ezért egyetlen alapelvet követtek: amit csak lehet, megőrizni az eredeti állapotában. „Lehetett volna egyszerűbb megoldásokat választani. Például új parkettát lerakni. De én úgy gondolom, hogy azok a kopások, amelyek ma is látszanak rajta, a kastély történetéhez tartoznak. Ezeket nem eltüntetni kell, hanem megőrizni” – jelentette ki Teleki gróf.
Közölte, már 2011-től kulturális rendezvényeket szerveztek a kastélyban, amely 2012 óta folyamatosan látogatható volt. A Covid-járvány ugyan megtörte ezt a folyamatot, végül mégis a legnagyobb lehetőséget hozta. A gróf hangsúlyozta, „Hegedüs Csillának köszönhető, hogy sikerült elfogadtatni azt a gondolatot, hogy a turizmus jó befektetés. Ez szerintem teljesen igaz, hiszen minden országban a turizmus a gazdaság egyik alappillére” – hangsúlyozta. Szerinte a kastélyokat összekötő turisztikai útvonalak kialakításának ötlete kiváló kezdeményezés volt, és döntő jelentőségűnek bizonyult, hogy ez végül bekerült a PNRR programjába.
„Tíz éven át dolgoztunk a projekten, és éppen a végére értünk, amikor megjelent a finanszírozási lehetőség. Ha akkor nincs kész a dokumentáció, ma biztosan nem állnánk itt” – tette hozzá. A gróf szerint ezután már egy jól felkészült szakmai csapatra volt szükség, amely képes volt végigvinni a restaurálást.
Versenyfutás az idővel
A felújítás műszaki részleteiről Tóthfalusi Gábor vezető tervező beszélt. Elmondta, hogy irodájuk 2023-ban kapcsolódott be a projektbe, amikor már létezett egy jóváhagyott koncepció, de nagyon rövid idő alatt kellett elkészíteniük az engedélyezési és a kiviteli terveket.
Kapcsolódó
A munkában közel harminc szakember dolgozott együtt: építészek, statikusok, gépész- és villamosmérnökök, tűzvédelmi szakértők, művészettörténészek, régészek, restaurátorok, faanyagvédelmi szakemberek és kőrestaurátorok. „A PNRR rendkívül szoros határidői miatt minden párhuzamosan zajlott. Nem lehetett egymás után haladni, minden szakágnak egyszerre kellett dolgoznia” – emlékezett vissza.
A tervező szerint a restaurálás során végig a minimális beavatkozás elvét követték. Felújították a tetőszerkezetet, korszerűsítették a fűtést, megszüntették a beázásokat, helyreállították a nyílászárókat, akadálymentes mosdókat alakítottak ki, korszerű konyhát építettek, és úgy állították helyre a homlokzatot, hogy ismét láthatóvá váljanak a kastély eredeti barokk részletei. A munkák során két, egyenként 116 köbméteres föld alatti víztartályt is beépítettek, amelyek a korszerű tűzvédelmi rendszer működését biztosítják.
A restaurálás költségei ugyan jóval meghaladták az eredetileg tervezett összegeket, de végül sikerült a beruházást a rendelkezésre álló forrásokból befejezniük.
Egy felfedezés, amelyre senki sem számított
A felújítás egyik legizgalmasabb pillanata egy váratlan felfedezés volt. A restaurátorok egy helyiségben eredeti falfestményekre bukkantak. „Édesapám mindig azt mondta, hogy ebben a kastélyban nincsenek falfestmények. Mi is ezt hittük. Ezért számunkra is nagy meglepetés volt, amikor előkerültek” – mondta Teleki Kálmán.
A kastély egyik leglátványosabb része a felújított díszterem, amelynek falfestéseit Molnár Zenta restaurátor és kollégája, Szász Lajos állították helyre. A restaurátor a Maszolnak elmondta: a munkát szigorú szakmai és etikai szabályok szerint végezték. „A restaurálás egyik legfontosabb etikai alapelve, hogy az utánfestés mindig valamivel világosabb legyen az eredetinél. Így a szakemberek számára később is egyértelműen látszik, mely részek eredetiek és melyekhez nyúlt hozzá a restaurátor” – magyarázta.
A látványos végeredmény mögött hosszú, aprólékos munka állt. A restaurálás nem a festéssel kezdődött, hanem a felületek feltárásával és a hiányzó részek pótlásával. A sérült díszítőelemeket a restaurátoroknak előbb gipsszel kellett kiegészíteniük, csak ezt követően kezdődhetett a festés. Ehhez először azt is meg kellett állapítaniuk, milyen festékanyaggal dolgoztak egykor.
„Vizsgálnunk kellett, hogy olajfestékről vagy enyves festékről van-e szó. Az olajfestékeket több színből kevertük ki, dammárlakkal és különböző oldószerekkel kísérleteztünk. Próbafelületeket készítettünk, mire megtaláltuk a megfelelő technikát”– mondta.
A hiányokat rétegről rétegre építették fel. Minden alkalommal meg kellett várniuk, amíg a javító anyag teljesen megszárad, csak ezután kerülhetett rá a következő réteg. „Lépésről lépésre haladtunk. Ez rendkívül időigényes munka volt” – mondta.
„Erkölcsi kötelesség volt helyrehozni, ami történt”
Kolcsár Gyula, Gernyeszeg polgármestere szerint a beruházás jóval túlmutat egy műemlék felújításán „Úgy gondolom, hogy a román társadalomnak erkölcsi kötelessége volt valamelyest jóvátenni azt, ami ezzel a családdal történt az államosítás idején” – fogalmazott.
Elmondta: a kastély restaurálása a PNRR C11-es programjából valósult meg. Az országos keret 103,56 millió euró volt, ebből 4,6 millió euró jutott a gernyeszegi kastélyra. A támogatásra összesen 225 műemlék pályázott.
A polgármester kifejtette, a község önerejéből képtelen lett volna ilyen volumenű beruházást megvalósítani, de a jövőben programokkal szeretnék segíteni a kastély működését.
A Maszol kérdésére válaszolva a település vezetője közölte, a felújított kastély hosszú távon jelentős lendületet adhat Gernyeszeg turizmusának. Mint mondta, a kastély már a felújítás előtt is látogatható volt, évente mintegy négyezer turistát fogadott, most azonban ennél jóval nagyobb érdeklődésre számítanak. A polgármester szerint a településen működő vendéglátóhelyek már most is profitálnak az átutazó turistákból, akik közül sokan busszal érkeznek, majd gyalog keresik fel a kastélyt.
A felújítás idején többen csalódottan tapasztalták, hogy a biztonsági munkálatok miatt az épület nem volt látogatható. Kolcsár Gyula úgy véli, a megújult kastély nemcsak a Teleki család és az azt működtető egyesület, hanem az egész település számára komoly lehetőséget jelent. Hozzátette: az önkormányzat szeretne a jövőben közös programokat kidolgozni a tulajdonosokkal, sőt azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a kastély egyes termeiben idővel polgári esketéseket is tartsanak, ami tovább növelhetné a látogatottságot és a település vonzerejét. Szerinte a következő fontos feladat a kastélyt övező kerítés felújítása lenne, hiszen „az első benyomást mindig az adja, amit az ember az utcáról lát” – tette hozzá.
Közel nyolcvanévesen átadja a stafétát
A sajtótájékoztató végén gróf Teleki Kálmán bejelentette, hogy 79 évesen visszavonul a kastély napi irányításától. „Nem én fogom tovább vezetni a kastélyt. Négy tulajdonosa van, a jövőben Bota Melinda menedzser és a többiek irányítják majd. Nem tűnök el, továbbra is segítek, amikor szükség lesz rám, de a napi feladatokat átadom” – közölte.
Hozzátette, szeretné, ha a kastély fejlődése akkor is folytatódna, amikor ő már nem vesz részt a mindennapi munkában.
Augusztus 1-jén egész napos programokkal várják a látogatókat
Bota Melinda, a kastély menedzsere elmondta, hogy augusztus 1-jétől a Teleki-kastély a hét minden napján, reggel 10 és délután 6 óra között várja a látogatókat. „Ez számunkra egy nagyon intenzív kezdés, hiszen a hét minden napján nyitva tartunk, még heti szünnapot sem iktatunk be. Ezzel is szeretnénk jelezni, hogy folyamatosan nyitottak vagyunk a látogatók felé” – fogalmazott.
Hozzátette, a kastély nemcsak saját kulturális programoknak ad majd otthont, hanem magán- és céges rendezvények helyszíneként is működni fog. A különböző termek bérbe vehetők lesznek családi eseményekre, konferenciákra vagy vállalati rendezvényekre is. A menedzser szerint a három évig tartó felújítás után fokozatosan szeretnék felépíteni a kastély kulturális kínálatát.
„Most lépünk ki igazán a közösség elé. Ez számunkra is egy új időszak kezdete, szeretnénk beépülni a régió kulturális életébe, és megmutatni, milyen lehetőségeket kínál a kastély.”
Az augusztus 1-jei megnyitót ezért úgy állították össze, hogy minden korosztály találjon számára érdekes programot. A nap folyamán bábelőadás, szabadulószoba, valamint a kultúra és a turizmus kapcsolatáról szóló szakmai kerekasztal-beszélgetés várja az érdeklődőket. Az est fénypontja Cári Tibor zongorakoncertje lesz, amelyen Macaveiu Blanche táncművész is közreműködik.
Aznap nyitja meg kapuit a kastélyban hosszú távon működő kávézó is. A nyitónapon villásreggelivel készülnek, amelyen a látogatók korabeli Teleki-receptek alapján készült fogásokat is megkóstolhatnak.
Bota Melinda közölte, a megnyitó valamennyi programja ingyenes, és külön figyelmet fordítanak a helyi közösségre is. A gernyeszegiek számára egy külön, zártkörű bejárást is szerveznek, hogy elsőként ismerhessék meg a felújított kastélyt. „Ők azok, akik a családi történeteken, emlékeken és legendákon keresztül talán a legjobban ismerik a kastély múltját. Fontosnak tartjuk, hogy ők is magukénak érezzék ezt a megújult örökséget” – mondta a kastély menedzsere.
Bota Melinda elmondta, minden korosztály számára készülnek programokkal: lesz szabaduló-szoba, bábszínház, turizmus és kultúra témájú szakmai beszélgetés, az estét pedig Czári Tibor zongoraművész koncertje zárja Macavei Blanka közreműködésével. A kastélyban egy állandó kávézó is működik majd, a földszinten időszakos kiállítás.
Jelenleg Gernyeszeg és környéke paraszti világát bemutató tárlat kapott helyet. Eredeti bútorok, használati tárgyak, hímzett textíliák, kerámiák és régi iskolai tankönyvek idézik fel a 19–20. századi falusi életet.
A kiállítás különlegessége a gazdag népviselet-gyűjtemény, amely Erdély több tájegységét – a Maros mentét, Kalotaszeget, a Mezőséget, a Gyimeseket, Moldvát, Bukovinát, Csíkot és Széket – is bemutatja. Számos viselet eredeti darab, másokat korabeli fényképek alapján szőttek és hímeztek újra, mert az eredetiek az idők során elvesztek vagy magángyűjteményekbe kerültek.
A tárlat egyik legnagyobb értéke, hogy a már eltűnt gernyeszegi népviselet rekonstrukciójára is kísérletet tesz. A szervezők célja, hogy a látogatók ne csupán a Teleki család történetével, hanem a kastélyt körülvevő vidék gazdag népi kultúrájával is megismerkedjenek.
Gróf Teleki Kálmán szerint a legfontosabb, hogy a kastély valódi közösségi térré váljon.
CSAK SAJÁT
.jpg)
