A köröstárkányiak feje fölött döntöttek arról, hogy az ő telkeiken építik meg a közeli Belényes körgyűrűjét. A nyomvonal miatt jelentős elégedetlenség alakult ki a faluban, mert földtulajdonosok tucatjait érinti a nagyszabású beruházás. Falugyűlést hívtak össze, hogy megbeszéljék, mit tehetnének termőföldjeik elvesztése ellen.

Bihar Megye Tanácsa a múlt heti rendkívüli ülésén szögezte le a dél-bihari Belényes városa körgyűrűjének nyomvonalát, miután három variánsból a „legkedvezőbbre” bólintott rá a beruházást finanszírozó Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaság.

Amint a Maszolon már megírtuk, a terelőút megépítésének teljes költségét 69 millió euróra becsülik, a beruházás finanszírozását pedig vissza nem térítendő támogatásból oldaná meg a megyei önkormányzat a Regionális Operatív Program 2014–2020-as nagy infrastrukturális beruházásokat támogató alapjából, valamint állami és megyei költségvetési támogatásból. Ugyanakkor arról is határozott a képviselőtestület, hogy megkezdi a közművesítési hálózat számára szükséges területek kisajátítását mintegy százezer euró értékben, miután a román állam már lefolytatta a kisajátítási eljárást a leendő terelőút nyomvonalán található telkek 95 százalékán.

A leendő körgyűrű déli irányban kerüli el Belényest, méghozzá úgy, hogy az új út a szomszédos magyar település, Köröstárkány határában húzódik majd, több száz gazda területét vágva ketté. Bár a megyei tanács közlése szerint a nyomvonalon már megtörtént a területek kisajátítása, a helybéliek erről nem kaptak sem értesítést, sem a területeikért járó kárpótlást nem kapták meg.

Falugyűlésen vitatták meg a teendőket

Az ügy feszültséget keltett a dél-bihari magyar településen, ezért a helyi RMDSZ falugyűlést hívott össze vasárnap estére Köröstárkányba, hogy megvitassák, mit tehetnek a kizsákmányolásnak tűnő eljárás, a helyi termelők, kertészek, gazdaságok ellehetetlenítése ellen.

Mikló Ernő, a helyi RMDSZ-szervezet elnöke a találkozó elején kronológiai sorrendben vázolta fel a belényesi körgyűrű építésének ügyét. Mint elhangzott, már 2013-ban napvilágot látott annak a híre, hogy a közlekedési minisztérium az ő telkeiken építtetné meg a közeli város terelőútját, majd 2018-ban érkezett értesítés a szaktárcától a helyi önkormányzathoz a telkek kisajátításáról.

Arról, hogy a kisajátítási eljárás már lezajlott, onnan szereztek tudomást, hogy a Köröstárkányi Református Egyházközség szeretett volna egy területet beltelkesíteni, ám azt a választ kapták, ez nem lehetséges, mert arra már bejegyezték a román államot mint tulajdonost – közölte Mikló Ernő. Ugyanakkor arra kérte a mintegy száz jelenlévőt, jelezzék, ha valaki kapott már bármilyen értesítést a területének kisajátításáról vagy aláírt valamilyen iratot ezzel kapcsolatban, ám egyetlen kéz sem emelkedett a magasba.

A fejük fölött döntöttek róluk

Mikló Ernő a falugyűlésen elmondta azt is, a legutóbbi megyei önkormányzati ülés előtt a tanácselnök, Ilie Bolojan személyesen járt Köröstárkányban, ahol a helyi polgármesterrel kimentek az érintett területekre, és „vélhetően ők akkor eldöntötték, hogy ott haladjon az út, ami égbekiáltó”, fogalmazott a helyi RMDSZ-elnök. Ehhez hozzáadódik még az is, hogy a minisztérium által elvégeztetett kisajátításokat most újabbak követik.

„Ha 2013-ban, majd 2018-ban elég volt az a 24 méteres szélesség, hogy hétméteres utat építsenek, most miért nem elég? Van olyan szakasz, ahol ötven-hatvan méter szélességben veszik el a földeket, de olyan is, ahol száz méter széles sávban államosítanák az emberek földjeit” – tette hozzá Mikló Ernő.

A helyi RMDSZ-elnök hozzátette, a múlt heti tárkányi tanácsülésen egy másik ügy is terítékre került, amely szintén hátrányosan érinti a helyi gazdákat. A polgármester ugyanis előterjesztette, hogy a település melletti úgynevezett szőlőhegyi utat adják át a megyei tanácsnak, hogy az leaszfaltozza, azonban a jelenlegi öt méter széles út mentén további jelentős kisajátításokat hajtanának végre és 17-20 méteresre szélesítenék a jelenleg kavicsozott bekötőút nyomvonalát.

Ezt meghallva, az érintett földtulajdonosok közül többen elmentek a tanácsülésre, ahol nemtetszésüknek adtak hangot, így végül a határozattervezetet a polgármester nem terjesztette fel szavazásra – hangzott el a falugyűlésen. „Ha az emberek nem jönnek el a gyűlésre, ha nincsenek ott, akkor ezt a határozatot biztos megszavaztatta volna” – mondta Mikló Ernő.

Petíciót írnak, nincs más lehetőségük

„Mihamarabb meg kell írni egy petíciót és alá kell írnunk, el kell juttatnunk a megyei tanácshoz, mert 30-án lesz az ülés, amelyen eldöntik, hogy ezeket a földeket elveszik-e az emberektől. Tudjuk azt, hogy ehhez a döntéshez a megyei tanácsban kétharmados többségre van szükség, és ez a kétharmad csakis úgy jöhet létre, ha a Nemzeti Liberális Párt összefog a Szociáldemokrata Párttal, miután az RMDSZ nem támogatja az emberek földjeinek elvételét. Ennek ellenére könnyen megtörténhet, hogy a tárkányi esetben összefog a PNL és a PSD, és az együttes szavazataikkal elfogadják azt, hogy elvegyék a földjeinket” – magyarázta a falugyűlésen a helyi RMDSZ-elnök.

Mikló Ernő szerint az is megoldás lehet, hogy a szociáldemokrata polgármesternek is címeznek egy levelet, amiben a helyi közösség nevében arra kérik, járjon közben, hogy a PSD megyei tanácsosai se támogassák a tervezetet. Írnak továbbá az Országos Autópálya- és Közútkezelő Társaságnak is, hogy elmondják, a jelenlegi nyomvonal nem felel meg a tárkányiaknak és keressenek olyan megoldást, amely kevésbé érinti a helyi gazdákat és nem veszélyezteti a megélhetésüket.