Kevesebb mint egy hónappal az EU Bel- és Igazságügyi Tanácsának ülése előtt, ahol Románia és Bulgária felvételt nyerhet a schengeni térségbe, még semmi sem dőlt el. Bár a két ország jelölését az Európai Bizottság, Franciaország és Németország támogatja, Hollandia továbbra is ellenzi. Brüsszeli források az Adevărul által szemlézett Main News hírportálnak elmondták, hogy a hágai végrehajtó hatalom képviselői még az EU Tanács cseh elnökségét is megpróbálták meggyőzni arról, hogy a kérdést ne tűzzék a Tanács december 8-9-ei ülésének napirendjére.

A schengeni övezet a szabad mozgás európai területe, amely 26 országot – 22 uniós és négy unión kívüli országot – foglal magában, és amelyen belül nincs határellenőrzés. A gyakorlatban, ha Románia csatlakozna a térséghez, a járművezetők által a magyarországi és bulgáriai határnál eltöltött idő a múlté lenne.

Egyes források szerint jelenleg csak Hollandia ellenzi Románia schengeni csatlakozását. A hollandok által felvetett első kérdés elvileg megoldódott, miután az Európai Bizottság és a tagállamok szakértőiből álló munkacsoport értékelő jelentést készített, amely mind Románia, mind Bulgária esetében rendkívül pozitív következtetéseket tartalmazott. Bár a holland tisztviselők kezdetben azt állították, hogy bizonyos kérdésekkel nem foglalkozott ez a misszió, nem tettek eleget a Ciucă-kormány felkérésének, hogy újabb – holland részvétellel létrehozott – delegációt küldjenek Romániába.

A második kifogásolt kérdéskör megoldása szintén folyamatban van. Miután az új igazságügyi törvényeket a román parlament elfogadta, és azok már Klaus Iohannis előtt várnak a kihirdetésre, az Európai Bizottság a következő jelentésében javasolhatja az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus megszüntetését. Ugyanakkor a kormány várja a Velencei Bizottság véleményét is.

Ennek ellenére azonban a hollandok továbbra is igyekeznek majd ellenállni, aminek valódi okát az ország belpolitikai ügyeiben kell keresni. Hollandiában jövőre választásokat tartanak, és Mark Rutte miniszterelnök Szabadság és Demokrácia Néppártja (VVD) a második helyen áll a felmérések szerint, miután évekig uralta a hágai politikai életet. A párt vezetői ezért igyekeznének elkerülni egy olyan európai szintű döntést, amelyet számukra „külpolitikai kudarcként” lehetne értelmezni, erősítették meg brüsszeli források. A holland vezetés most keresi a kiutat a helyzetből, és az egyik lehetséges forgatókönyv a döntés elhalasztása.

Másrészt a holland kormány állítólag más országok – például Dánia és Svédország – támogatását is kérte, amelyek a múltban ellenezték Románia és Bulgária schengeni csatlakozását. Eddig ezek a kísérletek – állítólag – kudarcot vallottak. Ha a hollandok továbbra is elszigeteltek maradnak, nem valószínű, hogy vétóval fejezik ki ellenállásukat, véli egy brüsszeli diplomata. Egy másik brüsszeli tisztviselő szerint az egyik forgatókönyv Hollandia számára az lenne, ha Románia és Bulgária bizonyos feltételekkel csatlakozna Schengenhez, alapvetően azon a modellen, ahogyan a két országot felvették az EU-ba. Ez a Rutte-kormány számára tisztességes kilépés lenne. Elméletileg nem zárható ki a két ország részleges csatlakozási döntésének lehetősége, ugyanis erről a kompromisszumos megoldásról már a korábbi években is szó volt. Ez azt jelentené, hogy Schengenhez a kikötőkkel és repülőterekkel csatlakoznának, a szárazföldi határokon pedig egy későbbi időpontban függesztenék fel a határellenőrzést.

Románia megfelel a schengeni csatlakozás feltételeinek, de a holland kormányfő belpolitikai játszmája dönt

Románia minden kritériumnak megfelel a schengeni övezethez való csatlakozáshoz, Mark Rutte holland miniszterelnök pedig belpolitikai játékot űz – jelentette ki Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes. „Először is, a schengeni megállapodásnak csak technikai kritériumai vannak, politikai kritériumai nincsenek. Ezt Rutte miniszterelnök is tudja”, szögezte le nemrég az RMDSZ elnöke.

Szerinte „Mark Rutte miniszterelnök belpolitikai játékot játszik, ami mindenki számára teljesen világos”. Hozzátette, „ha Rutte miniszterelnöknek belpolitikai problémája van, nagyon törékeny a koalíciója, és a parlamentben és a társadalomban ellenszenv van azokkal szemben, akik Nyugatra, Hollandiába mennek, ez nem csak a kelet-európaiakra vonatkozik, nekünk is van egy belső problémánk Schengennel, mert ha az euroszkepticizmus növekszik az országunkban, amit én nem akarok, akkor problémánk lesz.”

„Ha 2022-ben, ebben a bizonytalan helyzetben még három országot sem tudunk bevonni a schengeni térségbe, akkor az azt jelenti, hogy a koherencia eszméje, a szolidaritás eszméje elveszett, különösen abban az esetben, hogy elvégezted a munkádat, és mégsem fogadnak be a schengeni térségbe. Románia ebben az évben többször is bizonyította, hogy képes kezelni bármilyen válságot az EU külső határainál, és ha csatlakozunk Schengenhez, akkor is képes megvédeni az EU külső határait. Tehát ebből a szempontból úgy gondolom, hogy minden érvünk megvan a schengeni térséghez való csatlakozáshoz, nem is beszélve a gazdasági és politikai érvekről. De még mindig optimista vagyok, és remélem, hogy december 8-án nem utasítják el a csatlakozásukat” – tette hozzá az RMDSZ elnöke.

Most már az EU-nak is szüksége van Romániára

A 547 támogató és 43 tartózkodás, valamint 49 elutasító szavazattal elfogadott EP-állásfoglalás szerint az EU Tanácsának 2022 végéig meg kell tennie minden szükséges lépést azért, hogy elfogadja Románia és Bulgária felvételét a szabad mozgást biztosító schengeni térségbe. Ez mindkét tagállam számára a személyforgalom ellenőrzésének megszüntetését jelentené a belső határokon 2023 első felétől. A határozatban az EP megállapítja azt is, hogy a schengeni térség „az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya”, ugyanakkor bírálja a tagállamokat, amiért még nem döntöttek Románia és Bulgária felvételéről, annak ellenére, hogy ez a két ország már 2011-ben teljesítette a csatlakozás feltételeit.

Winkler Gyula európai parlamenti képviselő korábban a Maszolnak adott interjújúban kifejtette: az ellenkező tagállamok rendre eljátszották a „jó rendőr, rossz rendőr” szerepét. „Kettős mércéről beszélhetünk, tudniillik a schengeni szerződésben nincsenek politikai kritériumok, viszont az előbb említett tagállamok politikai, többnyire belpolitikai indokok miatt az MCV, vagyis az ellenőrzési és felügyeleti mechanizmus politikai kritériumrendszerét összemosták a schengeni kritériumrendszerrel. Azt mondták, tudomásul veszik, hogy a két ország teljesíti a technikai feltételeket, viszont addig, amíg a jogállam nem eléggé szilárd ebben a két országban, addig feltételezhető, hogy a korrupció vagy pedig az igazságszolgáltatás nem eléggé erős jellege megengedheti azt, hogy mégse legyenek betartva a schengeni technikai kritériumok. Ez a játék folyik évek óta.”