Kongatják a vészharangot a székelyföldi tisztifőorvosok
Stratégiai fontosságú egészségügyi intézmény küzd a túlélésért, veszélyben a népegészségügyi központok működése – az Erdély TV 24plusz műsorának vendégeiként Tar Gyöngyi és Ágoston László tisztifőorvosok vették górcső alá a hiányosságokat.
A közegészségügyi központok az ivóvíz-és élelmiszerbiztonság, járványtan, egészségnevelés, az egészségügyi rendszer különböző intézményeinek metodológiai koordinálása, különböző egészségügyi programok, beruházások finanszírozása terén segítik az egészségügyi rendszer működését, mégis csak a koronavírus járvány ideje alatt vált valamelyest láthatóvá a munkájuk – magyarázza Tar Gyöngyi a Hargita megyei egészségügyi igazgatóság vezetője.
Az Erdély TV műsorában rámutatott: bár a kulcsfontosságú intézmény látszólag hirtelen szembesült különböző megoldásra váró problémákkal, belső körökben régóta képezi beszélgetések tárgyát az egészségügyi szakszemélyzet pótlásának szükségessége, valamint az alacsony bérezés kérdése. Azt mondta, a tisztifőorvosi hivatás és a közegészségügy nem vonzó az orvosok számára, hiszen a méltatlanul alacsony bérek mellett a szakma számos összeférhetetlenséggel is jár, és nem enged meg más tevékenységeket. „Románia az egészségügyi kockázatot, a beteg páciensek arányát tekintve élen jár, magas az elhalálozások száma és alacsony a születésszám, így az intézmények támogatására kellene hangsúlyt fektetni. Nem csak a személyzet, de az egészségügyi rendszer is alulfinanszírozott” – fogalmaz Ágoston László, a Kovászna megyei egészségügyi igazgatóság vezetője.
A székelyföldi tisztifőorvosok az Erdély TV-ben rámutattak: az közegészségügyben dolgozók munkája azért sem olyan feltűnő, mivel a megelőzést tűzik ki célul, és sok esetben munkájuk eredménye csak többéves távlatban szembeötlő. „Mivel nem látványosak az eredmények, lévén, hogy a közegészségügyben dolgozók a megelőzést tűzik ki célul és sok esetben az eredmények csak többéves távlatban szembeötlőek, a finanszírozókat nehezebb meggyőzni arról, hogy szükség van anyagi forrásokra. A járvány kezdetén annyira kedvezőtlen volt a helyzet, hogy otthonról bevitt digitális eszközökkel kellett dolgozni” – magyarázta a 24pluszban Tar Gyöngyi.
CSAK SAJÁT