A román nyelv oktatásával foglalkozó sorozatunk legújabb részében Cserei Gyöngyvér Kovászna megyei romántanárnővel beszélgettünk, akitől megtudtuk: „a rendszerváltás óta még soha nem fejlődött olyan mértékben a tanügyi rendszer, mint az elmúlt két évben". Ugyanakkor elmondta azt is, ha valaki a román érettségin jó jegyet kap, az nem garancia arra, hogy ha elkerül egyetemre, esetleg nem kell hazatelefonálnia és megkérdeznie: hogy mondják a felmosónak, de arra évek múlva is emlékszik, hogy „omul să fie mulțumit cu sărăcia sa” („az ember legyen elégedett a saját szegénységével”).

Sorozatunk első részében Gergely Ágnes pályakezdő tanítónővel beszélgettünk a már évtizedek óta fennálló problémáról, ő maga is bevallotta: az iskolában nem tudta megfelelően elsajátítani a román nyelvet, még mindig problémája van a helyes beszéddel, ezért nincs egyszerű dolga a nyelv oktatása során.
A romániai magyar gyerekek hiányos román nyelvtudásának problémája igen összetett: beszélhetünk a román–magyar kapcsolat megítéléséről, a magyarok román nyelvhez fűződő viszonyáról, a szülők és család, valamint a környezet hozzáállásáról, a magyar többségű közösségekben a román nyelv használatának mértékéről, az oktatás minőségéről, a hiányos nyelvtudás okozta szorongásról és frusztrációról is. A szorgalom, az akarat, a bátorság, olykor pedig a kényszer is nagyban hozzájárul a nyelv elsajátításához.
Sorozatunkban arra keressük a választ, mi az oka annak, hogy az iskolai oktatás nem bizonyul elegendőnek a nyelv elsajátításához, de kíváncsiak vagyunk arra is, hogy milyen módszertani változtatásra lenne szükség ahhoz, hogy a gyermekek még fiatalkorban megtanuljanak románul.

Cserei Gyöngyvér romántanárnő általános iskolásokat és középiskolásokat is tanít 5–12. osztályban. A pedagógustól többek között azt kérdeztük, mi lehet az oka annak, hogy nehezen sajátítják el a román nyelvet a romániai magyar diákok. Gyöngyvér szerint elsősorban különbséget kell tenni a székelyföldi és Erdély más régióiban élő diákok között. „Más szintről indul egy Kovászna vagy Hargita megyei diák, mint egy Maros, esetleg Kolozs megyei gyermek, hiszen ők, ha minimális szinten is, de naponta találkoznak a román nyelvvel és kultúrával. Ezzel szemben például Kézdivásárhelyen akár hetek is eltelnek anélkül, hogy a tanórákon kívül hallanának román beszédet a gyerekek” – hangsúlyozta a pedagógus. Hozzáfűzte, kifejezetten fontos a szülők szerepe, akik a gyerekeiknek egész kiskoruktól román mesét is mutatnak, reggelente román rádiót hallgatnak útközben az oviba.

Cserei Gyöngyvér úgy gondolja, az egyik probléma az lehet, hogy a környezetünktől már nagyon korán azt halljuk, hogy milyen nehéz a románt megtanulni. „Nem nehezebb, mint az angol, az mégis könnyebben ragad a gyermekekre. Valószínűleg azért, mert románból irreálisan magasra helyezték a lécet olyan értelemben, hogy ha egy fiatal nem beszél tökéletesen románul, nagy az esélye annak, hogy éreztetik vele a hiányosságait, ezzel szemben a gyereket bátorítják arra, hogy ha kézzel-lábbal is, de értessék meg magukat angolul. Másrészt az eddigi tanterv és a tankönyvek, valamint a módszertan nem a hétköznapi kommunikáció begyakorlását célozta meg” – nyomatékosította a tanárnő.

Az új tanterv segíthet

Cserei Gyöngyvér emlékeztetett, tavaly szeptemberben jelent meg az új tanterv a 9. osztályosok számára, valamint idén januárban a 10. osztály számára: „Ez hatalmas megvalósítás és előrelépés, tavaly ilyenkor még nem is gondoltam volna, hogy ekkora váltás lehetséges, nemhogy én is részese lehetek ennek. A differenciált tanterv azt jelenti: elismerik, hogy nem lehet anyanyelvi szinten tanítani egy nyelvet, ha az valóban nem a gyermek anyanyelve. Azt is jelenti, hogy tiszteletben tartják az uniós normákat és előírásokat, mivel ezeket a tanterveket az Európai Unió által jóváhagyott, szakemberek segítségével kidolgozott dokumentumok alapján készítették el, amelyben tudományosan is megmagyarázzák, pontosan mit, mennyit és hogyan kell tanítani a második nyelvet”.

Az új tantervben egyrészt figyelembe veszik a nyelvi szinteket is, az angolt is ez alapján tanítják. 9–10. osztályban a B1 és B2-es szintre kell felzárkóztatni a diákot, tehát nem elvárható, hogy tökéletesen beszéljen és értsen is románul, nem kell C1, C2-es szinten teljesíteniük. Másrészt az öt kommunikációs alapkompetencia fejlesztése a cél: írott és hallott szövegek megértése, szóbeli és írásbeli kommunikáció, valamint mediálás. Az új tanterv szerint a román órának tehát úgy kell kinéznie, mint egy angol órának: szükség van a hallgatott vagy írott szövegre, aktiválni kell a szókincset mielőtt a szövegekkel dolgozni kezdenek, lexikális feladatokat oldanak, majd következnek a szövegértési feladatok és azt követi a párbeszéd, a monológ és az írásbeli feladatok megoldása – tudtuk meg Cserei Gyöngyvértől.

Elmondta, a felhasznált szövegekkel kapcsolatban néhányan nehezményezték, hogy a tantervből hiányzik a román irodalom. „Ez nem igaz, és itt jön be az új és régi tanterv közötti harmadik különbség: lehet, sőt kell is választani irodalmi szövegeket, azokat pedig B1–B2-es szintre adaptálni, és lehet rövidíteni is maximum 300 szóra. Ilyen irodalmi szövegek segítségével lehet elvégezni az előírt olvasás és hallgatás előtti, közbeni és utáni tevékenységeket. Az irodalomelmélet az, ami hiányzik a tantervből. Az irodalmi szövegeknek is a kommunikációs készségek fejlesztését kell szolgálniuk, nem a diákok agyát kell tágítani a narrációs technikák fajtáival. Néhányan szóvá tették, ha mondjuk Ion Creangă szövegét adaptáljuk, akkor elvész a varázsa. De ha nem foglalkozunk vele, a kilencedikesek alig értenek meg valamit belőle” – hangsúlyozta Gyöngyvér.

A negyedik nagy újítás az, hogy líceumban is van nyelvtani tartalom, viszont gyakorlati nyelvtant kell tanítani, nem az elméletet számon kérni a diáktól. A lányeg az, hogy gyakorlatban helyesen használják például az igeragozást. „Az új tantervben megtörtént minden olyan változtatás, ami lehetővé teszi, hogy egyszerűbben és hatékonyabban tanuljanak a diákok románul” – emelte ki a pedagógus. „A jó hír, hogy elkezdődött egy uniós projekt, amely által több mint hatezer román szakos tanár továbbképzését biztosítják, hiszen az új módszereket, megközelítéseket előbb mi, tanárok kell megtanuljuk rendesen, annak érdekében, hogy a tantervet helyesen tudjuk használni” – tette hozzá.

Még 2021. decemberében ismertették azt a projektet, amely hatékonyabbá teszi a román nyelv idegen nyelvként való oktatását a magyar és egyéb nemzeti kisebbséghez tartozó diákok számára. Összesen 6190 olyan pedagógust képeznek ki, akik román nyelv és irodalom oktatásával foglalkoznak, de ebbe beletartoznak az óvodapedagógusok is. Oktatási módszertani tanulmányokat állítanak össze, valamint román nyelvű játékos kompetenciafejlesztő applikációk létrehozása is szerepel a célok között.

Ami a tankönyvek hatékonyságát illeti, Gyöngyvér elmondta, a líceumi osztályokban már tíz éve nem használ tankönyvet. Jelenleg nincs tankönyv a 9. és 10. osztályosoknak, időben kivitelezhetetlen volt, hogy ez elkészüljön, viszont folyamatban van a tankönyvek megjelenése.

 A képességvizsga diákbarátabb az érettséginél

„Könnnyen megbírkoznak a román érettségi vizsgával a jól és nagyon jól teljesítő diákok, valamint azok, akik magolni tudnak. Akik nem tanulják meg az irodalmi esszét, és emellett gyenge szövegértelmezési képességekkel rendelkeznek, vagy nem képesek megírni az érvelő szöveget, azoknak esélyük sincs a jelenlegi tételekből megírni az átmenő jegyet” – véli Gyöngyvér.

Hozzáfűzte: azt még nem lehet tudni, hogy a most 9. osztályos diákok milyen tételekből érettségiznek majd. Mivel differencitált tanterv szerint tanulnak, differenciált tételre lesz szükség. Előbb meg kell jelennie a tizenegy és tizenkettedikesek számára elkészített tantervnek is, addig nem javasolnak új tételeket.

A nyolcadikosok képességvizsgája azonban már barátságosabb, tudtuk meg a pedagógustól. A tétel a legutóbbi próbavizsgán is változott: „Ténylegesen kompetenciát mér fel, elsősorban szövegértést és fogalmazási képességet. Minden feladat a megadott két szöveghez kapcsolódik. Ha a diák figyelmesen tud dolgozni és megérti a a szövegeket, nyert ügye van. Tekintettel arra, hogy régen mennyit kellett tanulniuk a gyermekeknek erre a vizsgára, úgy gondolom, hogy a jelenlegi tétel nem annyira megterhelő."

Lehet kommunikációra fektetni a hangsúlyt a vizsgák előtt álló diákok oktatásakor?

Csrei Gyöngyvér hangsúlyozta: „ha valaki a román érettségin jó jegyet kap, az nem garancia arra, hogy ha elkerül egyetemre, esetleg nem kell hazatelefonálnia és megkérdeznie: hogy mondják a felmosónak, de azt évek múlva is fel tudja mondani, hogy „omul să fie mulțumit cu sărăcia sa” („az ember legyen megelégedve a szegénységével”). Szerinte a líceumi években nagyon sok irdalomelméletet tanultak, ezért nem jutott idő a kommunikációs kompetenciák fejlesztésére. „Nem az irodalommal van baj, a diákoknak nagyon tetszett például a Ion regény, megvitatták a szereplő magatartását, de az Enigma Otiliei regényt is szerették. Felixnek, az egyik főszereplőnek még Facebook-oldalt is készítettek. Ennek ellenére még a román anyanyelvűeknek sem egyszerű az érettségire bemagolni a minimum 400 szavas irodalmi esszét” – véli a tanárnő.

Gyöngyvér úgy látja, hogy sok diák motivált a román nyelv megtanulása iránt, és általában más tantárgyból is rosszul teljesítenek azok, akik románból sem kiemelkedőek. „Nem létezik egy bevált recept, van, ami működik az egyik osztálynál, van, ami nem. Sokat segítene, ha megengedné a rendszer, hogy kisebb csoportokban taníthassunk, biztos motiváltabbak lennének azok is, akik egy 30 személyből álló osztályban egyáltalán nem szólalnak fel román órán”.

A tanárnő nyomatékosította, ha helyesen alkalmazzák az új tantervet, akkor a diákok is motiváltabbak lesznek, emellett az új tanterv nagy szabadságot ad a tanároknak a feladatok kidolgozásában. „Jelenleg sokkal több lehetőség adott, mint eddig valaha, hogy a diákok érdeklődve és frusztráció nélkül tanulhassák a románt idegen nyelvként”.

5 perc a román érettségiért – oktatóvideók a diákoknak

Cserei Gyöngyvér 5 minute pentru bac címmel indított oktatóvideó-sorozatot YouTube-csatornáján még a koronavírus-világjárvány idején. Korábban a Maszol megkeresésére elmondta, az első videót a tízedikeseinek készítette. „Miután feltöltöttem a felületre, a pozitív visszajelzések megerősítettek abban, hogy ezt folytatnom kell, és úgy döntöttem, sorozatot indítok a fontosabb leckékből. Voltaképpen a magas nézettség győzött meg, mert arról tanúskodott, hogy leköti a diákok figyelmét, hatékony a módszer.”

A tanárnő azóta is rövid videókat készít, amelyek segítik a diákot az érettségire és képességvizsgára való felkészülésben. „Az biztos, hogy a mai fiatalok sokkal jobban értik, értékelik és használják az okostelefonokat, laptopokat: a világ a zsebükben van” – magyarázta. Hozzátette, az elmúlt két évben a tanügy többet fejlődött, mint a rendszerváltás óta összesen. A világjárványnak talán ez az egyetlen előnye, hogy megtanultunk digitális eszközökkel oktatni, nagyon gyorsan kifejlesztették a tanulást segítő platformokat, applikációkat, amelyeket butaság lenne nem alkalmazni a jelenléti oktatás során is. „Az én YouTube-csatornámat is több mint hétezren követik, ebből is látszik, hogy a fiatalokat egyszerűbb megfogni audiovizuális tartalmakkal, de tény, hogy az okoseszközökkel is tudatosan kell tanulni. Az audiovizuális tartalmak csak rövidítők, de az utat végig be kell járni” – emelte ki Cserei Gyöngyvér.