A magyar oktatás jelene és jövője a Kárpát-medencében címmel szervezett pedagógiai konferenciát a Partiumi Oktatási Egyesület. A Bihar megyei Székelyhídon megtartott találkozó fővédnöke Kalmár Ferenc nagykövet, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízottja volt. A tanácskozáson jelen volt és előadást tartott Szili Katalin miniszterelnöki megbízott is.

A nemrég elkészült székelyhídi Szabó Ódzsa Városi Színházban megtartott szakmai konferencia résztvevőit Kalmár Ferenc nagykövet, főtanácsadó, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízott és a rendezvény fővédnöke is köszöntötte. Beszédében elmondta, örömmel vállalta el a feladatot, hogy a határon túli magyar szakembereket, szakpolitikusokat összehívja, hogy egy olyan konferenciát jöhessen létre, ahol mindenki tanulhat és összeállíthat egy képet arról, hogy hogyan történik a nemzetiségi oktatás Szlovákiában, Kárpátaljában, Romániában és Horvátországban.

A nagykövet a pedagógusokhoz intézett beszédében rámutatott, hogy ők azok, akiknek óriási felelősségük van a nemzet iránt, és a határon túli magyar közösségek megtartása nagy részben rajtuk múlik. „Nemcsak azért, mert át kell adni a kultúrát és a nyelvet, az identitás kérdése ennél sokkal több. Bele kell nevelni abba a gyerekbe, hogy vállaljon közösséget és vállalja a sorsát annak a közösségnek, amiből származik, és ne hagyja el azt élete során” – jelentette ki. Hozzátette, ha a fiatal nem marad hazájában és el is vándorol máshová, ne felejtse el, hogy magyar és honnan származik.

Kalmár Ferenc szerint a kultúra és a nyelv megtartása nem elég az identitáshoz, amit az erdélyi német iskolák helyzetével magyarázott. „Ma már az erdélyi német iskolák tele vannak román, magyar és más nemzetiségű gyerekekkel. Ezek a gyerekek nagyon jól meg fogják tanulni a német nyelvet, a német kultúrát, de nem lesznek német identitásúak” – mutatott rá. Szerinte az identitáshoz az leginkább az irodalom és a történelem az, ami hozzájárul, viszont a történelem oktatása ellenségkép gyártásra is alkalmas, amit el kellene kerülni. Hozzátette, a pedagógusok egy másik felelőssége az, hogy felkutassák azokat az értékes, tehetséges gyermekeket, amelyek a közösségeinkbe vannak, akik nemcsak a magyar kultúrához, hanem az egyetemes kultúrához is hozzá tudnak tenni.

Dr. Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának alapító elnöke beszédében kifejtette, a következő generációkat a felelősségre kell nevelni, ami az identitás megőrzését, de ezen kívül a világban való eligazodást is jelenti. „Jól láthatóan egy olyan globális világban élünk, olyan kihívásaink vannak, amiket tulajdonképpen nem biztos, hogy teljes egészében átjár az ember” – jelentette ki. A fenntartható fejlődés kérdését Kárpát-medencei valóságba kell helyezni, ami egyszerre egy újfajta személetet is jelent.

A miniszterelnöki megbízott arról is beszélt, hogyan lehet felelősségre nevelni a gyerekeket a Kárpát-medencében. „Azért tartom ezt nagyon fontosnak, mert egy olyan globális térben élünk, amiben meg kell tudnunk tartani és továbbadni azt a tudást, ami élhetővé is teszi ezt a világot. Az egy dolog, hogy mi felelősséget érzünk, hogy a nyelvünket, kultúránkat, hagyományainkat, történelmünket továbbadjuk, de egyben nagyon fontos az is, hogy azt a közeget, amelyiket a pedagógusok most tanítanak, próbálják meg rávezetni arra, hogy majd mi lesz az ő felelősségük abban, hogy egy élhető világban éljenek” – mondta a miniszterelnöki megbízott.