Közel 8 millió szavazásra jogosult magyar állampolgár dönt vasárnap a következő magyar országgyűlés összetételéről. A voksolás nagy számban mozgatta meg az erdélyi magyarokat is, mintegy negyedmillióan kértek levélcsomagot és szociológusi becslések szerint akár 2 képviselőt is „küldhetnek” az Országgyűlésbe. Gondot jelent azonban, hogy több ezren nem vették még át az erdélyi külképviseletekre kért szavazólapokat.

Vasárnap reggel 6 és este 19 óra között 7 818 766 állandó magyarországi lakhellyel rendelkező magyar állampolgár adhatja le voksát a 2018-as országgyűlési választások alkalmával abban a 10 286 szavazókörben, amelyet a Nemzeti Választási Iroda (NVI) létrehozott. További 58 335 állandó magyarországi lakhellyel rendelkező magyar állampolgár jelezte, hogy az ország külképviseletein szeretne élni szavazási jogával.

A magyarországi választás számokban
Választópolgárok száma összesen: 8 255 550 fő
A magyarországi választójogosultak száma: 7 818 766 fő
A külképviseleti névjegyzékben szereplő választópolgárok száma: 58 335 fő
A levélben szavazók száma: 378 449 fő
Magyarországi szavazókörök száma: 10 286
Külképviseleti szavazóhelyek száma: 118
Egyéni választókerületek száma: 106
Országos listán megszerezhető mandátumok száma: 93
Országos listát állított pártok: 23 (Sem, Momentum, DK, Szem Párt, Közös Nevező, Eu.Rom, Összefogás Párt, MKKP, MSZP-Párbeszéd, Iránytű, MIÉP, MCP, Fidesz-KDNP, NP, Jobbik, Medete Párt, Munkáspárt, Együtt, CSP, LMP, Tenni Akarás Mozgalom, Rend Párt, Kössz)

378 ezer levélcsomagot küldtek ki

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak az április 8-ai országgyűlési választáson, ha március 24-éig felvetették magukat a névjegyzékbe. Ezt több mint 378 ezren tették meg.Az NVI ezután kiküldte a választópolgároknak, illetve eljuttatta a külképviseletekre a szavazási levélcsomagokat. A választópolgárok választhatnak, hogyan juttatják vissza levélszavazatukat az NVI-hez: a kijelölt külképviseleteken március 26. óta lehet leadni a szavazatokat, a szavazás napján pedig bármelyik külképviseleten vagy a 97 országgyűlési egyéni választókerületi székhelyen le lehet adni.

Az NVI nyilvántartása szerint a leadott levélszavazatok száma március 26. óta exponenciálisan nőtt, míg az első nap csak 24 csomag érkezett be, addig április 4-én már 29 379 levélszavazat futott be az NVI-hez, ahol már el is kezdték

Pálffy Ilona, az NVI elnöke felhívta a választópolgárok figyelmét arra, hogy az ortodox húsvét miatt - az ünnepnapra tekintettel - pénteken már nem dolgozik a román és a szerb posta, így a levélben szavazóknak célszerű nem az utolsó napra hagyni szavazatuk postára adását, ha azt szeretnék, hogy időben megérkezzen az NVI-hez. 

A szavazólapok felét nem vették át

Nagy Zoltán Levente, az Eurotrans Alapítvány elnöke csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy Kolozsváron és Csíkszeredában is a konzulátusokra érkezett szavazólapok felét nem vették még át. Tájékoztatása szerint még most is nagyon sokan panaszkodnak, hogy nem kapták meg választási levélcsomagjukat. Ennek szerinte egyik oka a posta késése lehet, de az is előfordulhat, hogy az illető a konzulátusra kapta a levélcsomagot, és nem tud róla.

"Információink szerint több ezres nagyságrendben állnak az át nem vett szavazólapok a kolozsvári és a csíkszeredai külképviseleteken. Aki előző választásokon a konzulátusok valamelyikén vette át szavazólapját, és most nem jelentett be új lakcímet a regisztrációkor, annak automatikusan a konzulátusra érkezik szavazata, nem fogják postán hazaküldeni. Erről nagyon sokan megfeledkeznek, több ezer kitöltetlen választási levélcsomag marad minden évben a külképviseleteken. Arra kérünk mindenkit, aki még nem kapta meg a választási levélcsomagot, hogy menjen be a konzulátusra és ellenőrizze, mert megtörténhet, hogy már a múlt héten oda megérkezett szavazólapja” – fogalmazott Nagy Zoltán.

A múltban nagyon magas volt az érvénytelen szavazatok száma

Az Eurotrans Alapítvány elnöke emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt években nagyon magas volt az érvénytelen szavazatok száma. Ha az azonosító nyilatkozat hibás, vagy a levélcsomag rosszul van összeállítva, akkor a szavazat érvénytelen.

„Arra kérünk mindenkit, hogy olvassa el figyelmesen a tájékoztatót, amit kap a levélcsomagban, majd a lakcímkártyája alapján töltse ki az azonosító nyilatkozatot. A születési nevet és a születés helyét pontosan a lakcímkártyán szereplő adatok szerint kell kitölteni, még akkor is, ha ez eltér a román személyazonosságiban szereplő névtől és címtől. Szintén nagyon fontos, hogy a születési nevet a név után akkor is be kell írni, ha ez a kettő megegyezik. Ez a hiba okozza a legtöbb érvénytelen szavazatot. Fontos, hogy a kitöltés után írjuk alá az azonosító nyilatkozatot, illetve vigyázzunk, hogy minden a megfelelő borítékba kerüljön! – mondta Nagy Zoltán Levente.

Az Eurotrans Alapítvány elnöke is felhívta a figyelmet arra, hogy a posta a román húsvét miatt pénteken nem működik. „Ezért arra kérünk mindenkit, aki élni kíván szavazati jogával, és még nem postázta a levélcsomagját, hogy juttassa el a megyei RMDSZ-irodákba vagy az RMDSZ helyi munkatársaihoz. Aki most adja postára a levélcsomagot, annak a szavazata kárba vész, mert biztosan nem fog Magyarországra érni a választásokig. Az RMDSZ minden választási levélcsomagot célba juttat, amely péntekig beérkezik az RMDSZ megyei irodáiba vagy az RMDSZ helyi munkatársaihoz” – tette hozzá.

Barna Gergő 160-170 ezer erdélyi szavazattal számol 

„A korábbi évekhez képest mintha megkésett volna a levélszavazatok kézbesítése. Számomra nem világos, hogy ez az NVI-nek vagy a román postának a mulasztása. Környezetemben is vannak olyanok, akik csak a napokban kapták meg a csomagot, ezeknek esélyük sincs visszérni szombat estig pontával a Nemzeti Választási Irodáig” – mondta el a Maszol érdeklődésére Barna Gergő szociológus. Hozzátette: az elmúlt évek tapasztalata alapján amúgy sem jellemző a postázás, az emberek szeretik inkább személyesen leadni levélszavazatukat a konzulátuson vagy az RMDSZ-nél.

Azt is megkérdeztük, hogy a levélszavazati csomagot kért 378 ezer magyar állampolgár közül hányan élnek valóban is szavazási jogukkal. Barna Gergő a múltbeli tapasztalatokra hivatkozva úgy becsüli, hogy az Erdélyből regisztrált mintegy 240 ezer magyar állampolgárnak 80-85 százaléka küldi be a szavazatát. A szociológus arra is felhívta a figyelmet, hogy - ugyancsak múltbeli tapaszatalatokra alapozva - jellemzően nagyon magas az érvénytelen levélszavazatok száma, így

Mennyire lesz ez elég és kinek?

Barna Gergő úgy véli, hogy az összes érvényes levélszavazatok száma negyedmillió körül mözog majd, viszont csak óvatos becslésekbe bocsátkozott abban a tekintetben, hogy ez hány parlamenti mandátumban „ölt majd testet”. „Elsősorban a részvételi aránytól függ. Ha a 2014-es részvételből indulunk ki, tehát azok ismétlődnének meg, akkor a levélszavazatok 3 mandátumot jelentenének, ebből kettő sorsa Erdélyben dőlne el" – részletezte. 

Mint elmondta, az a hipotézise, hogy sokkal kisebb arányban regisztráltak azok, akik nem a Fidesz szimpatizánsai. Ennek szerinte két oka is lehet: vagy azt gondolják, hogy nem jó  az, hogy beleszóljanak a magyarországi választásokba, vagy pedig nem tartják olyan nagynak a tétet, hogy részt vegyenek. „Nyilván ez egy nagyon szűk réteg. 2014-ben a külhoni szavazatoknak a 95 százalékát a Fidesz-KDNP kapta meg, és szerintem ez most se lesz másképpen. Sőt még az is elképzelhető, hogy ez magasabb lesz Erdélyben” – fejtette ki Barna Gergő.     

58 ezren szavaznak a külképviseleteken

Azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a szavazás napján nem tartózkodnak Magyarországon, az ország nagykövetségein és konzulátusain szavazhatnak. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint 58 356-an szerepelnek a külképviseleti névjegyzékben. Négy éve az országgyűlési választáson 28 161 embert vettek fel ebbe a névjegyzékbe.

Továbbra is Londonban szavaznának a legtöbben, ott 9709-en kérték felvételüket a névjegyzékbe. Pálffy Ilona, az NVI elnöke hangsúlyozta: felkészültek a nagyszámú szavazóra, egy nagy termet béreltek ki, ahol - megyei bontásban - 12 asztalnál tudják fogadni a szavazókat. Hozzátette: legfeljebb 20 perces várakozásra kell készülniük a szavazóknak, négy évvel ezelőtt 10 perces várakozás volt.

Münchenben 5108-an, Stuttgartban 3556-on, Hágában 2499-en, Bernben 2451-en, Berlinben 2321-en jelezték voksolási szándékukat. A külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnákat ott nem bontják fel, hanem Magyarországra szállítják, és a voksokat "bekeverik" a szavazópolgár választókerületében az egyik szavazókör szavazatai közé.

Kinek jó a magas részvétel?

Ha a mostani választáson a részvétel magasabb lenne mint a 2014-esen, az komoly próbatételt jelentene a kisebb pártoknak - mondta Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet vezető elemzője csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán. Az elemző szerint a magas részvételi arány „rosszul érintheti” a Demokratikus Koalíciót és az LMP-t is, az MSZP-nek pedig arra kell ügyelnie, hogy minél több helyen az ő jelöltjei maradjanak „állva”; ha sok egyéni választókörzetben azt tapasztalják a baloldali szimpatizánsok, hogy nem tudnak az MSZP-re szavazni a visszalépések miatt, akkor elképzelhető az is, hogy a párt a listás szavazatokat sem tudja „learatni” – vélekedett Fodor Csaba. Hozzátette, a pártok a kampány- és a párttámogatást is veszélyeztetik a visszalépésekkel.

Mit mutatnak a felmérések?

A legfrissebb felmérés eredményeit csütörtökön tették közzé. A Publicus Intézet március 28. és április 3. között, 1006 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát és egyes politikusok megítélését.

A két héttel ezelőtti kutatásukhoz képest a Fidesz támogatottsága két százalékpontot csökkent, így 25 százalék. Az MSZP tábora egy százalékpontot növekedve, 13 százalék, a Jobbik tábora két százalékpontot nőtt, és 14 százalék. A biztos szavazó, pártválasztók körében a Fidesz támogatottsága 45 százalék. A párt szavazóinak aktivitása átlagos, és enyhe elbizonytalanodás tapasztalható.

Az MSZP támogatottsága az elmúlt két hétben egy százalékpontot növekedett, így 13 százalék. A biztos szavazó, pártválasztók körében az MSZP támogatottsága 19 százalék. A párt szavazóinak aktivitása meglehetősen magas – idézte a Publicus Intézetet az Index.

A Jobbik támogatottsága az elmúlt két hétben két százalékpontot nőtt, és 14 százalék. A biztos szavazó, pártválasztók körében a Jobbik támogatottsága 20 százalék. A Jobbik támogatóinak aktivitása továbbra is alacsonyabb, mint a többi párté. Az LMP szavazóinak száma egy százalékpontot csökkent, és 5 százalék, a biztos szavazó, pártválasztók körében 7 százalék.

A DK támogatottsága szintén egy százalékpontot csökkent, így 3 százalék, a biztos szavazó, pártválasztók körében 5 százalék. A Kétfarkú és az Együtt támogatottsága nem érte el az egy százalékot, azonban a Momentum egy százalékpontot növekedett, így most 1 százalékon áll, a biztos szavazó pártválasztók körében 2 százalék. 

A bizonytalanok aránya egy százalékpontot növekedett, így 37 százalék. Azonban az elmúlt két hétben a bizonytalanok körében a titkolózók aránya 9 százalékpontot növekedett, és így 44 százalékos.