Schengeni csatlakozás: nem Romániának szólnak az osztrák feltételek
„Nem nevezhetjük megoldásnak, még félmegoldásnak sem” – mondta Winkler Gyula európai parlamenti képviselő az Erdély TV 24plusz című műsorában, az osztrák álláspont rugalmasabbá tétele kapcsán. Bécs ugyanis rábólintott a légiközlekedési Schengen-tagságra, az úgynevezett Air Schengenre, de feltételeket szabott. A szárazföldi határok ellenőrzésmentessé tételének időpontja továbbra is ködbe vész, így komoly kérdések merülnek fel, annál is inkább, mert az osztrák fél olyan megoldást javasol, amire eddig még nem volt példa – figyelmeztet Arató László, EU-s ügyekre szakosodott újságíró.
Winkler Gyula európai parlamenti képviselő szerint az osztrák fél látszólagos engedékenysége inkább egy politikai kommunikációs gyakorlat, hiszen a csatlakozás kapcsán az osztrák oldalon megfogalmazott feltételeket Romániának nem is áll módjában teljesíteni. Hangsúlyozta: a tavaly decemberi vétójával Ausztria belpolitikai érdekeket szem előtt tartva akadályozta meg Románia és Bulgária schengeni csatlakozását, és nem is a Schengeni Egyezmény szövegében lefektetett feltételek erősítését, gyengítését, esetleg teljesítését kérte, hanem politikai feltételeket fogalmazott meg, ezzel nyomást helyezve az Európai Bizottságra.
A csatlakozás feltételei között szerepel a határvédelem erősítése, de a migráció visszaszorítását célzó intézkedéseket is elvárnak az osztrákok. Ezt arra hivatkozva kérte Bécs, hogy Romániából és Bulgáriából rengeteg illegális bevándorló érkezik az országba. Winkler Gyula elmondta, hogy az osztrákok által említett közel 200 000 bevándorló valójában Horvátországon keresztül érkezett hozzájuk. „A feltételek tehát nem Romániának, hanem az Európai Bizottságnak szólnak. Ezeket egyetlen ország nem tudja teljesíteni, az azonban üdvözlendő, hogy a Bizottság örvend annak, hogy teljesítheti ezt az elvárást és erősítheti a Frontex tevékenységét. A migráció visszaszorítására vonatkozó elvárások azonban román részről nyilvánvalóan teljesíthetetlenek, hiszen ehhez szükség lenne egy migrációs csomagra, ami egyelőre nincs” – magyarázta az európai parlamenti képviselő.
Arató László, Brüsszelben élő és dolgozó, EU-s ügyekre szakosodott újságíró szerint az osztrák javaslat nagy visszhangra talált, de nehezen kivitelezhető, az összes tagállam erőfeszítésére szükség lenne, és nagy kérdés, hogy a Románia–Bulgária csomagot sikerül-e felbontani. „Az osztrákok azt kérték, hogy ebben a két országban a Frontex, az uniós határ és partvédelmi ügynökség háromszorozza meg a jelenétét, biztosítson az Európai Unió megfelelő támogatást ezeknek a határőrizeti szerveknek, illetve azt is kérte, hogy az EU-ban lévő és ezen a két országon keresztül belépő vagy onnan érkező illegális bevándorlókat ebbe a két országba vigyék vissza” – magyarázta Arató László. Szerinte sok tagállam előbb megvárja, hogy sikerül-e egy új migrációs javaslatot elfogadni, ami napirenden van és aminek „az a filozófiája, hogy legyen egy nagyon erős határőrizet, legyen hatékony a visszaküldés”, és az illegális bevándorlók ne jöhessenek Európába, csak azok, akik menekült státusszal rendelkeznek.
CSAK SAJÁT