„Stratégiai érdekünk, hogy a Magyarország és Románia közötti gazdasági együttműködés folyamatosan fejlődjön” – ecsetelte Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere a Nagyváradon szerdán rendezett gazdasági konferencián, ahol Cseke Attila, Románia fejlesztési miniszterével tartott előadást.

A Festum Varadinum rendezvénysorozat keretén belül, a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. nagyváradi regionális irodája, a Mathias Corvinus Collegium nagyváradi képzésközpontja, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság nagyváradi szervezete, valamint Romániai Vállakozásokért Egyesület által közösen szervezett konferencia közönségét Böcskei László római katolikus megyés püspök köszöntette, majd Szabó Ödön, az RDMSZ Bihar megyei szervezetének elnöke emlékeztett arra: a gazdasági konferenciát tavaly indították. „A sikeres vállalkozások tartják itthon a fiataljainkat, a vállalkozások profitjából tudjuk fenntartani a civil szervezeteinket, iskoláinkat, óvodáinkat, közösségünket. Ezért gondoltuk, hogy helye van a Varadinum keretében” – állapította meg a parlamenti képviselő, mielőtt átadta volna a szót a meghívottaknak.

Cseke Attila: minőségi ugrást érhetünk el

„Úgy látjuk, hogy olyan lehetőségek váltak elérhetővé Románia számára, ami minőségi ugrást hozhatnak a romániai helyi közösségek életében” – jelentette ki Cseke Attila, Románia fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős minisztere. Beszámolójából kiderült, hogy a nagy beruházású programjaik lassan a vége felé közelednek, közel 80 százalékos kivitelezésnél tartanak.

Van ugyanakkor új közművesítési kormányzati programjuk, amely az elmúlt 32 év legnagyobb, 13 milliárd eurós állami támogatási rendszerét kínálja. Ez kiemelten fontos, mert mint jelezte: Románia településeinek közel 25 százalékának továbbra sincs ivóvízhálózata, 70 százalékban pedig nincs gázhálózat. A program révén 12 ezer kilométernyi víz- és szennyvízhálózatot építenek ki, 5000 km utat korszerűsítenek, és már 4681 a megkötött szerződések száma. „Digitálisan lehet pályázni, elfeledtük azokat az időket, amikor a polgármesterek sorban álltak a minisztériumban, hogy iktassák a jelentkezésüket” – emelte ki Cseke.

Kapcsolódó

Elstartoltatták az új HURO-programot Nagyváradon, Szijjártó Románia schengeni tagságáért lobbizik

„Kijelenthetem: azon túlmenően, hogy a Románia-Magyarország program megoldja a közösségek problémáit, megerősíti a határmenti kapcsolatokat is, ami növeli a beruházások értékét” – fogalmazott Cseke Attila, Románia fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős minisztere, amikor Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminiszterének társaságában kedden délután elindították Nagyváradon az új, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó Interreg Románia–Magyarország programot.

Interreg támogatás finanszírozás Szijjártó Péter Cseke Attila Nagyvárad ROHU-projektek

Beszélt arról is, hogy az országos helyreállítási alapból több mint 7 milliárd eurót kezel a fejlesztési minisztérium, és már a teljes összeget leszerződtették. Részletezte a bölcsöde-programot, ahol még 230 bölcsődére van finanszírozási keret. „Az első bölcsödét már fel is avattuk, jó eséllyel a következő Váradon és Kézdivásárhelyen lesz szeptemberben” – mondta. De egyetemek, bentlakások megépítésén is dolgoznak, többek között a Nagyváradi Állami Egyetem számára is épülhet bentlakás.

A fejlesztési programok ismertetése mellett az építőipar szerepének növekedését is hangsúlyozta. „Területfejlesztési városrendezési kódex még nem volt Romániában, nagyon sok módosítást hoz” – beszélt az normatívák korszerűsítéséről. Amellett, hogy az engedélyek kibocsátása digitalizálva lesz, a jóváhagyáshoz sem kell majd hónapokat várni. A kisebb építkezéseket lehet majd építkezési engedélyek nélkül, műszaki terv alapján, az önkormányzat engedélyével is kivitelezni – ecsetelve. Hangsúlyozta viszont, hogy drasztikus fellépést terveznek az illegális építkezések ellen.

„Olyan alapok állnak rendelkezésünkre, amelyek révén a helyi közönségünket fejleszthetjük, Mindenkit arra biztatók, hogy ezt használjuk ki” – mondta Cseke Attila.

Szijjártó Péter: „bevált receptünk van”

Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külögyminisztere szerint olyan három év van mögöttünk, amit a gazdaságtörténeti könyvekben több oldalon keresztül fogják taglalni, mivel korábban még nem volt példa arra, hogy ilyen rövid időn belül kétszer is „minden a feje tetejére állt” a világgazdaságban”. „Kétszer is mondhattuk, hogy teljesen új világgazdasági korszak kezdődik, a vállalatvezetőknek pedig kétszer is újra kellett volna alkotni a terveiket és a stratégiájukat” – mondta beszédében a tárcavezető, utalva a koronavírus okozta világjárvány és az orosz-ukrán háború gazdasági hatásaira.

Mint kifejtette: az európai versenyképesség hatalmas pofont kapott a Kínához mérten jelentősen magas energiaárak miatt, ilyen körülmények között pedig nehéz üzleti tervet készíteni. Erre válaszként az amerikaiak előtérbe hozták a tengerentúli vállalatokat, miközben az Európa Unió szankciói rosszak az európai cégeknek – vélekedett Szijjártó, aki szerint az európai versenyképesség drámai mértékben csökkent, Európa ráadásul elfogadta azt az amerikai provokációt, hogy ki tud több katonai segítséget nyújtani Ukrajnának.

„Nekünk magyaroknak ebben a környezetben kell sikeresnek maradnunk, de az elmúlt 14 év válságaira adott magyar válasz bizonyítja, hogy ez nem lehetetlen” – szögezte le. Mint kifejtette: bevált receptjük az, hogy úgy a kiindulópont, mint a célpont a magyar nemzeti érdek érvényesítése legyen. „Emiatt minden válságból erősebben jöttünk ki” – mondta a tárcavezető.

A teljes foglalkoztatás fenntartása érdekében a beruházások fontosságát hangsúlyozta, ami megvédi a munkahelyeket. „2022 a magyar gazdaság sikeréve volt. Soha annyi beruházás nem volt mint tavaly, soha annyit nem exportáltunk mint tavaly, soha annyian nem dolgoztak Magyarországon mint tavaly. A beruházási rekord megdőlt, de már most kijelenthetjük, hogy idén is meg fog dőlni” – jelentette ki.

Közös program a gazdasági fejlődésért

Mint kifejtette: az elektromos autóiparra való átállás kapcsán Magyarország megteremtette a találkozási pontot a nyugati autógyártók és az ázsiai akkumulátor gyártók között. Az pedig, hogy Kelet-Magyarországra érkeztek a beruházók, jó hír lehet a romániai, határ menti megyéknek is. „Az autóipari beruházásokból Bihar, Szatmár, Arad és Szilágy megyék is profitálhatnának. Ezért a két minisztérium közös fejlesztési programot dolgozott ki. Stratégiai érdekünk, hogy a Magyarország és Románia közötti gazdasági együttműködés folyamatosan fejlődjön” – ecsetelte Szijjártó, kiemelve, hogy Románia Magyarország harmadik legfőbb exportpiaca, ugyanakkor a román import is csúcsot döntött tavaly.

„A magyar külpolitika szíve a nemzetpolitika” – hangsúlyozta, ezért továbbiakban is folytatják az erdélyi gazdaságfejlesztési programot, amelynek keretében eddig 174 milliárd forint értékű beruházás valósult meg Erdélyben, 88,5 milliárd forintnyi magyar költségvetési forrásból. „Ez egy win-win helyzet” – summázta Szijjártó, mindenkit arra buzdítva, hogy vegyenek részt a közös gazdaságfejlesztési programban, hogy a kelet-magyarországi autóipari beruházásoknak a határ ezen oldalán is pozitív hatásai legyenek.

A konferenciára érkezők megtöltötték a nagyváradi püspöki palota dísztermét, ahol Cseke Attila és Szijjártó Péter előadásait kerekasztal-beszélgetések követték. Szó esett a vállalati finanszírozásokról, ahol romániai államtitkár is felszólalt, majd pedig ismert vállakozók osztották meg tapasztalataikat az egybegyűltekkel.