Nagy most az öröm a Bihar megyei faluban, mivel a szerdán kihirdetett elsőfokú ítélet szerint a Köröstárkányi Közösségfejlesztési Egyesület alapfokon megnyerte a Bihar Megyei Tanács két határozata ellen indított pert. Ennek hatására a jogerős ítélet meghozataláig felfüggesztik azoknak a határozatoknak a végrehajtását, amelyekkel államosítanák a tárkányiak földjeit, a megyei önkormányzat ugyanis a gazdák termőföldjein építtetné meg a közeli város, Belényes körgyűrűjét.

Mintegy 140–150 gazda 241 parcelláját érinti az ügy, így akihez eljutott a hír, az nagyon örül a bíróság döntésének, tudtuk meg Mikló Ernőtől, a pert elindító Köröstárkányi Közösségfejlesztési Egyesület elnökétől. Mint arról már beszámoltunk, korábban a köröstárkányiak feje fölött döntöttek arról, hogy az ő telkeiken építik meg a közeli Belényes városának körgyűrűjét. Annak a híre egyébként, hogy a közlekedési minisztérium az ő telkeiken építtetné meg a város terelőútját, már 2013-ban megjelent, majd 2018-ban érkezett értesítés a szaktárcától a helyi önkormányzathoz a telkek kisajátításáról.

A gazdák azonban arról, hogy a kisajátítás már megtörtént, úgy szereztek tudomást, hogy a Köröstárkányi Református Egyházközség szeretett volna egy területet beltelkesíteni, ám a válaszból kiderült, ez nem lehetséges, mert arra már bejegyezték a román államot mint tulajdonost. Egy kisajátítás tehát elvileg lezajlott úgy, hogy a gazdák nem is tudtak róla, a megyei tanács pedig újabb kisajátításokat hagyott jóvá júniusban, annak ellenére, hogy a gazdák aznap tüntettek a megyeháza előtt, sőt az önkormányzati ülésen is szót kaptak.

Mikló Ernőtől megtudtuk, több tárgyalás is volt, ők úgy tudják, hogy az egyik bíró betegsége miatt halasztódott az a döntés, mely szerdán délután végül megszületett. Ennek értelmében a Bihar Megye Tanácsa június 30-án kelt 143. és 144. számú határozatát felfüggesztik mindaddig, amíg végleges ítélet születik a határozatok semmisé nyilvánításáról. Az első határozat a megyei önkormányzat és az Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaság közötti, a belényesi kerülőút megépítésére létrehozott partnerségről szól, a második pedig a kisajátítási eljárás megkezdéséről.

A gazdák és földek egyelőre biztonságban vannak az újabb kisajátításoktól. Bár arra számít, hogy a megyei önkormányzat megtámadja az alapfokú döntést, Mikló Ernő mégis bizakodó, miközben további perekre számít. Mint a Maszolnak elmondta, az első, állami kisajátításnál is történek törvénytelenségek, például egyes földeket másnak a nevére írattak rá, ráadásul az első kisajátítás nyomán még senkinek sem fizettek.

Mikló Ernő hozzátette, megpróbálnak a kormányig is eljutni, hogy megváltoztassák az útvonalat, tette hozzá, mivel a másik nyomvonal, a Belényest északról elkerülő út: „A pusztaságon át halad, nem érintene gazdákat, nem érintene megművelt földeket nem kellene négy hidat építsenek, még fele árára sem jönne ki az összértéke az elkerülőnek, mint a felénk építendő és a gazdaságot tönkretevő útnál.”