Pataki Csaba marad a Szatmár megyei tanács élén, 15 fősre bővül az RMDSZ-frakció

Elsöprő fölénnyel újrázott Pataki Csaba tanácselnök Szatmár megyében. Szatmárnémetiben Kereskényi Gábor 51,9 százalékos győzelmével saját, négy évvel korábbi eredményére is „rávert” több mint 1300 szavazattal és Nagykárolyban is fölényes eleganciával újrázik ötödjére Kovács Jenő.

A megye politikai színpalettáján a zöld és a sárga dominál, némi pirossal vegyítve, és a megyei tanács fajsúlyos frakciói is e három politikai alakulatból tevődnek össze, ugyanis sem az MPP, sem az ALDE, sem az USR-PLUS nem érte el a bejutási küszöböt.

A szavazatok végleges feldolgozottságánál Pataki Csaba, az RMDSZ Szatmár megyei régi-új tanácselnöke a leadott szavazatok 39,12 százalékát, azaz több mint 52 300 szavazatot szerzett. Ezzel fölényesen megnyerte a választást és a következő négy évben is ő vezeti a Szatmár megyei tanácsot, több mint 15 000-es szavazatkülönbséggel utasítva maga mögé a közvélemény által „legnagyobb riválisának” tartott, uszító nacionalizmusáról elhíresült, nemzeti liberális Adrian Cozmát, aki a szavazatok 27,76 százalékát (37 173 voks) kapta.

A helyhatósági választások eredményei ugyanakkor azt is jelentik, hogy a 33 fős megyei tanácsban 13-ról 15 fősre bővül a RMDSZ-frakció. A szövetség megyei tanácsosi listájára több mint 50 000-en (38,03 százalék) voksoltak – ez az ötvenezer szavazat (mint ahogy a Patakira leadott több mint 52 ezer is) egyrészt azt is jelenti, hogy nem csak a magyar nemzetiségű lakosság szavazott rájuk, másrészt pedig azt is jelenti, hogy nem sikerült megosztani a szatmári magyarságot, az emberek józanul mérlegeltek és döntöttek, ugyanis az MPP megyei tanácsosi listája alig 2365 szavazatot kapott.

„Jelen pillanatban Szatmár megyében 18 RMDSZ-es polgármester van, szeptember 28-án reggel szeretnénk 20 fölöttit tudni” – fogalmazott a választások előtt pár nappal Pataki Csaba, és valóban, szeptember 28-án hajnalban húszra emelkedett a tulipános polgármesterek száma: Szatmárnémeti – Kereskényi Gábor, Nagykároly – Kovács Jenő, Sárközújlak – Piricsi Artúr, Egri – Szabó Elek, Érendréd – Papp Tibor, Börvely – Kiss Zoltán, Kaplony – Megyeri Tamás Róbert, Kolcs – Kallós Zsolt Eduárd, Pusztadaróc – Găman Mihai, Mezőfény – Brem László, Halmi – Incze Lajos, Hadad – Balog Ferenc, Lázári – Béres Antal Elek, Mikola – Dobos István, Avasújváros – Majlát Gábor, Kökényesd – Tóth Zoltán, Érszakácsi – Sipos József, Csanálos – Schupler Tibor, Vetés – Ilyés Gyula, Szatmárhegy – Szűcs Szabolcs.

Amihez csatlakozik a harminc éve partner Német Demokrata Fórum négy (Túrterebes – Gyákon György, Kálmánd – Sütő Imre, Mezőpetri – Marchiș Gheorghe Otto, Szaniszló – Kardosi János Zoltán), illetve a Magyar Polgári Párt két (Mezőterem -Tar Miklós, Csomaköz – Schwarczkopf János) polgármestere, s ilyen értelemben ez a „kiskoalíció” szerezte meg a legtöbb település vezetését a megyében.

Szatmár politikai színpalettáján a zöld mellett javarészt a sárga dominál, hiszen a Nemzeti Liberális Pártnak is sikerült az eddigi településeiken megőrizni a vezetést, sőt bővíteni is polgármestereinek számát (23-ra). Két nagy veszteségét (Szopor és Szokond) leszámítva a Szociáldemokrata Párt is megőrizte bázistelepüléseit és polgármestereit, legyen szó Avasfelsőfaluról, Majtényról vagy épp Szamosborhídról, ugyanakkor a választási kampány idején mindössze egyetlen egy polgármesterrel maradt (hárman ugyanis szélsebesen átálltak a nemzeti liberálisokhoz). A Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) is két polgármestert tudhat magáénak, míg a Pro Románia Párt nagy meglepetésre viszont alig pár száz szavazatkülönbséggel a fürdőváros Tasnád polgármesteri székét szerezte meg. 

Ezek az arányok visszaköszönnek a megyei tanács összetételében is, az RMDSZ-frakció mellett a nemzeti liberálisoknak tíz, a szociáldemokratáknak hat, a Népi Mozgalom Pártjának pedig valószínűleg két tanácsosuk lesz a grémiumban. Egyesek számára nagy meglepetésként a Mentsétek meg Romániát Szövetség megyei szinten nem ütötte meg a bejutáshoz szükséges 7 százalékot, de a közel 6000 szavazattal az ALDE sem érte el az 5 százalékot, mint ahogy a Pro Románia Párt (3,96 százalék) és a Magyar Polgári Párt (1,79 százalék) sem.

banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?