A több mint kilencven százalékban román többségű dél-bihari város, Belényes leendő körgyűrűjének ügyét továbbra is napirenden tartja a Bihar megyei önkormányzat, amelynek elnöke, Ilie Bolojan mutatta be azt a három elképzelést, amelyek közül kiválasztják majd a megvalósításítandót az Országos Közútkezelő és Autópálya Társaságnak. A magyar többségű és sokkal forgalmasabb Nagyszalonta ügyét még mindig csak halasztották.

Ilie Bolojan tanácselnök szerint mindenekelőtt olyan megoldást kell találniuk, amely lehetőleg a legtöbb érintett tényezőnek megfelel, vagyis az infrastrukturális beruházás által konkrétan érintett területeknek és ingatlantulajdonosoknek, továbbá a megvalósítás költséghatékonyságának.

Éppen ezért elvetették azt a tíz évvel ezelőtti elképzelést, amely szerint egy, a 76-os országúttal párhuzamosan futó, 27,3 kilométeres terelőút kerülje el délről Belényes és északról Vaskohsziklás városát, ugyanis ennek megépítése mintegy 150 millió euróba kerülne. Ennek megépítése főleg azért ilyen drága, mert a hosszúsága mellett több nagyméretű hidat is kellene építeni, egyebek mellett a megye déli részének legjelentősebb folyóján, a Fekete-Körösön, valamint vasúti felüljárókra is szükség volna. Egyébként tíz esztendővel ezelőtt ezt a tervet is Ilie Bolojan korábbi párttársai, az akkori nemzeti liberális megyevezetőség készítette el.

A másik két lehetőség szerint csak Belényest kerülné az új útszakasz, méghozzá Északról, így kikerülnék a Fekete-Körös és a vasútvonalak jelentette építési nehézségeket. Az elképzelések szerint Nagyvárad irányából a belényesszentmártoni (Sânmartin de Beiuș) letérőtől indulna a terelőút, és belevágna a Gyalányi-erdőbe Belényes északi peremén. A helyiek egyébként ezt az erdőt tartják a város „zöld tüdejének”, és máris megjelentek olyan vélemények, amelyek ellenzik a teher- és a tranzitforgalom oda terelését.

Az egyik terv szerint az új út közelebb húzódna az épített városi övezethez, míg a másik némileg távolabb épülne, de mindkettő Kisnyégerfalva (Grădinari) előtt csatlakozna vissza a Várad és Déva közötti 76-os országútba. E két variáns között mindössze négyszáz méter a különbség, a városhoz közelebbi út 6,4, a távolabbi 6,8 kilométer hosszú lenne, a megépítésük becsült értéke pedig 32 millió euró, tehát ötször kevesebb, mint a tíz évvel ezelőtti terv kiadása.

A Bihar megyei önkormányzat közleménye szerint a bemutatott tervekre mostantól két hétig várják a véleményeket, ezután mind a megyei, mind a belényesi önkormányzat tanácsi határozattal rögzíti, hogy melyiket kívánják fenntartani, és közösen nyújtják majd be finanszírozásra az Országos Közútkezelő és Autópálya Társasághoz.

Biharban a legforgalmasabb utak és települések Nagyvárad körzetében találhatók, ezután Élesden, Nagyszalontán és Belényesben okozza a legnagyobb problémát a tranzitforgalom. Nagyszalontáról most mindössze annyit közölt a megyei önkormányzat, hogy a hajdúváros körgyűrűjének problémája nagyrészt megoldódik a Nagyvárad–Arad expressz út megépítésével. Azt azonban nem lehet tudni, hogy ez mikor történhet meg, ugyanis a két szomszédos megyeszékhely közötti, az országhatárral párhuzamosan futó észak–déli gyorsforgalmi útnak még csak a tervezésénél és a beruházás finanszírozási lehetőségeinek a felkutatásánál tartanak.

A magyar többségű Nagyszalonta polgármestere, Török László a Maszolnak adott interjújában nemrég elmondta, több mint egy évtizede napirenden van a szalontai körgyűrű, azonban mindeddig nem született megoldás a várost kettévágó 79-es országút forgalmának ügyére.

Annak ellenére sem történtek megfelelő lépések, hogy az előző megyei tanácsi vezetőség még Pásztor Sándor elnöksége idején elkészítette a nagyszalontai körgyűrű műszaki dokumentációját és azt le is adták a szállításügyi minisztérium alárendeltségében működő Országos Közútkezelő és Autópálya Társaságnak. Ennek nyomán az országos költségvetési törvényben is forrásokat rendeltek a hajdúvárosi terelőút megépítéséhez, de Bukarest nem teljesítette vállalását.

Kapcsolódó

Zöldebb gondolkodással és új lehetőségekkel változtatnák meg Nagyszalontát

Török Lászlót, a dél-bihari hajdúváros polgármesterét arról kérdeztük, hogy az országhatár menti kisváros miképpen képes alternatívát nyújtani az itthon maradóknak. 

Nagyszalonta

Nemrég Élesd körgyűrűjének ügyét is napirendre tűzte az új megyei önkormányzati vezetőség. Bár a helybéliek egy csoportja hangosan tiltakozott a tervek ellen, mondván a tervezett elkerülőút mintegy háromszáz méter hosszan áthalad a város déli részén, ahol már új építésű házsorok állnak. A megyei vezetőséget azonban nem hatotta meg a tiltakozás, az ebben az esetben is elkészíttetett három variáns közül azt választották, amely érinti az épített környezetet, így nemcsak az építkezés okozta felfordulásra és majdan jelentős forgalomra, hanem a beruházásához szükséges telkek kisajátítására is számítaniuk kell.