Nem csak a kormánykoalíciót osztja meg a különleges ügyészség felszámolásának tervezete
Már a következő kormányülés napirendjén szerepelhet a bírák és ügyészek bűncselekményeit vizsgáló különleges ügyészség (SIIJ) megszüntetése. Stelian Ion igazságügyi miniszter annak ellenére ragaszkodik a tervezethez, hogy múlt héten a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) negatívan véleményezte a készülő jogszabályt.
A bírákat és ügyészeket érintő bűnvádi eljárások zöme visszakerülhet a korrupcióellenes ügyészséghez (DNA), ha a kormány, majd a parlament is elfogadja Stelian Ion igazságügyi miniszter erre irányuló törvénytervezetét.
Kapcsolódó
A jogszabály (amely teljes terjedelmében itt olvasható) mindenekelőtt a bírák és ügyészek bűncselekményeit vizsgáló speciális ügyészség (SIIJ) megszűnéséről rendelkezik. A SIIJ által iktatott és elintézésre váró ügyekről a tervezet értelmében a legfőbb ügyészség hivatott gondoskodni: tételesen azokat a törvény életbe lépésétől számított öt napon belül köteles átküldeni az illetékes ügyészségnek. Ugyanez érvényes a lezárt és archivált ügyekre is.
CSAK SAJÁT
Az illetékességről a törvény 3. cikkelye rendelkezik. Az itt szereplő jogszabályi hivatkozás alapján a DNA lesz hivatott eljárni minden olyan esetben, amikor egy bíró vagy ügyész ellen hivatalának ellátásával összefüggésben indul(t) vizsgálat. E téren tehát nincs meglepetés: visszaáll a SIIJ létrehozása előtti állapot, vagyis az ügyek zöme visszakerül a korrupcióellenes ügyészséghez, ahogyan azt Stelian Ion igazságügyi miniszter és pártja, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) ellenzékben is szorgalmazta. A dossziék töredéke a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészséghez (DIICOT) kerülhet.
Megosztottság felsőfokon
Mint arról beszámoltunk, a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) 11-7 szavazataránnyal negatívan véleményezte a SIIJ megszüntetésére irányuló tervezetet. A vita hevében elhangzott kijelentések ellen közleményben tiltakozott a DNA, két szakmai szervezet pedig „felháborítónak” nevezte a CSM álláspontját, amely megítélésük szerint a SIIJ felszámolásának jóváhagyását „szuperimmunitáshoz”, „megengedhetetlen privilégiumokhoz” köti.
A viták és a szavazás eredménye újfent kiemeli a CSM-n belüli törést egyfelől a bírák, másfelől az ügyészek között. A nyilvánosságra hozott határozatból nem derül ki ugyan, viszont a tagnévsor alapján valószínűsíthető, hogy ki hogyan voksolt.
Tudni kell, hogy a CSM kilenc tagját a bíróságok, ötöt az ügyészségek közgyűlései választanak. Két tagot a civil szervezetek jelölnek, illetve tagja még a testületnek a legfelsőbb bíróság mindenkori elnöke, a legfőbb ügyész és az igazságügyi miniszter. A fentiek alapján rekonstruálhatók a SIIJ megszüntetése kapcsán felálló szekértáborok: az egyik oldalon a tíz bíró és az egyik civil szervezeti képviselő, a másik oldalon a hat ügyész és az igazságügyi miniszter áll. (A CSM egyik tagja megjegyzésekkel szintén a SIIJ megszüntetése mellett szavazott.)
Lesújtó kritika
A CSM honlapján elérhető negatív véleményezés nemcsak a törvénytervezetet kritizálja, hanem az azzal kapcsolatban bírálatokat megfogalmazók dehonesztálását is.
A szövegből kiderül, hogy a SIIJ fennmaradását tulajdonképpen senki nem támogatja. Ugyanakkor az igazságügyi tárca tervezetét ellenzők garanciákat követelnek. Az ismétlődően megfogalmazódó gondolat az, hogy a bírák függetlensége nem biztosított, ha attól kell tartaniuk, hogy a perben érdekelt egyik fél megfélemlítés céljával eljárást indíthat ellenük. Hogy az utalás egyértelmű legyen, a dokumentum tételesen említi az Igazságszolgáltatási Felügyelet (Inspecţia Judiciară) korábbi jelentését, amely szerint a DNA ügyészei bűnügyi vizsgálatok „egész sorát szabályellenesen folytatták le”.
A SIIJ létrehozása ellen – és értelemszerűen a megszüntetése mellett – felhozott egyik érv az volt, hogy egy külön bűnüldöző szerv létrehozása megbélyegezné a bírói kart, mivel azt a benyomást keltheti, hogy ebben a szakmai kategóriában sokkal magasabb a bűnözési ráta, mint a társadalom egészében. Ezt az érvet a Velencei Bizottság is átvette a SIIJ ellen tiltakozó romániai szervezetektől. Ugyanakkor mostani tervezetének indoklásában az igazságügyi miniszter többek között megemlíti – kritikaként –, hogy a speciális ügyészségnél 5790 dosszié várt elintézésre a tavalyi év decemberében, miközben egész évben alig több mint kétszáz ügyet oldottak meg. Összehasonlításként a teljes bírói kar létszáma 4596 fő. (Forrás itt.)
A CSM úgy látja, hogy az adott körülmények között nem lehet „szuperimmunistásról” beszélni, hiszen a kért garanciák a bírák tényleges függetlenségét hivatottak biztosítani, ami elsősorban nem is a bírák, hanem az igazságszolgáltatás elé kerülő állampolgárok érdeke.
A törvénytervezet egy korábbi változata tartalmazott egy előírást, amely szerint a bírák és ügyészek ellen csak a CSM jóváhagyásával emelhettek volna vádat. A bírói tanács „sajnálattal állapítja meg”, hogy az igazságügyi miniszter elzárkózott a kért garanciák megvitatásától, éppen ezért a CSM értelmetlennek látta konkrét javaslatokkal előállni.
Ha a kormány el is fogadja Stelian Ion tervezetét, egyáltalán nem biztos, hogy a jogszabály megkapja a szükséges támogatást a koalíciós partnerek részéről – legalábbis a jelenlegi formájában. Csoma Botond, az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője korábban a Maszolnak adott interjúban leszögezte: nem szabad visszaadni a DNA-nak a bírák és ügyészek kivizsgálásának hatáskörét, ha nem akarjuk, hogy megismétlődjenek a múltbeli visszaélések. Hasonló álláspontot fogalmaztak meg liberálisok is.
.jpg)
