FRISSÍTVE - Alkotmányellenesnek nyilvánította kedden az alkotmánybíróság a Renate Webert az ombudsmani tisztségéből felmentő parlamenti határozatot – tudta meg a román sajtó. A bírák egyhangúlag hozták meg döntésüket, amelynek egyik következménye az, hogy a parlament már nem szavazhat a tisztségbe jelölt Fábián Gyula kinevezéséről. "A koalíció egyebet nem tehet, tiszteletben tartja az alkotmánybíróság döntését" – nyilatkoza a Maszolnak Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.

A parlament június 16-án mentette fel Renate Webert az ombudsmani tisztségből, miután előző nap tevékenységi beszámolója elutasításával megvonta tőle a bizalmat. A kormánykoalíció szerint Weber félreértelmezte hatáskörét, törvény- és alkotmánysértéseket követett el, a gyermekek jogainak védelme, a rendszerszintű helyhatósági korrupció leleplezése helyett a járványügyi intézkedések hátráltatásával igyekezett médiafigyelmet szerezni.

A parlamenti határozatot a Szociáldemokrata Párt (PSD) támadta meg az alkotmánybíróságon. A PSD érvei szerint a jogszabály megsértette a törvényesség betartásának az alaptörvényben rögzített elvét, illetve azt az alkotmánycikkelyt, amely szerint az ombudsman mandátuma öt évig tart.

Az alkotmánybíróság helyt adott a PSD óvásának. Közölte, hogy a Renate Weber ombudsmani tisztségből való eltávolítására vonatkozó parlamenti döntés sérti az alkotmány első cikkelyének 3-as és 5-ös bekezdését, amelyek a jogállamiság elvét, valamint a törvényesség és az alaptörvény elsőbbségének elvét rögzítik. Ugyanakkor sérti a Nép Ügyvédje intézmény megszervezését és működését szabályozó 1997/35-ös törvényt is.

Mivel a tisztségből való eltávolítás alkotmányellenes, az erre vonatkozó parlamenti döntésnek nincs joghatása. Következésképpen az alkotmánybírósági döntés Hivatalos Közlönyben való megjelenése után Renate Weber újra elfoglalja ombudsmani tisztségét - közölte az alkotmánybíróság.

Csoma Botond: saját korábbi ítéletével ment szembe az alkotmánybíróság

A taláros testület alaposan keresztülhúzza a koalíció számításait, a kormánypártok ugyanis azt szerették volna, hogy a parlament még ezen a héten kinevezze Renate Weber utódjának az RMDSZ által javasolt Fábián Gyulát, miután a nyugalmazott ügyészt, egyetemi oktatót a két ház jogi bizottságai alkalmasnak nyilvánították a tisztségre. Ám a házbizottság végül úgy döntött, hogy a megvárják az alkotmánybíróság döntését.

Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Maszolnak elmondta, a koalíció nem tehet egyebet, tiszteletben tartja az alkotmánybíróság döntését. Azt azonban megjegyezte, hogy a taláros testület szembement a saját joggyakorlatával a kedden hozott határozatával. Kilenc évvel ezelőtt ugyanis az alkotmánybíróság megállapította, hogy alkotmányos volt a Gheorghe Iancu akkori ombudsman menesztéséről szóló parlamenti határozat.

2012-ben a Nemzeti Liberális Pártból és a PSD-ből álló Szociálliberális Szövetség (USL) mentette fel még a mandátuma lejárta előtt a Nép Ügyvédje hivatalának vezetőjét. "Mi sem estünk a fejünk lágyára, tudtuk, hogy a Renate Weberhez hasonló körülmények között 2012-ben leváltott ombusdman esetében az alkotmánybíróság nem állapított meg alkotmánysértést. Most meglepődve tapasztaljuk, hogy a taláros testület szembement a korábbi ítéletével" – nyilatkozta az RMDSZ politikusa.

Renate  Weber hétfőn a közigazgatási bíróságon is beperelte a parlamentet, amiért szerinte megalapozatlanul és ügyvivő kijelölése nélkül hozott határozatot a leváltásáról.

Nemzetközi visszhangja is volt a menesztésnek

Renate Weber menesztését a Velencei Bizottság is aggályosnak tartotta. Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló konzultatív testülete parlament házelnökeihez címzett levélben felhívta a figyelmet arra, hogy az ET Miniszeri Tanácsa által elfogadott "velencei elvek" szerint az alapjogi biztost csak alapos indokkal, a törvény által szabályozott esetekben lehet jogszerűen visszahívni, akkor, ha képtelen ellátni feladatát vagy ha tisztségével összeegyeztethetetlen módon cselekszik.

A testület szerint a parlamentben legalább akkora - de lehetőleg nagyobb - szavazatarány szükséges az alapjogi biztos leváltásához, mint amekkora megválasztotta a tisztségviselőt.  Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság elnöke arra kért magyarázatot: milyen jogi megfontolásokra alapozva hozta meg a bukaresti parlament "ezt a nehéz döntést".

A PSD nem csak az alkotmánybírósághoz fordult ebben az ügyben. Az ellenzéki párt elnöke, Marcel Ciolacu az Európai Bizottság (EB) vezetőihez intézett levélben panaszolta be a koalíciót Renate Weber menesztése miatt. A politikus azt írta:  "a román kormány antidemokratikus intézkedései veszélybe sodorják a jogállamiságot". Emlékeztette az EB-t, hogy a jobbközép parlamenti többség alkotmányellenesen nevezte ki a közszolgálati televízió és rádió ideiglenes vezetőit is.

"Az elmúlt időszakban történtek miatt kötelességemnek érzem, hogy tájékoztassam Önöket arról, hogy a kormánypártok veszélybe sodorják a demokráciát és a jogállamiságot, ezért az Európai Bizottság támogatását kérem, állítsuk meg ezeket a visszaéléseket"- írta Ciolacu. Rámutatott: a román ellenzék az uniós végrehajtó szerv rendelkezésére áll, hogy megfelelő megoldásokat találjanak annak érdekében, hogy Románia ne haladjon antidemokratikus irányba.