A két hónap múlva, március 14-én kezdődő népszámlálásról tájékoztatott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a Közpolitikai Elemző Központ Egyesülettel közösen tartott pénteki sajtóbeszélgetésén. A népszámlálás kihívásairól, fontosságáról és módszertanáról Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, Horváth Anna ügyvezető alelnök, az országos népszámlálási munkacsoport vezetője, valamint Barna Gergő szociológus, az országos népszámlálási munkacsoport vezetője beszélt.

Kelemen Hunor kiemelte: a 2022-es év egyik legnagyobb kihívása a népszámlálás az erdélyi magyarok számára. Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint Romániában és Közép-Európában is megfigyelhető a népességfogyás, részletezte: egyrészt természetes fogyásról beszélünk, másrészt az elvándorlás ténye sem elhanyagolható. „Az elmúlt tíz évben a természetes fogyás 500 ezer fővel, míg az elvándorlás 1 millió lakossal csökkenthette az ország népességét”, hozzátéve, hogy ebből kifolyólag évente körülbelül 35 ezer fővel csökken a közoktatásban részvevő diákok száma.

Ugyanakkor hangsúlyozta, a népszámlálás eredménye segíti a mindennapi kormányzati, önkormányzati munkát, ez alapján ítélik meg például a megyei támogatásokat, az adatsorok alapján változnak a szociális, oktatási, családügyi döntések. Kelemen Hunor kiemelte, szimbolikus tétje is van a népszámlálásnak, amely megmutatja, hogy hány magyar van Romániában, tehát azt, hogy „létezik egy életképes közösség, amely képes megtervezni a saját jövőjét” – magyarázta.

A törvényalkotási első időszakban több alkalommal módosították a törvényt, amelynek hatására a magyar közösség először használhatja az anyanyelvét a kérdőívek kitöltése során. Bevezették az online önkitöltés lehetőségét, illetve a személyes lekérdezés magyar nyelven is lehetséges lesz.

„Mi azt szeretnénk, hogy hatékony és korrekt népszámlálás legyen. Ezt a mi szempontunkból csak egyféleképpen lehet mérni: ha a magyar embereket tisztességesen megszámolják, illetve ha mindenki részt vesz a népszámlálásban”, ezért arra biztatnak mindenkit, hogy vegyen részt a cenzuson. „Szeretnénk, ha mindenki bátran vállalná nemzetiségét, magyarságát és vallási hovatartozását. Ez a legfontosabb kérdés az RMDSZ és a romániai magyarság szempontjából” – nyomatékosította Kelemen Hunor.

Hozzátette, a népszámlálás nem politikai kérdés, hanem közösségi és össztársadalmi feladat, így ebben mindenki tud segíteni, „függetlenül attól, hogy kedveli-e a politikát vagy sem”. Ezért számos szereplőt megszólítottak, egyházakat és civil szervezeteket, bevonják az önkormányzatokat és önkénteseket is toboroznak.

Kelemen Hunor ugyanakkor kiemelte, a nemzetiség bevallása során ezúttal nem lesz lehetőség arra, hogy a székelyföldiek székelynek vallják magukat. „Én magam is székely vagyok, a szüleim is azok, de magyarnak tartom és vallom magamat” – közölte újságírói kérdésre az RMDSZ elnöke.

Hálózatot hoznak létre

Horváth Anna az RMDSZ ügyvezető alelnöke és az országos népszámlálási munkacsoport vezetője a tájékoztatón emlékeztetett: szeptemberben megalakult az országos népszámlálási munkacsoport, az ezt követő hónapokban ennek a megyei megfelelői is létrejöttek. Húsz megyei, területi szervezet közül 16 helyen már létrejöttek a helyi munkacsoportok. A következő két hétben a fennmaradó négy megyében Szatmár, Szeben, Beszterce és Krassó-Szörény, sor kerül ezekre a találkozókra. A munkában részt vesznek az egyházak, iskolák, diákszervezetek, ifjúsági szervezetek képviselői.

Kiemelte, 1239 olyan települést azonosítottak, ahol ötvennél több magyar ember él, 450 kiemelt településsel pedig külön foglalkoznak. A Romániában élő magyarok egyharmada olyan községben vagy városban él, amelyet nem magyar ember vezet, itt több munkájuk lesz a munkacsoportoknak.

Horváth Anna szerint a külföldön élő állampolgárok közül 250–300 ezer polgárt kell elérniük az üzenetükkel. Amennyiben az elmúlt egy évben távoztak az országból, vagy a következő 12 hónapban terveznek hazatelepülni, akkor Románia lakosságába beleszámítanak. Ők az online platformon regisztrálhatnak a népszámlálásra.

Miből áll a kérdőív?

Barna Gergő szociológus, a magyar népszámlálási kampány lebonyolításával megbízott Közpolitikai Elemző Központ Egyesület elnöke tudatta: „Itt élünk, így élünk” szlogennel kezdődik majd a tájékoztatási kampány, amely március 14-étől július 17-éig tart. Ugyanakkor elhangzott, a népszámlálás adatai 2021-re vonatkoznak majd, hogy igazodjanak az EU-s szabályozáshoz, akkor is, ha maga a számlálás 2022-ben zajlik.

Március 14-én kezdődik az önkitöltéses egyéni szakasz, amikor mindenki saját maga töltheti ki online az adatlapot. Lesz egy összeíró pontos szakasz is, amikor az önkormányzatok létre kell hozzák ezeket az információs pontokat, ahol eszközöket biztosítanak és kérdezőbiztosok segítségével tölthetik ki az online adatlapot azok, akik nem rendelkeznek ehhez megfelelő készülékkel vagy internetkapcsolattal.

Május 16. és július 17. között zajlik majd a hagyományos lekérdezés, de akik korábban online már kitöltötték a kérdőívet, azokat nem fogják megkeresni a számlálóbiztosok. Barna Gergő kiemelte, a nyomtatott magyar nyelvű adatlap azokon a területeken lesz elérhető, ahol 20 százalék feletti a magyar lakosság aránya. A szociológus ugyanakkor közölte: a hatóságok mindemellett magyar nyelvű hivatalos tájékoztatást is elindítanak.

Barna Gergő hozzátette, a kérdőív hosszú és bonyolult, az előzetes információk alapján 26 percbe telt a kitöltése. Ezt az utólagos módosítások révén sikerült csökkenteni, kérdést és kivettek és egyszerűsítettek, de még így is húsz perc körüli időbe telik a kitöltése. A kérdőív egyébként négy részből áll: a lakásra vonatkozó, az épületre vonatkozó kérdések, a háztartásra vonatkozó kérdések mellett a személyi kérdőívet is ki kell tölteni. Fontos tudni, hogy pontosan annyi személyi kérdőívet adnak meg a regisztráció után, ahányan laknak az adott háztartásban.

A szociológus felhívta a figyelmet, hogy fontos befejezni a kérdőívet, minden kérdést szükséges megválaszolni. Az online kitöltés veszélye azonban az, hogy a romániai magyar lakosság jelentős része, összesen 36 százalék gondolja úgy, hogy online szeretne válaszolni a kérdésekre, de valójában a felmérések alapján csupán 12 százalékuk rendelkezik internetes felhasználói kompetenciákkal. Az online kitöltés viszont egyszerűbb a képzett, otthon nehezen elérhető emberek számára, valamint előnyt jelent a külföldön élők számára. Ugyanakkor hivatalos szabadnapot kapnak azok a munkavállalók, akik online töltik ki a kérdőívet.