banner_LYJAJgUi_banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_whe5WvtP_banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Népszámlálás 2022-ben: előnyök és buktatók a magyar közösség számára

Megtartotta 2021/2022-es évadnyitó előadását a Bolyai Társaság, a Virtuális Bolyai Egyetem előadássorozatának első meghívottja Barna Gergely szociológus, az Erdélystat vezető munkatársa volt, aki a 2022-es népszámlálás lehetőségeiről, veszélyeiről és kritikus pontjairól beszélt. A szociológus szerint, ha a meglévő módszertant alkalmazzák a népszámláláson, akkor a magyar lakosság aránya jó eséllyel csökkenni fog.

Az előadás első részében a népszámlálás módszertani újdonságairól, valamint a romániai magyar közösség szempontjából az azokban rejlő veszélyekről és lehetőségekről esett szó, míg a második részben az elmúlt tíz év társadalmi változásairól, demográfiai és migrációs trendjeiről beszélt a társadalomkutató.

Míg 2011-ben két hetet tartott a népszámlálás, 2022-ben ezt négy hónapra bővítették

Barna Gergely elmondta: a 2022-es népszámlálás kapcsán még mindig vannak tisztázatlan részletek, még mindig tart a szervezés, annak ellenére, hogy ez még 2018-ban elkezdődött. Nincsen például még végleges kérdőív kialakítva, de a módszertan sincs teljesen leszögezve.

A legfontosabb különbség szerinte 2011-hez képest, hogy van egy nyitás a statisztikai intézetek felé, így lehetősége lesz a lakosságnak arra, hogy online töltse ki a kérdőívet, de ehhez akár segítséget is kérhetnek különböző összeírópontokon. Ugyanakkor a népszámlálás időtartama is meghosszabbodik, míg 2011-ben két hét állt a kérdezőbiztosok rendelkezésére, jövőre négy hónap lesz ez az időszak, két hónapot az online önkitöltésre szánnak, valamint kettőt a hagyományos felmérésre, amelyet a számlálóbiztosok végeznek.

„Ez mindenképpen segíteni fog a népszámlálás hatékonyságán, hiszen 2011-ben megrekedt az összeírás bizonyos helyeken, és ennek voltak drámai következményei is. Emellett fontos, hogy lesz magyar nyelvű kérdőív, valamint eltűnik a papír a népszámlálásból, a kérdezőbiztosok is táblagépekkel fognak dolgozni” – részletezte Barna Gergely.

A szociológustól azt is megtudtuk, hogy jövő év decemberében elméletileg már meglesznek az előzetes adatok. 2023-ban fog megtörténni a népszámlálás ellenőrzése, majd ezt követi a regiszteri nyilvántartásból való beemelés. Mint fogalmazott, látszik, hogy úgy van kitalálva a folyamat, hogy a járványperiódusnak megfeleljen, mivel tavasszal lesz az önkitöltés, és nyáron a személyes megkeresés, amikor a járványgörbe csökken.

Miért fontos a népszámlálás?

Barna Gergely szerint azért is fontos minél nagyobb számban részt venni a népszámláláson, mivel van egy szimbolikus tétje, egy közérzeti komponense annak, hogy hány magyar él Romániában, hogy csökkent-e vagy nőtt-e a romániai magyarság aránya. Ugyanakkor vannak etnikai tétjei is, hiszen a nyelvhasználati jogok ahhoz kötődnek, hogy egy adott közigazgatási egységben megvan-e a 20 százalék vagy nincs, és ez jogi következményekkel is jár, ugyanis az etnikai küszöböt a népszámlálás alapján számítják ki. A népszámlálásnak ugyanakkor vannak pragmatikus tétjei, nagyon sok minden következik belőle, ami a területfejlesztésre, az önkormányzatok stratégiájára vonatkozik, és ez által értékelni lehet az elmúlt tíz évet, valamint segít a tervezésben is.

Fotó: Agerpres

A szociológus arról is beszélt, hogy sikerült elérni az RMDSZ-szel közösen egy olyan kedvező törvényi kontextust, ami segíti a magyarok megszámlálását. A legfontosabb, hogy a lekérdezés megtörténhet magyarul, de lesz magyar nyelvű tájékoztatás, magyar nyelvű eszköztár is, sikerült visszahozzák az önkormányzatoknak a hatáskörét a számlálóbiztosok kiválasztásában, ugyanakkor a települési összeíró pontokon biztosítani tudják a magyarul tudó számlálóbiztost ott, ahol meghaladja a magyarok aránya a 20 százalékot. Úgy gondolják, hogy ezek mind segíteni fognak az összeírásban.

Barna Gergely ugyanakkor kiemelte, hogy a 2021 márciusában végzett próbanépszámlálásból úgy tűnik, hogy nagyon alacsony volt a válaszadási hajlandóság, az online önkitöltésen a megcélzott populáció 4 százaléka vett részt, személyes megkérdezéssel pedig ezt az arányt maximum 62 százalékra sikerült feltornászni. 2011-ben 88 százalékos hatékonyságú volt a próbanépszámlálás, így felmerül a kérdés, hogy mi lesz 2022-ben. Ennek szerinte az az oka, hogy a kérdőív bonyolult, átlagosan 26 percbe telt a kitöltése.

A népszámlálás kritikus pontjai

A szociológus szerint egyrészt az, hogy biztosítani kell a magyar nyelvhasználatot, illetve hogy ennek a betartása is valósuljon meg, hiszen még mindig nem tisztázódott számos kérdés a kérdőívek fordítását illetően. Ugyanakkor legalább ennyire fontos az alulszámlálás veszélye is, hiszen lehetséges, hogy a mostani népszámlálás „úgy lesz teljes kudarc, hogy az észre sem vevődik”.

„Most sokkal nagyobb lehet a nem lekérdezettek száma, mint 2011-ben, ami pedig súlyos következménnyel bírhat magyar szempontból, mivel 85-90 százalékos válaszadási ráta alatt nem lesz meg az egymillió magyar Romániában, mivel a regiszteri nyilvántartásból beemelt személyeknek nem lesz etnikuma, anyanyelve, vallása” – részletezte. A szociológus szerint erre az lehet a megoldás, hogy lerövidítik a kérdőívet, ugyanakkor fontos lesz a népszámlálási kampánynak a népszerűsítése is, hogy részvételre buzdítsák mindazokat, akik magyarnak vallják magukat.

Egy másik kritikus pont szerinte, hogy mivel csak egy etnikai pontra kérdeznek rá a népszámláláson, akár csak a korábbi összeírásokon, arra kell odafigyelni, hogy akik bizonytalanok az etnikumukban, azok magyarnak vallják magukat. Ezek a személyek többnyire a szórványban élnek, vagy vegyes házasságban, ugyanakkor nagy arányt jelentenek a magyar anyanyelvű romák is, akik ilyen esetben inkább vallják romának magukat, mint magyarnak.

Barna Gergely szerint ugyanakkor az online önkitöltés módszertana nagyban segíti azt, hogy a külföldön élők nagy számban regisztráljanak, mind a románok, mind a magyarok tekintetében. „Romániában van egy végleges migráció, de jelentős része a lakosságnak ideiglenesen külföldön él, ők mindenképpen bele fognak számítani a rezidens lakosságba, erre lesz most lehetőségük az online kitöltéssel” – magyarázta.

A népszámlálás három szakasza

A népszámlálás első szakaszában zajlik az online önkitöltés, amely az optimista nézőpont szerint 20 százalékos válaszadási rátát eredményez. Ennek előnye, hogy az otthon nehezebben elérhető városi lakosságot, a fiatalokat is jobban megcélozza, a közszférában dolgozóknak pedig egy fizetett szabadnap jár majd, amely szintén azt szolgálja, hogy jobban bekapcsolódjanak, valamint garantált a magyar nyelven való válaszadási lehetőség is. A veszélye ugyanakkor az, hogy egy felmérés szerint bár a magyar lakosság nagy része receptív erre, de digitális kompetenciája csak mintegy egyharmaduknak van, ami miatt frusztrációk ébredhetnek a sikertelen online kitöltést követően.

Barna Gergő | Fotó: RMDSZ

A második szakaszban összeíró pontokon segítik az online kitöltést, és itt Barna Gergely szerint még újabb 20 százaléknyi célközönséget lehet megszólítani. Ennek még nincs végrehajtási módszertana. „Folyamatosan nyomon követjük a módszertant, és minél több magyarul tudó számlálóbiztost is be próbálunk csatolni a folyamatba. Kevesebb számlálóbiztos lesz ennél a népszámlálásnál, az online kitöltés lehetősége miatt is, továbbá mivel két hónap lesz a kitöltésre” – mondta. A harmadik szakasz a személyes lekérdezés, amelyben 65–70 százalékos válaszadási rátára számítanak.

A szociológus arról is beszélt, hogy a külföldi migráció is fontos szempont népszámláláskor, az elmúlt 8 évben mintegy 900 ezer lakossal nőtt a külföldön tartózkodók száma, ami azt jelenti, hogy évente mintegy 110 ezer lakos megy külföldre. Ezek rezidens lakosok, vagyis több mint 12 hónapja vannak kint, és leginkább Olaszország, Németország, Spanyolország, az Egyesült Királyság és Magyarország az úti cél.

Barna Gergely szerint összességében elmondható, hogy ha ez a fajta módszertan megy végig a népszámláláson, akkor a magyar lakosság aránya is jó eséllyel csökkenni fog. „Amíg 2011-ben arról szólt a kampány, hogy sikerül-e az arányt megtartani, most nagy valószínűséggel aránycsökkenést is magunknak tudhatunk. Persze sok függ az összeírás hatékonyságától is, mivel ha a magyar lakosság fontosnak érzi a népszámlálást, és nagyobb arányban vesz részt a kitöltésben, lehet ezen az arányon változtatni” – összegezte.

banner_5wMnizP8_webbanner_300x250.gif
banner_LsIDgb8C_webbanner_970x250.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?