Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád polgármesterrel beszélgetett Kelemen Hunor szövetségi elnök a Nincs mese! című „megmondóst-sorozat” szerdai epizódjában. A Székely Nemzeti Múzeum udvarán megtartott, immár 15. alkalommal megszervezett beszélgetésen elhangzott: az önkormányzati vezetők úgy kell a településeket vezessék, hogy Bukarestben káosz uralkodik, és az emberek az ország legfontosabb demokratikus intézményeiben, a kormányban és a parlamentben nem bíznak. 

Háromszéken adott egy példaértékű helyzet, hiszen Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye vezetősége képes volt az együttes stratégiai gondolkodásra. Székelyföldön ma már mindenki irigykedve nézni Sepsiszentgyörgyöt, jelentette ki az RMDSZ elnöke, mert akkorát fejlődött a város Antal Árpád irányítása alatt. A polgármester Kelemen Hunor kérdésére elmondta, elsősorban együttműködés szükséges ahhoz, hogy haladni lehessen. Önkormányzati vezetőkként ugyanakkor úgy kell a településeket vezessék, hogy Bukarestben káosz uralkodik, és az emberek az ország legfontosabb demokratikus intézményeiben, a kormányban és a parlamentben nem bíznak.

A városvezető értékelése szerint az embereket nem érdekli az, hogy milyen kaotikus állapotok uralkodnak Bukarestben vagy mennyire nehezíti meg a helyi önkormányzatok munkáját a bürokrácia, őket az foglalkoztatja, hogy ha a polgármester azt mondta, ez vagy az az utca le lesz aszfaltozva, akkor az a munka készüljön el. Antal Árpád szerinte az a bizalom alapja, ha az emberek érzik, hogy fordulhatnak az önkormányzathoz, mert számításba veszik és meghallgatják őket, sőt segítséget is kapnak. Megjegyezte, hogy Székelyföld és Erdély nagyon sokat fejlődött az utóbbi években, s ehhez a fejlődéshez nagymértékben hozzájárult az RMDSZ és segített az önkormányzatiság megerősítésében.

Kelemen Hunornak arra a kérdésére, hogy miben érzi az önkormányzatok erősségét és gyengeségét, Antal Árpád kifejtette: a leggyengébbek nyilvánvaló módon gazdasági vonatkozásban, mert sokan azt várják el, hogy munkahelyeket teremtsen, de ez a világ nagyon nehezen befolyásolható, míg a legeredményesebbek a közösségpités vonatkozásában, a civilek megszólításával, a kultúra támogatásával, kezdeményezések felkarolásával.

Az Európai Unióról szólva Kelemen Hunor kiemelte, Románia nettó nyertese az EU-tagságnak, s nincs az országnak tán egyetlen olyan települése sem, amelynek ne lett volna valamilyen fejlesztése uniós támogatásból. Persze az EU-nak Románia is adott, hogy orvosok, ápolók és egyéb szakemberek mentek el Nyugatra dolgozni. Mindeközben kialakult egyfajta csalódottság is az emberekben az EU-val szemben, főleg miután nem sikerült a magyar polgári kezdeményezést eredményre vezetni, mert hiába született meg az Európai Parlamentben a háromnegyedes többséggel a határozat, az Európai Bizottság nem hajtotta végre, s ezen egyelőre az sem segített, hogy már két pert is megnyertek az EB-vel szemben, emlékeztetett Kelemen Hunor.

Felsorolta azt is, hogy Románia csatlakozása óta volt egy gazdasági válság, majd egy migrációs válság, amit a koronavírus-járvány követett, ezután pedig az energiaválság és az orosz-ukrán háború. Az emberek folyamatos válságok közepette éltek az elmúlt években, és ezért érthető az, hogy a csalódottság nőtt, a felmérések szerint a polgárok mintegy 60 százaléka elégedetlen az EU-val, amely nem tudott megnyugtató válaszokat és megoldásokat nyújtani a felmerülő problémákra.

Antal Árpád hozzátette, „az erdélyi magyarok csalódottsága érthető”, hiszen egy sokkal erősebb gazdasági felzárkózást vártak, valamint „magyar kisebbségiként arra számítottunk, hogy megszűnik a kettős mérce, és amit Bukarestben nem sikerül kiharcolnunk, azt majd sikerül Brüsszelben”. „Hát, nem sikerült” – jelentette ki a sepsiszentgyörgyi polgármester. Megjegyezte, az EU-val az a legfőbb baj, hogy bürokraták vezetik, mert ha egy politikai vezető nem elég erős, akkor a bürokraták átveszik az irányítást.