Háromszáz éves a magyar nyelvű oktatás Medgyesen. Ma itt találjuk Szeben megye egyetlen önálló magyar iskoláját. Milyen az élet a közel száz diákkal működő Báthory István Általános Iskolában, és milyen jövőre készülődnek – erről kérdeztük Foszner-Korodi Ildikó igazgatót.

Novemberi keltezésű és háromszáz éves az a legrégebbi ismert írásos emlék, amely említést tesz a medgyesi magyar nyelvű iskoláról. Az egykor virágzó szász városban a magyar lakosság aránya ma már a tíz százalékot sem éri el, a szászok gyakorlatilag eltűntek a 20. század nyolcvanas éveire. Lám Béla szülővárosa többször szolgált erdélyi országgyűlések helyszíneként a 16–17. században. Hajdan többtucatnyi céhhel büszkélkedhetett ez a jelentős bortermelő vidék. A gázkitermelés már az első világháború előtt a helyi ipar fellendüléséhez vezetett, ma a mintegy 50 ezres lakosságú Medgyes a romániai gázipar központja.

A medgyesi katolikus elemi iskolát 1722-ben alapították a településre egy évvel korábban visszatérő ferences szerzetesek. A cekesi templom visszaszolgáltatásáról kelt városi tanácsi oklevélben említik a zárda mellett működő iskolát, innen eredezteti három évszázados történetét a medgyesi magyar oktatás. Az iskolában eleinte német és magyar, a 19. század közepétől csak magyar nyelvű oktatás zajlik. A századfordulón és a 20. század első felében további tantermekkel bővítik az épületet, hogy befogadhassák az addigra jelentősen meggyarapodott tanulókat. 1912-ben megnyílik az első magyar tannyelvű állami iskola a városban, de tiszavirág-életűnek bizonyul: az első világháború után megszüntetik, a tanítás a felekezeti (református és katolikus) iskolákban zajlik tovább. A második világháború utáni államosításkor a katolikus iskola önálló állami magyar iskola lett a hatvanas évekig, amikor a közeli román iskolához csatolják.

A magyar tagozat a rendszerváltást követően, 1990 januárjában vált ismét külön, és 1998-ban felvette Báthory István nevét. Az akkori 350-es diáklétszám mára száz alá csökkent, bár Medgyes 30 kilométeres körzetéből (Berethalom, Erzsébetváros, Kiskapus, Mihályfalva, Nagyekemező, Somogyom stb.) is ide járnak iskolába a magyar gyermekek. A csökkenő diáklétszám és a tanárhiány jelentette sokféle kihívás közepette a maroknyi tanárcsapat mégis képes kiváló eredményeket elérni: idén például minden nyolcadikos 6-osnál jobb átlagot ért el a szakaszzáró vizsgán, a vizsgázók átlaga pedig 8-as lett, mindez nagyvárosi iskolákban is elismerésre méltó teljesítmény lenne. 2010-ben a régi helyén új iskola épült, a tucatnyi tanterem mindegyike okostáblával, laptoppal, vetítővel felszerelt, hangulatos új bútorzattal berendezett.

„Iskolánk, több más medgyesi iskolával együtt pályázatot nyújtott be a minisztérium által meghirdetett programban, az épület felújítását kérve. Szerencsére a Báthory István Általános Iskola pályázatát nyertesnek ítélték. Amikor a szakértők terepre érkeztek, és felmérték az épület állapotát, megállapították, hogy azt már nem lehet felújítani, csak lebontani és teljesen újraépíteni. Így aztán 2007-ben elkezdődtek a munkálatok. Három évig a medgyesi polgármesteri hivatal más épületet biztosított számunkra a régi kaszárnya helyén, ott zajlott a tanítás mindaddig, míg 2010-re a teljesen új épület elkészült” – idézte fel Foszner-Korodi Ildikó iskolaigazgató.

A medgyesi iskola két laboratóriummal – informatika és természettudományi – is rendelkezik. Amikor 2007-ben az új épületet tervezték, a tornaterem sajnos kimaradt, így az új iskola 2010. októberi átadását követően a diákok kedvező időjárásban az udvaron, rossz idő esetén az osztályteremben tartották a sportórákat. 2018-ban azonban ez a helyzet is jó irányba változott, ugyanis a helyi önkormányzat támogatásával a régi épületből megmaradt kis részt is lebontották, és helyére tornaterem épült.

Csökken a gyermeklétszám

Az általánosan érvényes csökkenő gyermeklétszám Medgyesen is gondot jelent, a helyzetet itt fokozzák a szórványlét velejárói is. „A 2022–2023-as tanévet 92 diákkal kezdtük. Sajnos a tanulók létszáma évről évre csökken, és mivel országszerte csökken a gyereklétszám, ritka a 3-4 gyerekes család, így a következő években is csökkenésre számítunk. Mivel Medgyesen működik Szeben megye egyetlen önálló magyar iskolája, így a környező falvakból is ide járnak a magyar gyerekek. Őket a Pro Schola Mediensis Alapítvány mikrobuszaival ingáztatjuk ingyen és bérmentesen, de már a falvakban is egyre kevesebb a gyerek” – részletezi kérdésünkre az igazgató.

Igyekeznek különféle kedvezményeket biztosítani annak érdekében, hogy a szülők a medgyesi magyar iskolát (és a legjobb jövőt) válasszák gyermekük számára – ezzel hozzájárulva a közösség, a magyar nyelv és kultúra megmaradásához. A Rákóczi Szövetség az iskola legkisebb – előkészítő osztályos – diákjait teljesen felszerelt iskolatáskával ajándékozzák meg tanévkezdéskor. Előnyös az is, hogy a diákokat ingyenesen ingáztatják a környező falvakból, s bár ez plusz-időráfordítást jelent az ingázó tanulók számára, megkönnyíti az iskolaválasztást a szülők számára, akik főleg a kisebb gyermekek esetében nem választanának bentlakásos megoldást, amennyiben csak ezzel az áldozattal tanulhatna gyermekük magyarul, inkább lemondanának az anyanyelvi oktatásról.

Bár a fenntartással kapcsolatos aggodalmakat kelthet, a kisebb gyermeklétszám az iskolákban sok előnnyel is járhat. A medgyesi iskolában egy-egy osztály tanulóinak létszáma 7–12 között alakul, ami a nagykönyv szerint ideális. Egy alaposan felkészült, ízig-vérig tanítónak/tanárnak így jóval több ideje juthat odafigyelni a diákok egyéni szükségleteire, több eséllyel valósulhat meg az áhított differenciált oktatás, felzárkóztatás, tehetséggondozás. „Iskolánkban van néhány nagyon kis létszámú osztály. Ennek köszönhetően nagyon jól meg lehet ismerni a gyermekeket, mindenik gondjára-bajára jut elég idő, lehet velük differenciáltan foglalkozni, viszont ott vannak a hátrányai is: például nincs meg a versenyszellem, nem lehet olyan módszereket alkalmazni, amelyek több főt igényelnek, egy egyszerű játékot sem lehet lejátszani, folyton variálni kell a játékszabályokat”, magyarázta az igazgató.

Foszner-Korodi Ildikó hozzátette: „Annak, hogy kis iskola vagyunk, szintén megvannak az előnyei és hátrányai. Úgy működünk, mint egy nagyobb család, minden tanár ismer minden gyermeket, annak problémáit, külön oda tudunk figyelni rájuk, ismerjük a szüleiket, hiszen ők is ide jártak iskolába évekkel ezelőtt. A kis létszám hátránya a pénzügyekben mutatkozik meg, ugyanis a pénzeket gyereklétszám szerint osztják. Van viszont néhány őrzőangyalunk, akik mindig kisegítenek a bajból.”

„Bizonyos tantárgyakból bedolgozóink vannak, például a zeneórákat a katolikus kántornő tartja. Medgyesen ritkán működik az, hogy több iskolában tanítanak a tanárok, ugyanis csak ez az egy magyar iskola van. Jelenleg minden tanár helybeli, vagy legalább Medgyes körzetében lakik, a gond akkor jelentkezik, amikor valamelyik kolléga nyugdíjba vonul, mert itt helyben nincs utánpótlás. Így volt ez a matematikatanárral is, és még lesz folytatása sajnos. Ezért most megkezdtük az iskola támogatóival a beszélgetést annak lehetőségéről, hogy távolabbról érkező tanároknak lakást biztosítsunk”, árulta el a pedagógus.

 Nyaranta több tábor is zajlik, olyanok, amelyeket a szülők anyagilag meg is engedhetnek gyermekeiknek. „Van néhány tanulónk, aki 4–5 táborba is eljutott, este mosták a ruhákat, éjjel szárították, reggel indultak tovább. A hagyománnyá vált úszótáboron kívül még mindig működik a magyarországi Rákóczi-tábor, s ezek mellett minden történelmi egyház rendez tábort a nyár folyamán. A gyerekek imádják ezeket, nagyon jó csoportösszerázó hatásuk van, és alig várják már a következőket. Igazából a táborok is olyan oázisok, ahol mindenki mindenkivel magyarul beszél” – tájékoztatott az iskolavezető.

Az úszótábort európai program részeként szervezi nyaranta a Medgyesi MADISZ, itt többtucatnyi fiatal vesz részt Szeben megye magyarlakta településeiről Nagyszebentől Medgyesen és Balázstelkén át Erzsébetvárosig. A tábor egyik nyíltan vállalt célja az, hogy a fiatalok egy hétig magyar környezetben szocializálódjanak, gyakorolják és használják a magyar nyelvet, ami főleg azon fiatalok számára fontos, akiknek a hétköznapokban kevés vagy minimális lehetőségük van magyarságuk megélésére. A szállás, étkezés, úszástanulás mellett a fiatalokat különféle oktatási, szabadidős és sportprogramokkal foglalkoztatják.

Foszner-Korodi Ildikót az iskolával kapcsolatos tervekről is kérdeztük. „Az iskola utat teremt a család és a világ között, olyan átjárást biztosít, amit senki más nem adhat. És ha ez az átjárás olyan, amelyben a gyerek megőrizheti anyanyelvét és identitását, és közben kapcsolódik más nyelvekhez és kultúrákhoz, az a gyerek sokkal stabilabban fog állni, mint aki csak egy lábon áll, vagy akiről lehasítják az anyanyelvét. Visszatekintve a 300 évre, rájövünk, hogy az igazán nehéz és meghatározó pillanatokban az iskola volt az, amely mindezt tudta nyújtani. Amikor minden megváltozott, az iskola jelentett egy bizonyos folytonosságot. A cél a következő 100 évre megőrizni azokat a szigeteket, ahol tudunk magyarul beszélni, mert ezzel olyan pluszszínfoltot hozunk a város közösségébe és életébe, amely az egész közösséget gazdagítja. Egyik ilyen sziget pedig legyen az iskola, hogy gyerekeink és unokáink is ide járhassanak.”