Értetlenül, méltatlankodva reagáltak a bukaresti vezetők arra, hogy Hollandia - a korrupcióval és szervezett bűnözéssel kapcsolatos aggályait hangoztatva – továbbra is hátráltatja Románia és Bulgária felvételét a határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe. Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, RMDSZ-elnök szerint időközben „egyesek további feltételeket találtak ki”, Winkler Gyula EP-képviselő - aki az elmúlt évtizedben végigkövette az EP-ban a csatlakozási folyamatot - pedig azt mondja, a jelenleginél eddig nem volt biztatónn a helyzet a csatlakozásunkra, ugyanis az Európai Unióban paradigmaváltás történt: immár az EU-nak is szüksége van Romániára és Bulgáriára a schengeni térségben.

A hágai parlament csütörtökön elfogadott határozatában arra szólította fel a Mark Rutte vezette holland kormányt, hogy „ne tegyen visszafordíthatatlan lépéseket” a román és bolgár schengeni tagsággal kapcsolatban, amíg további vizsgálatok révén meg nem győződik arról, hogy a két országban megfelelő módon működik a határőrizet, illetve amíg „szigorú és korrekt elemzésnek” nem veti alá a jogállamiság működését, a korrupció és a szervezett bűnözés visszaszorítását.

Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes szerint a schengeni csatlakozás technikai feltételeit Románia több mint egy évtizede teljesíti, de időközben „egyesek további feltételeket találtak ki”, az igazságügyi reformhoz, az úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmushoz kötötték (CVM) a jóváhagyást. Az RMDSZ elnöke leszögezte: felelőtlenség lenne ebben a pillanatban kudarcról beszélni. Úgy vélekedett: a – schengeni csatlakozás ügyében illetékes – bel- és igazságügyi EU-tanács soron következő, december 8-i miniszteri üléséig megszülethet a döntés a CVM lezárásáról, és ezáltal Rutte miniszterelnök is meggyőződhet arról, hogy jogállamisági aggályai alaptalanok.

Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője végigkövette az elmúlt bő egy évtizedben az ország schengeni csatlakozásának ügyét, és szerinte most van a legjobb helyzetben Románia. A Maszolnak adott csütörtöki interjújában közölte: a román kormánynak jók a bizalmi kapcsolatai Brüsszellel, és nyilván történt egy paradigmaváltás is. Az előző bukaresti kormányok ugyanis rendre elmondták, hogy Románia megérdemli a csatlakozást mert teljesíti a kritériumokat, mégsem sikerült a csatlakozás. Most pedig az történt, hogy az ukrajnai háború miatt (biztonságpolitika, NATO-s és EU-s szerepvállalásunk stb.) az Európai Uniónak is van szüksége Románia és Bulgária schengeni csatlakozására, mert akkor kiteljesedik a belső piac: mind gazdasági, mind kereskedelmi, biztonságpolitikai vagy stratégiai szempontból most az uniónak van szüksége Romániára és Bulgáriára – jelentette ki az EP-képviselő.

Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) házelnök Romániát és a románokat sértő igazságtalanságként értékelte, hogy Hollandia ismét meg akarja akadályozni országa felvételét az Európán belüli szabad mozgást lehetővé tető térségbe. A bukaresti nagykoalíciós kormány legnagyobb pártjának vezetője leszögezte: sosem fogja elfogadni, hogy bármilyen más – főleg európai – ország Románia fejlődésének útját állja, olyan körülmények között, amikor Románia teljesíti a schengeni csatlakozás feltételeit, és „példás módon teljesítette kötelességét” az ukrajnai háború kapcsán fenyegető élelmezési válság elkerülése érdekében.

Nicolae Ciucă liberális (PNL) miniszterelnök szerint Hollandia képviselői a helyszínen is bármikor meggyőződhetnek arról, hogy Románia felkészült a schengeni csatlakozásra. A jogállamiság, korrupció és szervezett bűnözés kapcsán a román kormányfő azt hangoztatta, hogy a Bukarest által újonnan elfogadott igazságügyi törvénycsomag mindenben megfelel az uniós követelményeknek.

A román miniszterelnök pártjának első alelnöke, Rareș Bogdan EP-képviselő rámutatott, hogy a holland határozat éles ellentétben áll az Európai Parlamentben kedden megszavazott állásfoglalással, amely felszólítja az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanácsot, hogy 2022 végéig engedélyezze Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez. Bogdan szerint elfogadhatatlan, hogy ismét elutasítsák országa schengeni csatlakozását, ha pedig ez bekövetkezik, akkor „Románia is fenntartja a jogot, hogy gyökeresen megváltoztassa eddigi magatartását”. A PNL politikusa felkérte a Romániában működő 22 ezer holland cég üzleti partnereit, hogy „segítsenek nyomást gyakorolni” Hágára.

Romániában azt követően éledtek fel a schengeni remények, hogy idén a csatlakozást korábban ellenző Németország és Franciaország részéről is bátorító jelzések érkeztek. Bogdan Aurescu román külügyminiszter szerint Finnország sem fog már vétót emelni, miután a román diplomácia is közbenjárt Törökországnál a finn és svéd NATO-tagság elfogadása érdekében.