Nem szabad visszaadni a DNA-nak a bírák és ügyészek kivizsgálásának hatáskörét, ha nem akarjuk, hogy megismétlődjenek a múltbeli visszaélések – véli Csoma Botond, az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője. A liberálisok is hasonló álláspontot fogalmaztak meg az USR-s igazságügyi miniszter elképzeléseiről.

Stelian Ion igazságügyi miniszter bejelentette, hogy hamarosan a parlament elé kerül az a törvénytervezet, amely felszámolná a bírák és ügyészek bűncselekményeit vizsgáló speciális ügyészséget (SIIJ).

Az intézmény körül rengeteg vita zajlott az elmúlt években. Az akkori ellenzéki pártok úgy tekintettek rá, mint eszközre a kormányzó szociáldemokraták kezében az igazságszolgáltatás kézben tartására.

A Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR) képviselő új igazságügyi miniszter gyors lefolyású törvényhozási eljárásra számít. Tervezete lényegében visszaállítaná a speciális ügyészség létrehozása előtti állapotot, vagyis a bírák és ügyészek ügyeiben ismét a korrupcióellenes ügyészség – esetenként a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség – járna el. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője szerint viszont „nem szabad visszaadni ezt a hatáskört a korrupcióellenes ügyészségnek”.

Ez nem jelenti azt, hogy az RMDSZ nem ért egyet a SIIJ felszámolásával, csupán garanciákat szeretne arra nézve, hogy nem ismétlődnek meg a múltbeli visszaélések – nyilatkozta portálunknak Csoma Botond. A speciális ügyészség felszámolását a kormányprogram is előírja, bár arról nem szól a dokumentum, hogy mi lesz a SIIJ hatáskörével.

„A koalíciós tárgyalásokon is elmondtuk, hogy egyetértünk a speciális ügyészség megszüntetésével, hiszen láttuk azt, hogy problémák merültek fel a működésével kapcsolatosan. Viszont én akkor is elmondtam Stelian Ionnak, hogy semmiféleképpen nem lenne elfogadható, ha ez a hatáskör visszakerülne a korrupcióellenes ügyészséghez. Valamilyen formában megoldást kell találni arra, hogy ne a DNA folytassa le a bűnvádi eljárásokat az ügyészek és bírák ellen, mert láthattuk, hogy a múltban milyen visszaélések történtek” – fejtette ki a képviselő. Példát is felhozott: Bihar megyében kiderült, hogy a DNA ügyészei olyan bíráknak készítettek büntetőjogi dossziét, akik nem fogadták el a korrupcióellenes ügyészség érvelését egy-egy bűnvádi eljárás során, fenntartással kezelték a vádiratban megfogalmazott vádakat. „Ez nincsen rendjén, ez a jogállamiság szempontjából egyáltalán nincsen rendjén” – húzta alá a képviselő.

A speciális ügyészség létrehozását azzal a hipotézissel indokolták, hogy a DNA mondvacsinált vádakkal, illetve a meghurcolás rémével sakkban tarthatta – egyes esetekben pedig közvetlenül zsarolhatta – a büntetőpereiben ítélkező bírákat. Az ilyen ügyeket nehéz bizonyítani, ám Răzvan Doseanu nagyváradi ügyvédnek ez sikerült. A birtokába került hangfelvétel tanúsága szerint a bihari DNA tucatnyi bírát zsarolt, egyeseket fabrikált bizonyítékokkal. A felvétel szerint a DNA nagyváradi főügyésze, Ciprian Man egyebek mellett arról beszélt kollégáival, hogy „ha három ellen vádat emel Adi, a többinek is inába száll a bátorsága”.

Csoma Botond kitért arra is, hogy a parlamentben tavaly júniusban már terítékre került a speciális ügyészség felszámolása, amit az RMDSZ akkor nem szavazott meg. „Azért nem szavaztuk meg, mert semmilyen alternatíva nem merült fel. Elmondtuk akkor is, hogy annak ellenére, hogy a speciális ügyészség nem működik megfelelőképpen, nagyobb veszélyt látunk abban, hogy a bírák és ügyészek kivizsgálásnak hatásköre visszakerül a korrupcióellenes ügyészséghez” – idézte fel a képviselő. Hozzátette: „nemcsak mi”, hanem a liberálisok is úgy gondolják, hogy „semmiféleképpen nem szabad teret engedni a zsarolásnak a korrupcióellenes harc keretén belül”.

A frakcióvezető elképzelése szerint az alternatíva az lehetne, ha például a SIIJ hatáskörét a legfőbb ügyészség venné át. „Ott létre kellene hozni egy különleges struktúrát, amelyet a legfőbb ügyész vagy egy neki közvetlenül alárendelt ügyész vezet. Én így gondolom, de nyilván erről még tárgyalnunk kell, és biztosítanunk kell intézményes, szervezeti szempontból azt, hogy a múltbeli visszaélések nem ismétlődnek meg” – mutatott rá Csoma Botond.

A visszaélésekkel kapcsolatban a jogász-képviselő utalt a Legfelső Bírói Tanács keretében működő Igazságszolgáltatási Felügyelet (Inspecţia Judiciară) egy korábbi jelentésére. Eszerint a DNA ügyészei csaknem kétezer bíró ellen indítottak vizsgálatot, amíg ez a hatáskör hozzájuk tartozott. Az ügyek apró töredéke jutott el a vádemelésig, és még kevesebb végződött elmarasztaló ítélettel, ami arra utalhat, hogy a legtöbb esetben légből kapott vádak alapján, gyaníthatóan nyomásgyakorlás céljával nyitottak dossziét. „Nem ismerem ezeknek a tartalmát, de az a tény, hogy a DNA ilyen nagy számban állított elő dossziét bíráknak, módfelett gyanús” – fogalmazott Csoma Botond. Hozzátette: nem hiszi, hogy a bihari eset egyedülálló lett volna.

Csoma Botond kérdésünkre megerősítette: a kormányprogram kidolgozását célzó koalíciós tárgyalásokon „a liberálisok is kételyeiknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy ez a hatáskör visszakerülne a korrupcióellenes ügyészséghez”. Az RMDSZ frakcióvezetője hangsúlyozta: további egyeztetésekre lesz szükség a koalíciós partnerek között, mielőtt a törvénytervezetet a parlament elé terjesztik.