Piros-fehér-zöldbe öltözött Sepsiszentgyörgy és a hideg időjárás sem tántorította el a helybélieket, hogy megtöltsék a főteret, magyar és székely zászlókat lengetve éljék meg a közösségi érzést és tisztelegjenek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt.

A sepsiszentgyörgyi nemzeti ünnep egyik fénypontja hagyományosan a lovas huszárok, hagyományőrző lovasok, cserkészek díszfelvonulása az óriás magyar és székely zászlókkal a város főterére.

Antal Árpád: a közönyt és a kishitűséget kell legyőznünk magunkban

A főtéri ünnepség első szónoka, Antal Árpád polgármester leszögezte: ezer éve élünk Erdélyben és ezt a földet nem a lottón nyertük, és nem is egyik napról a másikra írták a nevünkre. Székelyföldet kőről kőre, tégláról téglára mi építettük, gondoztuk és szerettük. Ezer éve tudjuk, hogy létezik, hogy a miénk. „Székelyföld örök! Volt, van és lesz!” – szögezte le Antal Árpád. Hozzátette: azt üzenjük azoknak, akik ezt másként gondolják, hogy március 15-e minden magyar ünnepe, nem a magyarul beszélő románoké, hanem a magyarul beszélő, magyarul érző, magyarul éneklő és álmodó magyar embereké.

Sepsiszentgyörgy a bajnokok városa, állapította meg a polgármester, aki szerint bajnokként nem csupán győzni kell, de helyt is kell állni: meg kell védenünk azt, ami a miénk. Céljaink ma is tiszták, érthetőek és jogosak: tiszteletet kérünk, beszélni akarjuk anyanyelvünket és azt akarjuk, hogy regionális hivatalos nyelv legyen, élni akarjuk kultúránkat és használni akarjuk szimbólumainkat. Ezért valahányszor levetetnek velünk egy zászlót, másikat teszünk a helyére. Valahányszor belénk kötnek egy felirat miatt, székely furfanggal megtaláljuk a megoldást: a színház homlokzatára is visszahelyezzük az eredeti feliratot, mondta Antal Árpád.

Az elöljáró ünnepi beszédében arra is választ adott, hogy ma ki ellen kell győzzenek a magyarok? Így fogalmazott: „Jogos a kérdés, hogy most miért, kivel vagy mivel akarunk harcolni, hiszen itthon, hála Istennek, béke van. Kit akarunk, mit akarunk legyőzni? A válaszom pedig, hogy a közönyt és a kishitűséget kell legyőznünk magunkban.”

„Vajon itt lennénk-e ma, ha Kossuth Lajos nem hitt volna abban, hogy a nemzet felett a nemzetnek kell határoznia? Itt lennénk-e, ha Gábor Áron ágyúöntés helyett otthon maradt volna, vagy ha Petőfi mégis inkább szerelmes verset ír a Nemzeti dal helyett”, tette fel a kérdést Antal Árpád, aki szerint most mindenkire szükség van, nincs helye kishitűségnek: vállt vállnak vetve kell erősítenünk egymást. „Nem vagyunk kicsik és nem vagyunk kevesen! Bíznunk kell abban, hogy győzni fogunk, mert előttünk nincs más út: mi nem adjuk fel soha”, zárta beszédét a sepsiszentgyörgyi elöljáró.

Kelemen Hunor: a körülöttünk zajló változásoknak mi, magyarok a győztesei legyünk

A Sepsiszentgyörgyön mondott ünnepi beszédében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök rámutatott: „mi itt, Erdélyben az utóbbi száz esztendőben – az 1100-ból – megőriztük hitünket. Volt, amikor csendben, összeszorított foggal, máskor törvényt alkotva, iskolákat építve, kulturális intézményeket alapítva, jelképeinkért, zászlóinkért küzdve, felemelt fejjel, egyenes tartással védtük a magyar közösség érdekeit. Mindig jól jött a találékonyság és mindig szükség van az összefogásra, hisz ezt tanultuk őseinktől, ezt tanultuk 1100 év alatt, ezt láttuk Gábor Árontól, ezt láttuk a magyar szabadságharcosoktól”.

Kelemen Hunor leszögezte: egyenként szabadok vagyunk, ám szabadságunk másik dimenziója a közösséget érinti, a kollektív jogainkról szól, az autonómiáról, a szubszidiaritásról, az még ma sem teljes, ezért ma is harcolnunk kell. Építjük Székelyföldet. Ezt a harcot, ezt a munkát nekünk kell elvégeznünk, a mi nemzedékünknek. A mi nemzedékünknek Székelyföldet élhetőbbé, otthonosabbá kell tenni.

„Ma sem akarunk egyebet, mint őseink. Ma is azt akarjuk, hogy a körülöttünk lezajló változásoknak mi, magyarok a győztesei és ne a vesztesei legyünk. Ez csak rajtunk múlik! Ma fejet hajtunk a szabadságharc hősei előtt, és folytatjuk a küzdelmünket. 2024-ben is győzzön a szabadság, győzzön a testvériség, győzzön az egyenlőség, és legfőképpen: győzzenek a magyarok!”, zárta ünnepi beszédét a szövetségi elnök

Mi, magyarok soha nem kispályán játszottunk és mindig talpon maradtunk

A sepsiszentgyörgyi ünnepség díszmeghívottja, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint ma sem kívánunk mást, mint amit 176 évvel ezelőtt kívántak a márciusi ifjak: legyen béke, szabadság és egyetértés. „Legyen végre béke a szomszédunkban az öldöklő háború helyett. Pontosan tudjuk, hogy emberéleteket csak fegyverszünettel és békével lehet megmenteni”, fejtette ki Szijjártó Péter.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint legyen egyetértés abban, hogy kizárólag mi, magyarok dönthetünk a magyar nemzet jövőjéről. A magyar nemzet ma is kiáll a szabadságáért, nem tűrjük a rabságot, készek vagyunk harcolni szabadságunkért és nemzeti értékeinkért, mondta Szijjártó Péter.  

„Mi, magyarok soha nem kispályán játszottunk, mindig a nagyokkal küzdöttünk meg és hiába voltak túlerőben az ellenfelek, mi magyarok mindig talpon maradtak”, állapította meg Szijjártó Péter, aki szerint hazánk és nemzetünk érdekében, összefogva, együttes erővel, egymást a határokon átnyúló módon segítve kell cselekednünk. „A ’48-as forradalom összefogásra szólít és azt is üzeni: minden magyar emberre számítunk nemzetünk sorsának jobbra fordításában és együtt valljuk, hogy minden magyar ember felelős minden magyar emberért”, üzente Sepsiszentgyörgyről Szijjártó Péter.

A sepsiszentgyörgyi ünnepség az alkalomhoz illő zenés, táncos előadásokkal, lelkészi áldással majd a magyar és székely himnuszok eléneklésével ért véget.