banner_066Zffpe_maszol_6fel_rmdsz-02.png
banner_VnNOCp39_maszol_6fel_rmdsz-01.png
Magyar Közoktatás

Románoktatás: nagyobb szókinccsel rendelkeznek, bátrabban beszélnek

A tizedik osztályt kezdte meg ősszel az az évfolyam, amely az úgynevezett differenciált tanterv szerint tanulja a román nyelvet. A reform célja, hogy ez a generáció ne anyanyelvként, hanem idegen nyelvként tanulja az ország nyelvét, ugyanakkor a kommunikációs képességek fejlesztését tűzték ki fő célul.

A diákoknak már a kisérettséginek nevezett, nyolcadik osztály végén megtartott képességfelmérő vizsgán is sajátos elvárásoknak kellett megfelelniük, ám hamar kiderült: a magyar diákok románból rosszabb eredményt értek el, mint korábban. A probléma egyik oka az lehet, hogy az iskolások sokszor azzal szembesültek, hogy az új tanterv szerint, ám a régi tankönyvekkel kell folytatniuk a tanulást, hiszen az új szemléletű román tankönyvek még nem készültek el. Ugyanakkor, azt sem lehet még tudni, hogy a most tizedik osztályos diákok milyen tételekből érettségiznek majd, hiszen differenciált tételre lesz szükség, amely még nem készült el.

Fotó: Agerpres

Mint több hírportál is beszámolt róla, idén januárban indult el a folyamat, amelynek köszönhetően szeptemberre elkészült egy, a magyar anyanyelvű kilencedikes diákoknak szóló romántankönyv. A köteten négy romántanár dolgozott, Forgó Éva-Erika, Kaitar Roxana, Pop Bogdana-Ioana és Cserei Gyöngyvér – őket Elena Platon koordinátor segítette. Az elkészült tankönyvet szeptemberben hagyta jóvá az oktatási minisztérium, így a magyar tannyelvű iskolák már használhatják is. Ennek apropóján arra voltunk kíváncsiak, hogy valójában mennyire segíti ez a tankönyv a diákok fejlődését, és hogy mennyire válik be a differenciált tanterv számukra.

Középiskolában több hangsúlyt fektetnek a kommunikációra

Téglás Eszter, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium tizedikes, matematika–informatika osztályos diákja elmondta, ő a román nyelvet önmagában nem tartja nehéznek, ennek ellenére 5–8. osztályban a legnehezebb tantárgyként tartotta számon. Általános iskolában a fogalmazás helyett a nyelvtanra fektették a hangsúlyt, ezért „igazából románul megszólalni nem nagyon tud”, viszont líceumban már kicsit könnyebb, mivel órán inkább a nyelvhasználatra koncentrálnak.

„Leginkább az okoz nehézséget a románnyelv-tanulásban, hogy nincs, ahol gyakoroljam. Úgy érzem, kevés, a hétköznapokban használt kifejezést ismerek. Hogyha pedig beszélnem kell románul, nem jönnek olyan természetesen a szavak, mivel nem használom rendszeresen a nyelvet” – mondta Téglás Eszter. Hozzátette, ha a beszélgetés nem megy valami jól, általában stresszessé válik, ezért keresnie kell a szavakat. „Az írás jobban megy, a helyesírásom nem tökéletes, de úgy érzem, egyre kevesebbszer tévedek. Az olvasás is jól megy. A szöveget nem mindig értem meg teljesen, de a lényeget általában leszűröm. Órán keveset beszélgetünk szabadon, többet írunk, feladatmegoldást és fogalmazásokat, amiket utána felolvasunk” – részletezte a diák.

Elmondta, óra elején általában ellenőrzik a házit, néhány ember hangosan felolvassa azt, ezután vagy leckét vesznek, vagy feladatot oldanak, munkalapról vagy a tanárnő által diktált kérdésekre válaszolva. Van, amire néha szóban válaszolnak, vagy 5–7 sorban megfogalmazva írják le véleményüket.

„Nem számít bele a jegybe, hogy mennyire beszélünk jól románul”

Téglás Eszter abba az évfolyamba tartozik, akikkel elkezdődött a differenciált tanterv alkalmazása. Mint mondta, nem tudja mihez hasonlítani, hiszen sohasem tanult másképp, de számukra sem volt könnyű az 5–8. osztály ilyen szempontból. Új könyvük „majdnem sohasem volt”, mindig egy évre rá érkeztek meg a kiadványok, de hangsúlyt fektettek a kommunikációra és a szövegértésre, de azért nyelvtant is sokat tanultak. Most sincs új könyvük, csak a régi, amit nem használnak, ezért általában munkalapokról dolgoznak.

Fotó: Adobe Stock

„Én úgy látom, arra lenne szükség, hogy tényleg a nyelvhasználat fejlesztése legyen a románórák célja. A felmérőkön általában nem ezen van a hangsúly, és arra kapjuk a jegyeket, szóval nem ez az elsődleges célunk. Mivel az úgysem számít bele a jegybe, hogy mennyire beszélünk jól románul, annak fejlesztésébe mi, diákok önakaratunktól nem teszünk erőfeszítést. Hacsak nem saját célom az, hogy jobban tudjak románul, akkor csak azt fogom megcsinálni, ami az iskolába kötelező” – vélekedett a diáklány. 

A helytelen beszéd maradt, de bátrabbak a diákok

Bors Kinga, a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola romántanára 5–8. osztályban tanít, őt kértük meg, hogy összegezze a differenciált tantervvel kapcsolatos tapasztalatait. Mint elmondta, az új tanterv inkább a kommunikációt, szövegértést fejleszti, viszont még mindig rengeteg „kemény nyelvtan” van benne.

Nyelvtanból az előző tantervhez képest csak a mellékmondatok vannak kivéve, minden más lecke maradt, ami nem igazán segíti a diákokat. Megmaradt még az irodalomelméleti fogalmak egy része is, szintén „elég sok minden”. „Kell a diákoknak irodalomelméleti tudásuk is legyen, de nem ennyi, amennyit kérnek. Úgy látom, a nyelvtannal is rengeteg probléma van, főleg azért nehéz, mert csak megtanulni vagy bemagolni tudják azt, merthogy a csíkszeredaiak például nem hallanak az iskolán kívül román beszédet. Iskolában heti négy óra, azon kívül semmi. Viszont azt a nyelvtant, amit kivettek 5–8. osztályból, betették líceumba. Az elején mindenki nagyon örült az új tantervnek, de a 8. osztály végére majdnem minden lecke ugyanolyan maradt” – mondta. Hozzátette ugyanakkor, azért azt látja, hogy bár a helytelen beszéd az maradt, viszont sokkal bátrabbak a diákok, és nagyobb a szókincsük is, ilyen szempontból jót tett az új tanterv. Az ötödikeseken látja leginkább, hogy amikor megérkeznek az új osztályba, az előző évekhez képest többet tudnak. 

Bors Kinga azt mondja, annak oka, hogy még mindig nehezen tanulnak meg románul a magyar diákok, az, hogy nem hallják sehol a nyelvet, csak az iskolában, és ezen a differenciált tanterv sem segít. Szerinte a diákoknak általában semmilyen kapcsolatunk nincs a nyelvvel, csak az iskolában heti négy órában. Ő mindig azt javasolja a szülőknek, hogy ha van ismerősük román vidéken, akkor legalább egy-két hétre küldjék oda a gyermeket, illetve próbáljanak meg minél többször román anyanyelvűekkel beszélni, otthon is románul beszélni, hogy hallják az élő nyelvet.

„Az iskolában nagyon szép irodalmi nyelvet beszélünk, lassan és tagoltan. Akármennyire értik azt az osztályban, ha találkoznak valakivel az utcán, aki gyorsabban beszél románul, akkor megijednek, nem értik meg, mert nem hallják a pörgő, élő nyelvet. Én még a tévét is ajánlom,  hogy hallgassák románul, illetve kapcsolják be a román hangot, bármilyen filmet néznek” – magyarázta.

Digitális eszközök, könyvek

A csíkszeredai általános iskola pedagógusa azt is elárulta, a románóra szerkezetében nincsen változás, minden maradt a régiben: van feleltetés, új lecke, csak bejöttek a digitális eszközök, illetve a digitális tankönyvek is. A kollégák nagy része ma már ezeket az újfajta eszközöket használja, eltűnt a dolgozatírás, illetve ami még újdonság, hogy kombinált órák vannak: nemcsak nyelvtanóra, vagy csak irodalom van, hanem a hangsúlyt a kompetenciák fejlesztésére helyezik.

Bors Kinga úgy látja, és tanártársai esetében is ezt tapasztalja, hogy a digitális eszközöket sokkal jobban élvezik a gyerekek, érdekesebbnek találják ezeket, emiatt pedig hatékonyabbak is. A pedagógus szerint azzal sincs akkora nagy probléma, ha nincs a gyerekeknek a tantervhez alakított könyvük, hiszen a tanárok a tanterv szerint tanítanak, nem a régi tankönyv szerint.

„A mostanig tizedikesek voltak úgy, hogy hetedikes korukban csak tavasszal kaptak tankönyvet. A könyvek hiányával azért nincs olyan nagy probléma, mert mi bármilyen anyagot használhatunk, amit jónak látunk, a lényeg, hogy a programhoz igazodjon. Nekünk a program a Bibliánk, a kompetenciáknak megfelelően gyártjuk le az anyagokat, amit majd a diákokkal megtanulunk. Ez nyilván a tanárnak rossz kicsit, hiszen rengeteg munka összeállítani egy egész tananyagot. A legelső volt a legnehezebb, most már azért okosabbak vagyunk” – mondta.

Nem lehet tudni, milyen lesz az érettségi tétel

Bors Kingát arról is kérdeztük, lehet-e tudni már valamit a 11. osztályosok differenciált tantervéről, esetleg arról, hogy milyen lesz a két év múlva végző évfolyam érettségi tétele. A romántanár elmondta, sem a 11-es, sem a 12-es tanterv nincs még készen, viszont jövő szeptemberig még sok idő van, addig a program és a tankönyv is elkészülhet.

„Állítólag dolgoznak rajta, ennyit tudunk mi is. Aztán szeptemberben kiderül, hogy van-e  vagy nincs” – mondta. Hozzátette, hogy azt sem lehet tudni, hogy milyen lesz az érettségi az új generációnak, aki 12 éven át a differenciált tanterv szerint tanult. És hogy ez mennyire nyomasztó diákoknak és tanároknak? Bors Kinga szerint a tanárok számára kicsit nyomasztóbb, mert nem tudják, hogy mire készítsék fel a diákokat, hogy milyen meglepetések érhetik őket. A diákok esetében nem gondolja, hogy annyira nyomasztó lenne, hiszen ők már egyszer túl voltak ezen nyolcadikban, ugyanakkor „a legtöbben még nem is gondolkoznak azon, hogy mi lesz az érettségin, örülnek, hogy tizedikesek, és van még két évük”.

„Az, hogy hogyan válik be az új tanterv, csak akkor fog kiderülni igazán, amikor az első generáció végez a 12. osztállyal, és kikerülnek az életbe, ahol kipróbálhatják, hogy mennyire beszélik a nyelvet. Az biztos, hogy nagyobb a szókincsük, bátrabban is beszélnek, és jobban is megértik a szövegeket, mint ezelőtt 10–15 évvel. Lehet, hogy ha nem lenne vizsgatantárgy a román, nem járna ekkora stresszel a nyelv tanulása sem. Illetve, hogyha úgy tanulnánk, mint bármelyik másik idegen nyelvet, csak a beszélt nyelvre koncentrálnánk az irodalom helyett, az is segítene” – összegezte a csíki pedagógus.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_Os8CxLFO_KUK_Webbanner_970x250_ANIM.gif
banner_9y4hN5Rx_KUK_Webbanner_728x90_ANIM.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?