Az új oktatási törvényről és rendszerszintű problémákról tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön a háromszéki iskolák vezetői, pedagógusok és oktatási szakpolitikusok. Az RMDSZ háromszéki szervezete által kezdeményezett szakmai találkozón 73 tanintézet képviseletében mintegy 130 igazgató és pedagógus vett részt.

Zsibongó osztályteremre hasonlított a háromszéki tanintézmények vezetőinek színe-javát felvonultató találkozó, ahol a résztvevők folyamatos duruzsolása és bekiabálása mellett tartotta meg tájékoztatóját Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkár, Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője és Szabó Ödön, a képviselőház oktatási szakbizottságának alelnöke. A több mint kétórás tanácskozáson az oktatási szakpolitikusok az új tanügyi törvényt ismertették, illetve megválaszolták a résztvevők oktatási rendszerre – többnyire az intézményvezetők és pedagógusok szempontjaira – vonatkozó kérdéseit.

A kiszámíthatatlan törvénykezés rossz oktatási rendszert eredményez

Bevezetőjében Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke rámutatott, az oktatás közösségi ügy: a szülők, pedagógusok, oktatási-intézményvezetők, önkormányzatok és a politikum közös felelőssége. Felhívta a figyelmet, hogy a rendszer sokoldalú, de a közös nevezők a gyerekek. „Tudjuk, a ma felnövekvő generáció alakítja Háromszék és tágabb környezetünk jövőjét. Örülök, hogy szakpolitikusaink és az oktatási szakemberek együtt gondolkodnak az oktatás minőségének javítása érdekében, megosztják véleményüket és a célt segítő építő kritikájukat.” – fogalmazott Tamás Sándor.

Kiss Imre háromszéki főtanfelügyelő az oktatási rendszer helyzetét értékelve rámutatott: fontos lenne egy stabil és kiszámítható oktatási törvény Romániában mert az elmúlt 30 évben 3 tanügyi törvény volt érvényben, amiket folyamatosan toldoztak-foltoztak, például a legutóbbi törvénynek 123 módosítása született. A főtanfelügyelő szerint a kiszámíthatatlan törvénykezés rossz rendszert eredményez, aminek kihatása van a társadalomra és gazdaságra is.

Félő, hogy az új törvény sem lesz teljesen koherens

Szabó Ödön parlamenti képviselő, az oktatási szakbizottság alelnöke online jelentkezett be a sepsiszentgyörgyi találkozóra és elmondta, hogy jelenleg zajlik az új tanügyi törvényt előkészítő munka. A törvénytervezethez több mint 600 módosító javaslat érkezett, amiket ütemterv szerint jövő csütörtökig kell megvitatniuk az oktatási bizottságában, majd május első hetében szavaz róla a képviselőház plénuma, ezt követően május végéig kell döntő házként megszavaznia a szenátusnak is.

Szabó Ödön kifejtette: a beérkezett módosító javaslatok arról győzték meg, hogy a választások előtti év nem szerencsés az időpont az új tanügyi törvénynek, mert nagy a kísértés a politikumnak, hogy egyrészt populista témákat vigyenek bele, másrészt hogy a választások előtt elrettenjenek olyan lépések meghozatalától, amire egyébként szükség lenne.  

Az RMDSZ oktatási szakpolitikusa szerint vannak kisebbségioktatás-ellenes javaslatok is, ezért partnereket kell találni és ki kell védeni azokat a támadásokat, amelyek a kisebbségi oktatást érinthetik. Feltett szándékuk, hogy az új törvény előrelépést és semmiképpen visszalépést jelentsen a kisebbségi oktatásban.

A képviselő felidézte, az RMDSZ azért javasolta, hogy a kormány felelősségvállalással fogadja el az új oktatási törvényt, mert azáltal nem trancsírozták volna szét a tervezetet a parlamentben. Most vannak félelmek, hogy nem lesz kerek a törvény, és ha engednek a populizmusnak, akkor a választások után majd ismét elkezdődik a módosítgatása, fejtette ki aggályait Szabó Ödön.

Hozzátette: szeretnék elérni, hogy a kezdő pedagógusok fizetése az átlagbérről induljon, illetve az RMDSZ javaslatára visszahoznák azt a 2 százalékos béralapot, amellyel az intézményvezetőknek lehetőségük lesz díjazni azokat a pedagógusokat, akik plusz tevékenységet végeznek az iskolában. Emellett szorgalmazzák, hogy az országos vizsgatételek – tantárgyversenyek, képességvizsga és érettségi – kidolgozásakor legyen egy magyar szakembercsapat, ezáltal többé ne forduljanak elő hibásan fordított tételek, ami miatt hátrányba kerülnek a magyar diákok.

Nem hozta meg az elvárt eredményt a román nyelv speciális oktatása

Kallós Zoltán kisebbségi oktatásért felelős államtitkár arra mutatott rá, hogy a jelenlegi oktatási törvény sem lenne rossz a kisebbségekre vonatkozó előírások tekintetében, ám az a gond vele, hogy sok esetben nem tartották be, nem alkalmazták, vagy rosszul értelmezték.

Példaként említette, hogy két éve képességvizsgázott az a generáció, amelynek bevezették a román nyelv tanításának speciális oktatását, ám az eredmények nem olyanok, ahogyan azt elvárták. Kallós Zoltán szerint ennek oka, hogy sok esetben a pedagógusok nem tudták, hogy van speciális tanterv, mások úgy döntöttek, hogy a régi tanterv szerint folytatják az oktatást, mert szerintük nem kell újítani, de voltak, akik szándékosan nem alkalmazták az új tantervet.   

Az államtitkár felhívta a pedagógusok figyelmét, hogy a szaktárca 9 millió eurós pénzforrást biztosít olyan képzésekre, amelyek által idén novemberig 6000 tanárt szeretnének megtanítani arra, miként tanítsák a speciális tanterv szerint a román nyelvet a kisebbségi diákoknak. Erre a képzésre augusztusig jelentkezhetnek a pedagógusok.

A hibás vagy hiányos tantervekről és tankönyvekről szólva Kallós Zoltán rámutatott: a magyar diákoknak szóló anyagokat mind magyar emberek írták. Arra kérte a pedagógusokat, hogy jelentkezzenek tankönyveket írni, illetve delegáljanak olyan személyeket, akik magas minőséget képviselnek.

A jelenlegi törvény sikerei és sikertelenségei

Magyari Tivadar egyetemi docens, az RMDSZ oktatási főosztályának vezetője arra mutatott rá, hogy a jelenleg érvényben lévő oktatási törvénnyel az a gond, hogy sok előírását nem alkalmazzák, ez ugyanis egy sok pénzbe kerülő jogszabály, amit annak idején egy gazdasági növekedésre számoltak ki, ám jöttek a válságok és nehéz volt működtetni.

Magyari Tivadar elmondta: kielemezték a jelenlegi oktatási törvényt és arra jutottak, hogy az 5 területen tekinthető sikeresnek. Egyrészt biztosítja a magyar iskolák jogi személyiségének védelmét, másrészt a kis létszámú osztályok túlélését. Erdélyben az elmúlt években összesen 220 kis létszámú osztály kellett volna megszűnjön, és valamivel több mint 40-et szüntettek meg, a többit sikerült megmenteni. A törvény másik sikere a történelem és földrajz tantárgyak magyar nyelven való tanítása, sorolta Magyari Tivadar, aki szerint negyedik siker az állami egyetemek magyar tagozatainak viszonylagos önállósítása, ötödik pedig a bölcsődék beemelése a közoktatási rendszerbe.

Az RMDSZ oktatási szakértője szerint a jelenlegi oktatási törvény sikertelenségének tekinthető, hogy nem oldódott meg a tankönyvprobléma és az országos vizsgák tételeinek helyes fordítása, illetve nagy a bürokrácia és nem megoldott a tanintézetek fejkvóta szerinti zökkenőmentes finanszírozása.

Az RMDSZ oktatási főosztályán jelenleg zajlik a tankönyvek kielemzése fordítási és nyelvi szempontból. Azt szeretnék, hogy az új tankönyvkiadás hullámmal ne köszönjenek vissza az eddigi borzalmak, a helyesírási és fordítási hibák.

A szakértő szerint az RMDSZ oktatási főosztálya a szülőkkel is konzultál arról, hogy miként lehet jobbá tenni az iskolát és oktatási rendszert. Legalább 600 000 erdélyi magyar érdekelt az oktatás megfelelő működésében diákként, pedagógusként, szülőként, nagyszülőként, ez pedig a romániai magyarok fele, mutatott rá az ügy fontosságára Magyari Tivadar.  

Sztakics Éva Judit, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium igazgatója kiemelte: a tanügy esetében fontos meghallgatni a szülők, diákok, véleményét, de a pedagógusok tapasztalata elengedhetetlen. Az oktatás minőségét két tényező befolyásolja: a jól képzett, megbecsült tanerő, és oktatási rendszer, amelynek a tanügyi törvény szab keretet, és a modern, jól felszerelt iskolák. Mindkét kérdésben nagyon nagy szerepe van az RMDSZ-nek, hiszen egyaránt tudja a törvények kidolgozásánál képviselni a romániai magyarság érdekeit, mint a beruházások, pályázatok megvalósításánál.