Szatmár megye földrajzilag távol esik Bukaresttől, és ez meg is látszott az állami támogatások tekintetében, amikor az RMDSZ nem volt kormányon. Ezen csakis úgy lehet változtatni, hogy jó ötletekkel kell előállni és ki kell járni a lehetséges megoldásokat – mondta a Maszolnak adott interjújában Pataki Csaba. A Szatmár megyei tanács elnökét arról kérdeztük, hogyan sikerült beindítani a fejlődés motorjait az észak-partiumi megyében.

A 2020-as esztendő sok szempontból rendhagyó volt, a koronavírus-járvány okozta megpróbáltatások mellett két választást, önkormányzatit és parlamentit is tartottak. Szatmár megyében sikerrel vették az akadályokat, mint a megyei tanács, mind a megyeszékhely esetében az RMDSZ-nek sikerült megtartania vezetői pozícióit, sőt a hatvanöt önkormányzat közül huszonkettőben a Szövetség, négyben pedig a vele harminc éve együttműködő Német Demokrata Fórum polgármesterjelöltje lett a befutó, további két helyen a Magyar Polgári Párté – összegezte a Maszol kérdésére Pataki Csaba, a Szatmár megyei RMDSZ és a megyei önkormányzat elnöke.

Hozzátette, „nagy nehezen az Erdélyi Magyar Szövetséggel is győzött a józan ész, mert előzetes egyeztetések szerint nem indítottak sem a megyeszékhelyen sem a megyeitanács-elnöki pozícióra külön jelöltet”. Az MPP-s polgármesterek korábban RMDSZ-esek voltak, de az előző mandátumban is korrekt munkakapcsolat jellemezte az együttműködést, tudatta a megyei tanácselnök. A román pártok nem fogtak össze, mindegyik a saját szakállára versenyzett, ezért töredezett eredmények született az ő oldalukon.

„Itt bebizonyosodott, hogy ha jól dolgozunk, akkor nemcsak a nemzeti arányokat tudjuk hozni, hanem afölött is. Ez érvényes volt a megyeszékhely és Nagykároly esetében is és nagyon sok településen, továbbá megyei szinten is, mert Kereskényi Gábor Szatmárnémetiben ötven százaléknál nagyobb aránnyal nyert, ezzel azt a tévhitet is eloszlattuk, hogy ha egyfordulós a polgármester-választás, akkor valakinek nem lehet meg a legitimitása, ha nem kapja meg a fele plusz egy szavazatot, mert itt bebizonyosodott, hogy meg lehet szerezni a többség bizalmát” – magyarázta Pataki Csaba.

A Szatmár megyei tanácselnökségért induló Pataki Csaba is negyven százaléknál nagyobb arányban nyerte el a tisztséget a megyében lévő 35 százalékos magyarság mellett, „ami azt jelenti, hogy megértették az emberek az üzenetünket és egyetértettek azzal, amit az elmúlt négy évben csináltunk. Nyilván, most sokkal nagyobbak az elvárások, mert eddig kormányzati szinten ellenzékben voltunk, most pedig megvan a bukaresti kormányzati hátszél, ezért a polgármesterek részéről is óriási a teljesítési kényszer, hogy még több közberuházás történjen és még több olyan dolgot tegyünk meg, amit az emberek a mindennapi életben is éreznek” – fogalmazott a Szatmár megyei tanács elnöke.

Hangsúlyozta, „nagyon sokszor nem elég a cement, a vasbeton meg az aszfalt, hanem egyszerűen az emberek mindennapi életét kell jobbá tenni, amihez részben a helyi önkormányzatoknál van az eszköz, részben pedig a kormányzatnál”.

Egyik legnagyobb cél az új kórház építése

A tavalyi esztendő egy nagyon kusza év volt, fogalmazott a tanácselnök, aki szerint ahhoz képest, hogy Szatmár határ menti megye, amelyiken az áthaladó forgalomban több millió ember kel át Ukrajna és Magyarország irányában, a koronavírus-járványt illetően nem voltak kiugróan nagy adataik és „úgy kezeltük ezeket a dolgokat, hogy az egészségügy sem roppant bele abba a nyomásba, ami volt”. Pataki Csaba hangsúlyozta, ez annak is köszönhető, hogy már évekkel ezelőtt több nagy értékű beruházás elindult az egészségügyi fejlesztés érdekében.

Már a tavalyi esztendőben is szerepelt a költségvetési törvényben, tehát még a járványt megelőző időszakban sikerült elérniük, hogy az állam 16 millió lejjel támogassa a Szatmár megyei egészségügyi fejlesztést, az idén pedig ugyanez az állami támogatás 18 millió lejre nőtt. „Ebből valósult meg az urológia rendbetétele, az intenzív osztály teljes felújítása, és építünk egy 2500 négyzetméteres neurológiát is. Ehhez adódnak még hozzá a határon átnyúló pályázatokból befolyó támogatások, amiből egy stroke-központot hozunk létre, továbbá a Regionális Operatív Program keretében egymillió eurónk van megnyerve a sürgősség kapacitásának növelésére, lesz külön gyermekambulancia” – sorolja a tanácselnök.

Pataki Csaba kiemelte, a legnagyobb beruházásuk egy új, helikopter-leszállóval ellátott hatszintes kórház megépítése, amit szintén román–magyar együttműködési programból indítanak el. További forrásokra lesz szükség a befejezéséhez, mert amint a megyevezető elmondta, a költségek finanszírozására a megyei önkormányzat egyszerűen képtelen, szükség lesz további pályázatok leadására és a kormány finanszírozására ahhoz, hogy befejeződhessen a beruházás.

A szatmárnémeti fejlesztések mellett tavaly tetőt cseréltek a tasnádi kórházon és most belül teszik rendbe, azután következik majd a homlokzata és a környezetének rendezése. Az avasfelsőfalui régi kórház épületét tervezik még megjavítani, már elkészült a felújítási terv is, illetve a tüdőkórházban a napokban adják át az új oxigénrendszert.

Ahol kell, foltoznak, ahol tudnak, építenek

A megyei önkormányzat több mint száz kilométernyi összhosszúságú utat javít az idén. Megtudtuk, gyorsabb ütemben haladnának az építéssel, de a tavalyi esztendő gazdasági szempontból „megroppantott egy-két kivitelezőt”. Például a bükkaljai 40 kilométeres útszakaszra egy évig nem volt kivitelező, miután a vállalkozó csődeljárás alá került, s csak nehezen sikerült egy másikat találni, amelyik átvette a beruházást. Szintén egy problémás szakasz a Tövisháton a Szatmárt Szilággyal összekötő negyven kilométeres megyei út, melyre a Regionális Operatív Programból megvan a finanszírozás, csak a cégek nem abban az ütemben dolgoznak, amiben kellene, magyarázta Pataki Csaba.

Ezek mellett négy-öt kisebb, 10–15 kilométer közötti szakasz szerepel a Regionális Operatív Programban, illetve a megye legforgalmasabb megyei útja, amely Szatmárnémetit Nagybányával köti össze a Szamos déli partján, melynek a felújítását tervezik meg az idén, jövőre pedig a megvalósítást tendereztetik. A tanácselnök szerint az első kapavágás 2022 második felében már meg is történhet.

Mindeközben országos nagyberuházások zajlanak a megyében, ugyanis épül a Szatmárnémetit elkerülő húsz kilométeres gyorsforgalmi út, amely magában foglal egy új Szamos-hidat is. Ez lesz a Szatmárnémeti–Nagybánya gyorsforgalmi útnak az első szakasza, magyarázta Pataki Csaba. Szerinte ennek köszönhetően teljesen megváltozik majd a város és környékének a forgalma, hiszen elkerüli majd Szatmárnémetit a teljes tranzit forgalom, amely egyrészt Kelet-Romániából jön, továbbá Máramarosból, Ukrajnából és Magyarországról.

A magyar és a román kormány képviselői megállapodtak abban, hogy ez a gyorsforgalmi út folytatódjon a román–magyar határig és majd innen tovább egészen az M3-as autópályáig. „Számításaim szerint ez egy négy-öt év alatt megvalósuló beruházás, amivel ez lesz a harmadik gyorsforgalmi összeköttetés a két ország között és ez gazdasági fellendülést hoz az egész térség számára” – mondta Szatmár megye tanácsának elnöke.

Megduplázzák a közüzemi hálózat hosszát

Egy hónapon belül elkészül Szatmár megye második ökológiai szeméttároló telepe. „Szatmár megye egyedüli a hulladékgazdálkodás szempontjából, mert a megyei önkormányzat kezeli a lerakatot, ezáltal megőrizve azt a kontrollt, hogy mekkora mennyiség van lerakva, tehát gyakorlatilag a mérleg a mi kezünkben van, és ezért tudjuk szabályozni és a helyi polgármesteri hivatalokkal együttműködésben csökkenteni azt a mennyiséget, amely végleges lerakásra kerül” – hangsúlyozta a tanácselnök.

Pataki Csaba hozzátette, a következő három évben megduplázzák a víz- és szennyvízvezeték-hálózat hosszát Szatmár megyében. Több mint ötszáz kilométernyi ivóvízvezeték és négyszázötven kilométer szennyvízvezeték lefektetésére sikerült pályázaton pénzt nyerniük. Ez harmincöt települést és több mint hetven ezer embert érint. Ha ez a 240 millió eurós beruházás megvalósul, „Szatmár megyében már tényleg az lesz a ritkaság, ha valamely településen nem lesz vezetékes ivóvíz és nem az, hogy van” – mondta a tanácselnök.

Hozzátette, már készítik azt a kiegészítő pályázatot, hogy azoknak a településeknek is oldják meg a víz- és szennyvíz-problémáját, amelyek lakossága nem éri el a kétezer főt, hogy lehetőleg száz százalékosan fedjék le Szatmár megyét ezekkel az alapvető szolgáltatásokkal. „Ebben partnerek a nagyobb önkormányzatok és a fő szolgáltató is, ezést tudunk a kicsiknek segíteni”, tette hozzá a megyei tanács elnöke.

Repülőtér- és turizmusfejlesztés egy időben

Pataki Csaba emlékeztetett arra is, hogy júliustól a HiSky lágitársaság beindítja a párizsi és a frankfurti járatát, ami szintén azt jelenti, hogy a légitársaságok is bíznak ebben a régióban. „Bízom benne, hogy ha stabilan tudják tartani a járatokat, úgy, ahogy a WizzAir négy éve működteti a London-Luton járatot és egy év után sűrítette a járatok számát. Mi az egész régiót kiszolgáljuk ezekkel az ajánlatokkal” – magyarázta a tanácselnök.

Szerinte Szatmár és Máramaros, valamint Szilágy megye, Kárpátalja és a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egy részét is kiszolgálják a járatokkal. Szatmár megye szerencséje, hogy száz kilométeres körzetben nincsen nagyobb repülőtér, illetve ami van, onnan nem ugyanoda indulnak a járatok. Pataki Csaba szerint így a másfél milliót is meghaladja azoknak a száma, akiket képesek megszólítani a szatmárnémeti repülőtér ajánlataival.

Még az idén befejeződik a sípálya építése a Szatmár és Máramaros megye határán lévő Lunaforráson (Luna-Șes). A kivitelezőnek mintegy kétszázaléknyi munkája és a technikai engedélyeztetés van még hátra, ezért szinte egészen biztos, hogy a 2021–2022-es szezonban már várni fogják itt is a vendégeket, tudatta a tanácselnök.

Ez egy évtizede húzódó beruházás, aminek sikerült pontot tenni a végére. A 1,6 kilométeres sípálya 600 méteres szintkülönbséggel egy nagyon szép kilátást biztosító csúcsról indul, ahol jelenleg is még egyméteres a hóréteg, tehát olyan mikroklímája van, ami bizakodásra ad okot. „Ez egy nagyon komplex beruházás volt, a felvonók és a sípálya megépítése, az odavezető út, a szennyvíz- és vízhálózat kiépítése, a műhórendszer létrehozása nem volt egyszerű pályázat, de lassan már csak engedélyeztetni kell” – tette hozzá a megyei elnök.

Új otthonra talál a könyvtár

A megyei múzeum központi épületét teljes mértékben felújítják, erre több mint kétmillió eurót fordítanak a román–magyar határon átnyúló program keretében. A felújítás után majd próbálnak minél látványosabb, tartalmasabb kiállításokat összerakni, hogy „ne egy halott épület legyen a múzeumé, hanem egy élő”. Példaként említette a tanácselnök, hogy tavaly, amikor „nem volt divat a kultúrával foglalkozni”, Dániából hoztak el egy egyedülálló denevér-kiállítást, melynek hatására még a pandémiás esztendőben is megugrott a látogatók száma. Pataki Csaba hangsúlyozta, „egyfajta színfolt volt ebben a szürke, stresszes világban, és mi is csak valami újat vittünk be az épületbe.”

A szatmárnémeti filharmóniában is tetten érhető a szemléletváltás a megyei tanácselnök szerint, ugyanis annak ellenére, hogy zárt térben nem tarthattak hangversenyeket, aktívabb esztendőt zártak, mint annak előtte. A muzsikusok ugyanis, ha már a közönség nem mehetett hozzájuk, akkor ők keresték meg a közönséget, és idősotthonokban vagy akár az utcán muzsikáltak, ehhez adódtak hozzá az online megtartott zenei produkciók. A megyei hagyományőrző központ is ugyanebbe az irányba mozdult el, amit lehetett, adaptáltak az online világba.

Pataki Csaba a Maszolnak elmondta: a könyvtár székhely-problémája is megoldódik. Tavaly ugyanis sikerült megvásárolni a Kálvin téren az egykori Ancora bevásárlóközpont épületét. Ezt előbb fel kell újítani, de ez majd lehetőséget ad arra, hogy nyisson a könyvtár a közönség felé, legyen egy szép megyei kulturális központ hangzott el. „Itt egy majdnem négyezer négyzetméteres ingatlanról beszélek, ami előtte bevásárlóközpont volt, tehát itt van moziteremtől kezdve minden, amit akarunk. Ez egy szép régi épület. A következő hetekben fogjuk megtervezni, átszervezni és utána elkezdjük az átköltöztetést, és új otthonra lel a könyvtár.”