Az alacsony fizetések miatt kiüresednek az egészségügyi igazgatóságok, a tapasztalt orvosok hagyják ott a rendszert, és egyre kevesebb fiatal orvos választja ezt a hivatást, hiszen például egy kórházban háromszor többet kereshetnek. Tar Gyöngyi, a Hargita megyei tisztifőorvos a Maszol megkeresésére elmondta, a rendszer veszít a szakmaiságából, holott a rendkívül sokrétű tevékenység biztosításához jól felkészült orvosokra van szükség.

„Folyamatosan van valamilyen krízishelyzet, amikor az egészségügyi igazgatóságoknál dolgozó orvosok szakértelmére van szükség: ha járvány van, ha háború és sugárzásveszély, ha fertőzött az ivóvíz, ha gond van a kórházi ellátással, mert megszűnt a földgáz-szolgáltatás, vagy felrobbant egy gázpalack, ha a szociális központok, idős otthonok szolgáltatásainak minőségét kell ellenőrizni, ha ételmérgezés történik, az élvonalban vagy a háttérben szükség van az egészségügyi igazgatóság orvosaira” – taglalta Tar Gyöngyi.

Felidézte, már a világjárvány kitörése előtt hatalmas volt az elégedetlenség a siralmas bérezés miatt, mivel az igazgatóság dolgozói a legrosszabbul fizetett szakemberek a hazai egészségügyi rendszerben, ám a pandémia éveiben azzal csitították őket, hogy válságban nincs lehetőség fizetésemelésre. Aztán az orosz–ukrán háború kitörésére hivatkozva napolták a döntéshozók, hogy rendezzék a fizetésüket, akkor az esetleges sugárzásveszély miatt a jódtabletták osztogatását bízták rájuk. Mára odajutottak, hogy a kórházakban dolgozó azonos képesítésű orvosoknál háromszor kevesebbet keresnek. „Intézményvezetőként, megyei tisztifőorvosként kevesebbet keresek mint a harmadéves rezidens-orvos fiam” – osztotta meg Tar Gyöngyi.

Kevés pénz, sok munka és nagy felelősség

Ez a megalázó helyzet oda vezet, hogy a fiatal szakemberek előbb-utóbb elmennek, Hargita megyében már a harmadik aligazgató hagyta ott az intézményt egy jobban fizető állásáért. A kevés pénz mellett hatalmas a feszültség, a felelősség, hektikus a munkaprogram. Krízishelyzetek mindig vannak: ételmérgezés, gondok az ivóvízzel, emellett koordinálják módszertani szinten az orvosképzés bizonyos szakaszait, a szakemberellátást az egészségügyben, biztosítják a szakmai felügyeletet, a járványtani felügyeletet, sorolta a feladatokat a hargitai orvosnő. Hozzátette, ezt a sokrétű feladatkört jó szakemberek tudják ellátni, időbe telik a képzésük, ha elmennek, az óriási érvágás, márpedig sokan megteszik, mert bárhol máshol az egészségügyben több pénzt kapnak.

Tar Gyöngyi azt is felidézte, a világjárvány idején „ők vitték el a balhét”, minden kellemetlen feladatot a nyakukba varrtak, olyanokat is, melyekkel nem értettek egyet, például a határátlépési nyilatkozatok kitöltésének elmulasztása esetén a bírságok kiküldését. Azóta a tiltakozó pedagógusoknak, az ügyeletező orvosoknak és asszisztenseknek is megemelték a bérét, a juttatását, most az egészségbiztosító pénztár alkalmazottai is kiharcolták a fizetésemelést, ám épp az egészségügyi igazgatóságoknál „telt be a pohár”.

Az RMDSZ megszavazta a béremelést, ám a koalíciós pártok tartózkodtak

Amikor a képviselőház elfogadta az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál dolgozók jövedelmének növeléséről szóló törvényjavaslatot, a tervezetben az egészségügyi dolgozók fizetésemelése is szerepelt, de végül ez kikerült, mert arra hivatkoztak, túl nagy terhet róna a költségvetésre. Éppen a népegészségügyi szakember, a Maros megyei szociáldemokrata Florin Buicu képviselő akadályozta meg az egészségügyi igazgatóságoknál a béremelést, mutatott rá Tar Gyöngyi.

A két kormánypárt tagjai tartózkodtak, az RMDSZ hiába szavazta meg, mégis kikerültek a törvény hatálya alól, mely a megyei biztosítási pénztárak alkalmazottainak fizetését és egyéb jogosultságait „a kormányapparátus tagjainak maximális bérszintjéhez igazítja”. Ez spontán felháborodást váltott ki, hiszen ha decemberig nem oldják meg a helyzetüket, jövőben választási évben már nem lehet béreket emelni a közszférában, mutatott rá Tar Gyöngyi.

A betegek is aggódnak

A népegészségügyi válságra még a Betegek Szövetsége is ráirányította a figyelmet. Rozalina Lăpădatu, a szövetség elnöke leszögezte, az egészségügyi igazgatóságok az alacsony fizetések miatt kifogynak a szakemberekből, a megelőzés, a védőoltások, sőt a kórházi vizsgálatok is veszélybe kerülnek. Források szerint a mindenkori kormányok azért nem aggódnak, hogy az orvosok távoznak a rendszerből, mert már több megyében az igazgatóságok élére kineveztek egy mérnököt, vagy egy közgazdászt, aki ellenvetés nélkül végrehajtja az utasításokat. Például Temes megyében is közgazdász végzettségű az igazgató, aki a pandémia alatt elsírta magát a feladatok súlya miatt.

A miniszter csak ígérgeti a megoldást

Az egészségügyi igazgatóságok alkalmazottainak a bérét csak kormányhatározattal lehet emelni, mondta vasárnapi sajtótájékoztatón Alexandru Rafila egészségügyi miniszter. Reményét fejezte ki, hogy a fizetésüket sikerül majd az egészségbiztosító pénztárak alkalmazottainak béréhez igazítani. Emlékeztetett arra, hogy a világjárvány idején a megyei egészségügyi igazgatóságok oroszlánrészt vállaltak a koronavírus terjedésének megállításában. Hangsúlyozta, hogy a népegészségügynek szakemberekre van szüksége, és a minisztériumnak az az érdeke, hogy ezek az intézmények ne üresedjenek ki.