banner_ImRoxvBN_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_3UKEdCdT_webbanner_300x250.gif

Zöldebb gondolkodással és új lehetőségekkel változtatnák meg Nagyszalontát

A legutóbbi időszak legfontosabb üzenete az, hogy új Nagyszalonta épül, ami azt jelenti, hogy az önkormányzatnak biztosítania kell a polgároknak minden olyan szolgáltatást, amely segíti őket a mindennapi életben a boldogulásában – mondta a Maszol megkeresésre Török László, a dél-bihari hajdúváros polgármestere. Az elöljárót arról kérdeztük, hogy az országhatár menti kisváros miképpen képes alternatívát nyújtani az itthon maradóknak.

Az elmúlt esztendő a koronavírus-járvány megfékezésének intézkedéseivel és a lakosság segítésével telt, magyarázta Török László, aki szerint sikerült megtalálniuk mindenkit, aki egyedül él vagy a fokozottan veszélyeztetett kategóriába tartozik, és a munkatársaikkal rendszeresen felhívták vagy személyesen megkeresték őket, maszkokat vittek nekik. A legfontosabb azonban mégis az volt, hogy felkeresték őket és érdeklődtek felőlük, hiszen amint az elöljáró hangsúlyozta, napjaink egyik legveszélyesebb problémája az egyedüllét.

Török László, Nagyszalonta polgármestere | A szerző felvételei

„Nagyszalonta minőségi ugrás előtt áll, és ezt a következő uniós költségvetési ciklusban meg kell lépjük” – mondta Török László polgármester, majd rögtön hozzá is tette: a kisvárosok sajátossága, hogy az állam nem figyel oda ezekre a településekre, ugyanis a megyeközpontok külön uniós forrásokkal rendelkeznek, illetve a községek szintén a részükre fenntartott alapokra pályázhatnak, a kisvárosok pedig hátrányos helyzetben vannak. A nagyszalontai városgazda szerint arra kell megtalálniuk a választ, hogy ennek a hátrányos helyzetnek mégis hogyan lehetnek a nyertesei.

Az ügy maga Nagyszalonta

„Egy ügy van, amit képviselünk, és ez az ügy Nagyszalonta, és bármilyen pátoszosan hangzik, sok éve tudjuk, hogy mit szeretnének a városlakók, de egy olyan időszakban vagyunk, amikor tudomásul kell vennünk, hogy azok a települések, amelyek nem szerepelnek majd jól és hiányzik a következetes munka, le fognak maradni, és azok, amelyeknek úgymond szerencsés a csillagzatuk, jó a közösségük és vállalják a kihívásokat, megalapozhatják magukat” – magyarázta az elöljáró. Hozzátette, ők nyertesek akarnak lenni, és ezért igyekeznek meg is dolgozni.

A szalontai városháza

Amint Török László mondta, az elmúlt időszakban számos olyan infrastrukturális beruházást vittek végig, amelyek nélkül a település nem működhet. Tavaly fejeződött be a város teljes elektromos hálózatának a felújítása, ez fontos a lakosság kiszolgálása és a vállalkozások működtetése, a gyárak termelése szempontjából. Bővítették a szennyvízelvezető-rendszert, amely így 90 százalékban lefedi a közel húszezer lakosú várost, és kicserélték az ivóvízvezeték-rendszert is, amellyel száz százalékos a település lefedettsége, a fölgázvezeték-hálózat pedig a hajdúváros mintegy 170 utcájának 75 százalékában elérhető.

„Ezek a komfortjellegű beruházások járnak a lakosoknak, és ráadásul a polgár nem is tekinti fejlesztésnek, sőt sokszor kellemetlenségnek veszi, mert nem látja át, miért kell az utcát feltúrni, nem akar kilépni a komfortzónájából, ugyanakkor akarja az újat, a jobb minőségű szolgáltatást” – összegezte Török László.

Szerinte sokszor a közösségi médiában korlátlanul megszólaló kritikusok viszik el rossz irányba a dolgokat, ugyanis vannak olyan helyzetek, amikor tárgyi tudás, megfelelő információk nélkül is véleményformálók szólalnak meg, és ez mindenképpen a társadalom kárát szolgálja.

„Nyilvánvaló, hogy egy polgármester népszerű szeretne maradi, csak a polgárok kedvére tenni, de néha elkerülhetetlen, hogy elviseljük a fejlesztésekkel járó kellemetlenséget, mert utána a mi életünk lesz könnyebb, sok esetben pedig gazdaságosabb” – nyomatékosította Nagyszalonta polgármestere. A közeljövő egyik célja, hogy a közműrendszerek cseréje miatt megrongálódott utakat újra rendbetegyék, valamint hogy a fellépő parkolóhelyhiányt orvosolni tudják.

„Az egyik nagy fájdalmunk az, hogy a román állam mindmáig nem oldotta meg Nagyszalonta körgyűrűjének a helyzetét. A 79-es országút kettévágja a városunkat, ez nemcsak urbanisztikai vonatkozásban problémás, hanem a közlekedésbiztonság szempontjából is aggályos. Féltjük a saját gyermekeinket, családtagjainkat, városunk lakóit, hiszen naponta több száz kamion halad keresztül a településen” – magyarázta Török László.

A városgazda szerint amit a helyi önkormányzat megtehetett, azt megtette, elkészült a város elkerülő útjának a hatástanulmánya, ezt átadták a szállításügyi minisztériumnak, amelynek kötelessége lenne megépíteni az utat, amelyről már törvény is rendelkezik. A áthaladó forgalom mérséklése érdekében a múlt év végén jelzőlámparendszert építettek ki a városban, hogy könnyebb és főleg biztonságosabb legyen az átkelés a rendkívül forgalmas országúton. Megoldás lehet a Nagyvárad és Arad között megépülő gyorsforgalmi út megépítése is, de az nyilvánvaló, hogy a kettőből csak az egyik valósulhat meg.

Meghonosítják a zöld gondolkodást

Az életminőség javításához hozzájárul az is, hogy napirenden tartják a zöld gondolkodást is. Az idősebbek már látják, hogy nincsenek rendben a dolgok, az első hóra január közepéig kell várni, míg néhány évvel , esetleg pár évtizeddel korábban ekkorra már mindenki kihócsatázta magát. Felnőtt azonban egy olyan generáció, amelyet egyelőre ez nem érdekli, mondja az elöljáró, aki szerint idejében kell megkezdeni a zöld projekteket ahhoz, hogy később eredményük legyen.

Ebből kiindulva tavaly megkezdték egy zöld gyűrű létrehozását Nagyszalonta körül, ez 18 ezer fa elültetését jelenti, amelyből 4 ezer már be is került a földbe. Ezt a zöld gyűrűt úgy tervezték meg, hogy a közepén bicikliutat építhessenek, ezzel pedig olyan szabadidős környezet alakul ki, amely nemcsak a levegőminőség javítását, hanem az emberek kikapcsolódását is szolgálja majd, magyarázta Török László.

A hajdúvároson belül is igyekeznek érvényesíteni a környezetkímélő gondolkodást, hiszen számos utca már eleve úgy újult meg, hogy az úttest, a járda és a kerékpárút között zöld folyosókat hoztak létre, ezeket virágágyásokkal, díszfákkal vagy árnyékot adó lobosokkal ültették be. Alföldi településről lévén szó, a por mindennapi problémát jelent, amivel a helyiek együtt élnek, de a városgazda szerint erre oda kell figyelni és meg kell tenni azokat a védekező lépéseket, amelyekre most lehetőség van.

A Fő utca egy kis részlete

Nagyszalontán a zöld gondolkodás kialakítása mellett fontos terület a sportolási lehetőségek tárházának bővítése is, illetve a feltételeinek javítása. „A zöld gondolkodás, a sport azok a közös nevezők, ahol átjárás van a városban lakó etnikumok között” – magyarázta Török László.

A parkokba játszótereket, ezek mellé szabadtéri fitneszeszközöket szereltek fel, ezeket bárki használhatja. Ennek felsőbb szinte a tömegsport támogatása, tette hozzá a polgármester, aki szerint alkalmat kell kerítsenek a helyi sportstadion felújítására, de ezzel párhuzamosan éppen most van kilátásban egy beruházás a fejlesztési minisztérium támogatásával, amelynek keretében UEFA-méretű futballpályát építenek, mellé pedig egy 1100 férőhelyes sportcsarnok megépítésére nyújtották be a pályázatukat az Országos Fejlesztési Ügynökségnél.

Hasznosíthatják a termálvizet

Rendkívül hosszas procedúra után január elején írta alá azt a négy évre szóló szerződést a nagyszalontai önkormányzat, hogy egy saját termálvíz-kutat fúrhat a város részére. Voltak idők, amikor még a termelőszövetkezetek fóliaházait is termálvízzel fűtötték a környéken. A helyzet azonban nagymértékben megváltozott és a geotermális energia felhasználása elé maga a román állam gördített nehezen leküzdhető akadályokat.

„Négy évet dolgoztunk azon, hogy megkapjuk az engedélyeket, hogy a palagáz-kitermelést birtokló brit tulajdonú cég rábólintson arra, hogy mi fúrhatunk termálvízkutat Nagyszalontán” – tudatta az elöljáró, aki elmagyarázta, hogy Románia haszonbérbe adta a területeket palagáz-kitermelésre, Nagyszalonta környékén pedig egy angol cég nyerte el a jogot.

„Érdekes, hogy a román állam, amely rendelkezik olyan intézménnyel, ami engedélyezheti a termálvízkút fúrását, azzal kezdi az engedélyeztetési folyamatot, hogy ameddig nem hozunk Angliából engedélyt, hogy átfúrhatjuk azt a réteget, amit már korábban koncesszióba vett ez a cég, addig nem tudunk tovább lépni. Furcsa helyzet, hogy ott kell kezdje egy romániai önkormányzat, hogy Angliában kér engedélyt” – részletezte Török László.

Hozzátette: miután sikerült az engedélyeztetés és aláírták a szerződést, 6 millió euró kerül a városba a megvalósításra, ebből 13 középület fűtését sikerül zöldenergiával megoldaniuk, köztük a városháza épületét is.  

A Csonkatorony és az Arany-palota

A termálvíz-felhasználás másik módja egy wellness-központ létrehozása, amelyhez adott a termálvíz, ám sokéves álma a helyi közösségnek az ehhez társuló infrastruktúra megteremtése. Nagyszalonta és Románia nyugati része jelentős termálvízlelőhelyen fekszik, és a dél-bihari város önkormányzata kihasználná ezt a lehetőséget.

A leendő termálvízközpont helyének megtalálása is komoly feladat, ugyanis jelenleg tanuszoda építése zajlik a meglévő városi stadion és a Sándor Péter Sportcsarnok szomszédságában, a Bihar megyei tanács előző, magyar vezetőségének támogatása révén. Ezzel párhuzamosan egy 2,5 hektáros területet választanak le a leendő wellness-központ részére, tudatta Török László polgármester.

Utcahálózat-felújítás elektromos buszokkal

Nagyszalonta önkormányzata pályázott az Észak-nyugati Régió Fejlesztési Ügynökségnél egy olyan hatástanulmány elkészítésére, amely azt foglalja magában, miképpen lehet létrehozni egy belső közlekedési gyűrűt a hajdúvárosban, ezzel együtt pedig az utcahálózat felújítását és elektromos vagy hibrid rendszerű buszok forgalomba állítását. A hatástanulmány birtokában a későbbiekben uniós alapokra is pályázhat a helyhatóság.

Török László tudatta, Románia az uniós vállalások miatt is kénytelen csökkenteni a széndioxid-kibocsátást, ezért támogatja azokat a beruházásokat, amelyek zöld- vagy megújuló energiával működnek. Az európai uniós kiírások pedig lehetőséget teremtenek arra, hogy ha zöldenergiával meghajtott járműveket állítanak forgalomba, akkor lehetőséget biztosítanak annak az infrastruktúrának a megújítására is, amelyet ezek használnak.

Az Arany János szülőháza helyén álló nédfedeles, bogárhátú emlékház

Két belső közlekedési gyűrűt jelöltek ki a városban, ezek nyomvonalán az utcákat teljes felújíthatják, ugyanakkor a városon áthaladó Kölesér-patak mentén bicikliutat építenek. Ezekkel a beruházásokkal nemcsak az épített környezet gazdagodik és a városi lehetőségek bővülnek, hanem munkahelyeket is teremtenek, magyarázta a polgármester, ugyanis ezeket a rendszereket fenn kell tartani, működtetni kell, ehhez pedig megfelelő szakembergárdára van szükség.

Az egyik legfőbb probléma az elvándorlás

Annak ellenére, hogy Nagyszalonta jól áll a rendelkezésre álló munkahelyek tekintetében és Bihar megyében itt az egyik legalacsonyabb a munkanélküliségi mutató, állandó problémával kell szembenézzen a helyi vezetőség: a fiatalság elvándorlásával. Főleg a nagyvárosok, egyetemi központok szippantják el a fiatalokat, de mint szóba került, Magyarország közelsége, illetve a magyarországi családtámogatási programok is nagymértékben befolyásolják az emigrációt az országhatártól mintegy tíz kilométerre fekvő Nagyszalontán.

Török László elmondta, jelenleg is zajlanak a tárgyalások egy francia befektetőcsoporttal, amely egy több mint 20 millió eurós beruházást hozna létre Szalontán, ez pedig egy újabb lépés lenne a minőségi ugrás felé. Az elöljáró megemlítette: az önkormányzat létrehozott egy inkubátorházat a helyi kezdő vállalkozások számára, ahol minden szükséges infrastruktúrát biztosítanak számukra ahhoz, hogy megkapaszkodhassanak a piacon. Aki akar, ide betérhet és dolgozhat.

A polgármester szerint a városnak kötelessége támogatni a rendelkezésére álló lehetőségekkel a helyi fiatalságot, a fiatal vállalkozókat. Az elöljáróság érdeke is, mondja Török László, hogy a helyi vállalkozások megerősödjenek, mert sokkal biztosabb jövőt ígérhetek, mint azok a multinacionális cégek, amelyek megtelepednek egy-egy időre, de ha a gazdasági érdekük úgy diktálja, akkor tovább is állnak.

A református templom tornyából óránként a Kossuth-nóta dallama hangzik fel

A város fejlesztése, a munkahelyteremtés mellett is nagy kihívás a szalontai fiatalok itthon marasztalása, illetve visszacsábítása.

„Ha nem cselekszünk idejében, arra fogunk ráébredni, hogy tudjuk a kisvárosokban tartani a polgárainkat. Hisz nem várhatjuk el, hogy ne olyan életminőséget akarjanak maguknak, mint a nagyvárosiak, épp ezért a cél az, hogy ha a egy fiatal olyan bérezést szeretne, mint egy nagyvárosban, akkor ezt az igényt ki tudjuk szolgálni, fontos az, hogy a munka jellege olyan legyen, hogy a tanult, jó képességekkel rendelkező egyén itt tudjon maradni, és a családoknak olyan biztonságos és nyugodt életet kínálhassunk, ami a kiteljesedést adja” – fogalmazott Nagyszalonta polgármestere.

(Címlapképen Nagyszalonta madártávlatból. Fényképezte Bauman Dieter-Gergő)

banner_ZBiZ5lsB_MASZOL970x250px.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?