banner_ImRoxvBN_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_3UKEdCdT_webbanner_300x250.gif

Belényes körgyűrűjét tervezik, Nagyszalontát ismét hátrébb sorolta a megyei tanács

A több mint kilencven százalékban román többségű dél-bihari város, Belényes leendő körgyűrűjének ügyét továbbra is napirenden tartja a Bihar megyei önkormányzat, amelynek elnöke, Ilie Bolojan mutatta be azt a három elképzelést, amelyek közül kiválasztják majd a megvalósításítandót az Országos Közútkezelő és Autópálya Társaságnak. A magyar többségű és sokkal forgalmasabb Nagyszalonta ügyét még mindig csak halasztották.

Ilie Bolojan tanácselnök szerint mindenekelőtt olyan megoldást kell találniuk, amely lehetőleg a legtöbb érintett tényezőnek megfelel, vagyis az infrastrukturális beruházás által konkrétan érintett területeknek és ingatlantulajdonosoknek, továbbá a megvalósítás költséghatékonyságának.

Éppen ezért elvetették azt a tíz évvel ezelőtti elképzelést, amely szerint egy, a 76-os országúttal párhuzamosan futó, 27,3 kilométeres terelőút kerülje el délről Belényes és északról Vaskohsziklás városát, ugyanis ennek megépítése mintegy 150 millió euróba kerülne. Ennek megépítése főleg azért ilyen drága, mert a hosszúsága mellett több nagyméretű hidat is kellene építeni, egyebek mellett a megye déli részének legjelentősebb folyóján, a Fekete-Körösön, valamint vasúti felüljárókra is szükség volna. Egyébként tíz esztendővel ezelőtt ezt a tervet is Ilie Bolojan korábbi párttársai, az akkori nemzeti liberális megyevezetőség készítette el.

Már csak két terv maradt a kalapban, ezekhez várják a véleményeket | A Bihar megyei önkormányzat térképe

A másik két lehetőség szerint csak Belényest kerülné az új útszakasz, méghozzá Északról, így kikerülnék a Fekete-Körös és a vasútvonalak jelentette építési nehézségeket. Az elképzelések szerint Nagyvárad irányából a belényesszentmártoni (Sânmartin de Beiuș) letérőtől indulna a terelőút, és belevágna a Gyalányi-erdőbe Belényes északi peremén. A helyiek egyébként ezt az erdőt tartják a város „zöld tüdejének”, és máris megjelentek olyan vélemények, amelyek ellenzik a teher- és a tranzitforgalom oda terelését.

Az egyik terv szerint az új út közelebb húzódna az épített városi övezethez, míg a másik némileg távolabb épülne, de mindkettő Kisnyégerfalva (Grădinari) előtt csatlakozna vissza a Várad és Déva közötti 76-os országútba. E két variáns között mindössze négyszáz méter a különbség, a városhoz közelebbi út 6,4, a távolabbi 6,8 kilométer hosszú lenne, a megépítésük becsült értéke pedig 32 millió euró, tehát ötször kevesebb, mint a tíz évvel ezelőtti terv kiadása.

A Bihar megyei önkormányzat közleménye szerint a bemutatott tervekre mostantól két hétig várják a véleményeket, ezután mind a megyei, mind a belényesi önkormányzat tanácsi határozattal rögzíti, hogy melyiket kívánják fenntartani, és közösen nyújtják majd be finanszírozásra az Országos Közútkezelő és Autópálya Társasághoz.

Biharban a legforgalmasabb utak és települések Nagyvárad körzetében találhatók, ezután Élesden, Nagyszalontán és Belényesben okozza a legnagyobb problémát a tranzitforgalom. Nagyszalontáról most mindössze annyit közölt a megyei önkormányzat, hogy a hajdúváros körgyűrűjének problémája nagyrészt megoldódik a Nagyvárad–Arad expressz út megépítésével. Azt azonban nem lehet tudni, hogy ez mikor történhet meg, ugyanis a két szomszédos megyeszékhely közötti, az országhatárral párhuzamosan futó észak–déli gyorsforgalmi útnak még csak a tervezésénél és a beruházás finanszírozási lehetőségeinek a felkutatásánál tartanak.

Nagyszalontja központján halad át a 79-es országút, amely miatt hatalmas a forgalom a városban | A szerző felvétele

A magyar többségű Nagyszalonta polgármestere, Török László a Maszolnak adott interjújában nemrég elmondta, több mint egy évtizede napirenden van a szalontai körgyűrű, azonban mindeddig nem született megoldás a várost kettévágó 79-es országút forgalmának ügyére.

Annak ellenére sem történtek megfelelő lépések, hogy az előző megyei tanácsi vezetőség még Pásztor Sándor elnöksége idején elkészítette a nagyszalontai körgyűrű műszaki dokumentációját és azt le is adták a szállításügyi minisztérium alárendeltségében működő Országos Közútkezelő és Autópálya Társaságnak. Ennek nyomán az országos költségvetési törvényben is forrásokat rendeltek a hajdúvárosi terelőút megépítéséhez, de Bukarest nem teljesítette vállalását.

Nemrég Élesd körgyűrűjének ügyét is napirendre tűzte az új megyei önkormányzati vezetőség. Bár a helybéliek egy csoportja hangosan tiltakozott a tervek ellen, mondván a tervezett elkerülőút mintegy háromszáz méter hosszan áthalad a város déli részén, ahol már új építésű házsorok állnak. A megyei vezetőséget azonban nem hatotta meg a tiltakozás, az ebben az esetben is elkészíttetett három variáns közül azt választották, amely érinti az épített környezetet, így nemcsak az építkezés okozta felfordulásra és majdan jelentős forgalomra, hanem a beruházásához szükséges telkek kisajátítására is számítaniuk kell.

banner_ZBiZ5lsB_MASZOL970x250px.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?