Szatmárnémetiben ért véget kedden az a jó ideje tartó erdélyi körút, melynek során az RMDSZ csapata Horváth Anna, a szervezet önkormányzati ügyvezető alelnöke vezetésével, Barna Gergő szociológussal és Kapitány Balázs statisztikai szakemberrel kiegészülve a közelgő népszámlálással kapcsolatban osztotta meg a tudnivalókat önkormányzati vezetőkkel, civil-, ifjúsági és nőszervezetek képviselőivel, önkéntesekkel, véleményformálókkal, pedagógusokkal és más partnerszervezetek képviselőivel.

Megalakultak az RMDSZ által kezdeményezett területi, megyei munkacsoportok, melyek tagjai minden megyében felvállalták a feladatot: hangsúlyozzák a népszámlálás fontosságát a magyarság körében és az „önkitöltésre” biztatják a közösség tagjait – akár segítve is az online népszámlálási űrlap kitöltését. A munkacsoportok tagjai pedig minden szinten dolgoznak majd, a nagyvárosoktól a kisebb, szórványban található falvakig. Szatmárnémetiben a nap folyamán – helyszűke miatt – több ilyen találkozót is szerveztek kedden.

„Kiemelt szerepet töltenek be a népszámlálás önkitöltési szakaszában a fiatalok, hiszen ők rendelkeznek a szükséges digitális kompetenciákkal, és akiktől az oltással kapcsolatos regisztráció kapcsán is segítséget kértek az idősebb generáció tagjai” – mondta el a Maszolnak Horváth Anna. Megtudtuk, az erdélyi körút két és fél hónapja alatt pozitív fogadtatásban részesült a kezdeményezésük, minden területi szervezet fontos céljaként határozta meg a népszámlálás eredményességét és a magyar közösségi erő felmutatását.

A munkacsoportokra különösen nagy szükség van azokon a magyarlakta településeken, amelyeket helyi önkormányzati szinten nem magyar ember vezet. Ezeken a településeken nagy hangsúlyt kell fektetni a magyarok elérésére az önkitöltési szakaszban, mert a hagyományos népszámlálási procedúra ideje alatt – május 16. és július 17. között – a kiküldött népszámlálási biztosok túlterheltek lesznek és ez pedig a hibalehetőséget is magában hordozza.

A magyarság szempontjából fontos előrelépés az, hogy az idei cenzus során először magyar nyelvű online űrlap is elérhető lesz, illetve a személyes lekérdezéses szakaszban is igényelhető majd a magyar kérdőív, amennyiben az adott településen a magyar lakosság aránya meghaladja a húsz százalékot.
Szintén fontos az is, hogy az online kitöltés során elegendő a családból egyvalakinek regisztrálnia, de pontosan meg kell adnia a háztartásban élők számát, ugyanis az internetes felület ezután csakis annyi kérdőívet ad meg kitöltésre, ahányan a bevallás szerint laknak a háztartásban.
A szakemberek ugyanakkor figyelmeztetnek: az internetes önkitöltéses szakasz során mindenkit arra biztatnak, hogy végig töltsék ki az adatlapot, ugyanis ennek végén szerepelnek a nemzetiségre és felekezetre vonatkozó kérdések.

„Az a biztos információ, amit mi magunk vezetünk fel a népszámlálási ívre, akár segítséget kérve, különösen az anyanyelvi, nemzetiségi és felekezeti hovatartozásra vonatkozóan” – hangsúlyozta Horváth Anna. Kiemelte: a cél az, hogy minden magyar emberhez jusson el az üzenet, akár a szükséges technikai információ is, nemcsak a Romániában élőkhöz, hanem azokhoz a külföldön tartózkodókhoz is, akik az elmúlt egy évben hagyták el ideiglenesen az országot következő 12 hónapban vissza szeretnének költözni.

A találkozókon Pataki Csaba, a Szatmár Megyei RMDSZ elnöke megosztotta a népszámlálással kapcsolatos tapasztalatait, ugyanis a legutóbbi ilyen akciót alprefektusként követhette nyomon. „Fontos egy közösség életében, hogy kiderüljön: az mennyire erősödik, milyen korfa alakult ki, mekkora a munkaképes lakosság. Területfejlesztési szempontból sem mindegy, mit mutat a lakosság képe, a közösségi vezetőknek pedig egyféle számadást is jelent: ha a közösség jól érzi magát és megerősödik, ez meg kell mutatkozzon az adatokban is. A legutóbbi népszámlálás idején láttam az alkalmazott módszereket, amikor akiket nem sikerült elérni, különböző adatbázisok információit használva, összesítve alakult ki egy kép, pontos nemzetiség, vallási hovatartozás nélkül. Ez pedig egyértelműen egy torz kép, emiatt is kérek mindenkit, éljenek az önkitöltés lehetőségével és vállalják nemzeti identitásukat” – mondta Pataki Csaba.

A 2022-es népszámlálás során március 14-én kezdődik az önkitöltéses egyéni szakasz, amikor mindenki saját maga töltheti ki online az adatlapot. Lesz egy olyan összeírópontos szakasz is, amikor az önkormányzatok létre kell hozzák ezeket az információs pontokat, ahol eszközöket biztosítanak és kérdezőbiztosok segítségével tölthetik ki az online adatlapot azok, akik nem rendelkeznek ehhez megfelelő készülékkel vagy internetkapcsolattal.
Május 16. és július 17. között zajlik majd a hagyományos lekérdezés, de akik korábban online már kitöltötték a kérdőívet, azokat nem fogják megkeresni a számlálóbiztosok.
A kérdőív négy részből áll: a lakásra vonatkozó, az épületre vonatkozó kérdések, a háztartásra vonatkozó kérdések mellett a személyi kérdőívet is ki kell tölteni.

Az önkitöltést Kereskényi Gábor, a Szatmárnémeti RMDSZ elnöke is kiemelten fontosnak tartja, polgármesterként pedig a városban 14 kitöltési pont létrehozásával segíti a lakosságot. 

„Március 14-én kezdődik a népszámlálás, amely a világjárvány miatt halasztódott tavalyról az idei esztendőre. Örömtelinek tartom, hogy az RMDSZ-es törvényhozók javaslatát elfogadták Bukarestben és egy, az eredetinél sokkal egyszerűbb űrlap kitöltése vár a lakosokra. Bízom benne, hogy a szatmári lakosság legalább 20 százaléka él majd az önkitöltés lehetőségével. Arra kérem a szatmáriakat, jelentkezzenek népszámosnak a www.nepszamlalas.ro felületen is, mert fontos, hogy a városban is sok, pontosan dolgozó népszámláló gyűjtse be az adatokat és reális képet kapjunk a szatmárnémeti magyarságról. Azért is fontos, hogy mindenki vállalja nemzeti identitását, vallási hovatartozását, mert sok kisebbségi jogunk függ a magyarság számarányától. Mi szerencsésebbek vagyunk a néhány generációval ezelőtt élőkhöz képest, mert szabadon vállalhatjuk magyarságunkat, és arra biztatok mindenkit, ezt tegyük is meg” – nyomatékosította Kereskényi Gábor.