Elutasította szombaton Csoma Botond a korrupcióellenes ügyészségnek (DNA) azt a vádját, hogy nyilvánosan támadta volna az intézményt a Maszolnak adott interjúban, amelyben a bírák és ügyészek bűncselekményeit kivizsgáló különleges ügyészségi részleg (SIIJ) felszámolásáról kérdeztük a politikust.

Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a DNA pénteki közleményére és az intézményt támogató két magisztrátusszervezet állásfoglalására reagált. A korrupcióellenes ügyészség elsősorban Csoma Botondnak azt a kijelentését kifogásolta, miszerint nem szabad visszaadni a DNA-nak a bírák és ügyészek kivizsgálásának hatáskörét, mert akkor „megismétlődhetnek a múltbeli visszaélések”.

Szombati állásfoglalásában a frakcióvezető kifejtette: az RMDSZ nem kívánja nyilvánosan támadni a korrupcióellenes ügyészséget. Csupán azt szeretné, ha igazságszolgáltatás méltányosan, visszaélésmentesen és olyan „értelmezhető helyzeteket” elkerülve működne, amelyek rossz vetnek a DNA-ra és rontják az intézmény hitelét.

Kapcsolódó

A liberálisok egy része egyetért Csoma Botonddal, mégis csak az RMDSZ politikusát támadják az ügyészek

Csoma Botond Maszolnak adott interjúja nagy karriert futott be a román nyelvű sajtóban.

SIIJ Csoma Botond DNA

Csoma Botond ismételten leszögezte: „nem lenne egészséges”az igazságszolgáltatás működésének szempontjából, ha a korrupcióellenes ügyészek folytatnának bűnvádi eljárást a korrupcióval gyanúsított bírák és ügyészek ellen, mert „az esetleges nyomásgyakorlások” befolyásolnák az igazságszolgáltatás menetét.

A politikus emlékeztetett a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) keretében működő Igazságügyi Felügyelet tavalyi jelentésére, amely szerint aggodalomra ad okot, hogy közel 3000 bíró és ügyész ellen van folyamatban bűnvádi eljárás. Csoma idézte a CSM akkori elnökének, Lia Savoneának a jelentéssel kapcsolatos megállapítását, miszerint „megfélemlített bírák nem szolgáltathatnak igazságot”.

Állásfoglalásában a frakcióvezető emlékeztetett a Maszolnak adott interjúban is említett Bihar megyei esetre. Kiderült, hogy a DNA ügyészei olyan bíráknak készítettek büntetőjogi dossziét, akik nem fogadták el a korrupcióellenes ügyészség érvelését egy-egy bűnvádi eljárás során, fenntartással kezelték a vádiratban megfogalmazott vádakat. Emlékeztetett, hogy hangfelvételek is bizonyítják a DNA ügyészeinek visszaéléseit.

Kapcsolódó

Csoma Botond a SIIJ megszüntetéséről: „semmiféleképpen nem szabad teret engedni a zsarolásnak”

Nem szabad visszaadni a DNA-nak a bírák és ügyészek kivizsgálásának hatáskörét, ha nem akarjuk, hogy megismétlődjenek a múltbeli visszaélések – véli az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője.

SIIJ Csoma Botond bírák ügyészek

„A hatalmi ágak szétválasztáshoz hasonlóan a bűnvádi eljárások esetében is szét kellene választani a kompetenciákat” – szögezte le Csoma Botond. Közlése szerint a fentiek miatt az RMDSZ-nek az az álláspontja, hogy a bírák és ügyészek elleni bűnvádi nyomozásokat egy olyan különálló entitásra kellene bízni, amely a bíráknak és ügyészeknek a jogállásukból fakadó sajátos tevékenységének kivizsgálására szakosodott.

Mint korábban írtuk, az RMDSZ-hez hasonló állásponton van a SIIJ felszámolásának kérdésében a koalíciós társ Nemzeti Liberális Párt (PNL) több politikusa is. Daniel Fenechiu szenátor szerint a különleges ügyészség dossziéinak „esetleges átadása a DNA-nak negatívan érinthetné a bírák függetlenségét, megingatná a bizalmat a korrupciós ügyekben hozott ítéletekben, és megerősítené azt a gondolatot, hogy semmit nem tanultunk a közelmúltból”.