Erdélyi magyar felsőoktatás: négyszáznál több hely maradt a szeptemberi felvételire

Fogynak az idehaza továbbtanuló erdélyi fiatalok, öt év alatt 1500 hallgató tűnt el a hazai magyar nyelvű felsőfokú oktatásból.

Alig akad olyan szak, melyen ne maradtak volna tandíjmentes helyek az őszi felvételire a magyar jelentkezők számára az erdélyi egyetemeken. Abszolút számban a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) van a legtöbb szabad hely, a nyáron meghirdetett 1102-ből körülbelül 240. Soós Anna rektorhelyettes elmondása szerint informatikán és jogon minden tandíjmentes hely betelt, a Közgazdaság és gazdálkodástudományi karon pedig nagyon kevés maradt, a szakok többségén azonban van néhány. Arányaiban a legtöbb hely a teológiai szakokon, politológián és filozófián maradt az őszi felvételire.Fotó: AdobeStock

„Tartjuk a 2019-es szintet” – válaszolta Soós Anna a kolozsvári egyetem képzései iránti érdeklődés alakulását firtató kérdésre. Elmondása szerint mostanáig csak a politológián történt meg, egyetlen alkalommal, tavaly, hogy a minimálisan szükségesnél kevesebb hallgató miatt nem indult első év. Megtörténhet, hogy ez a forgatókönyv idén is megismétlődik, de az őszi felvételin még összejöhet a szükséges létszám.

A magyar tannyelvű tandíjas helyekből nagyon sok maradt őszre, a BBTE ugyanis rengeteget, 2200-nál is több ilyet hirdetett meg nyáron.

Egyeztetésre lenne szükség

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem az alapképzésben 112 tandíjmentes hely vár az ősszel felvételizőkre, ebből 51 Marosvásárhelyen, 46 Csíkszeredában, 15 pedig Kolozsváron. A legtöbb szabad hely a Sepsiszentgyörgyi Tanulmányi Központ  agrármérnöki, illetve erdőmérnöki szakán maradt, 16 és 13.

„Az alapképzsében a helyek betöltöttsége 85 százalékos, ami, több évre visszatekintve, a normalitást jelenti” – nyilatkozta a Maszolnak Tonk Márton rektor. Elmondása szerint a Sapientia hallgatói létszáma évek óta stabilan 2300-2400 fő, az egyetemen egyelőre nem lehet érzékelni az erdélyi magyarság körében érvényesülő negatív demográfiai tendenciát. Véleménye szerint ennek három oka van: a párhuzamos képzés, vagyis ha egy hallgató egyszerre több szakot végez, az élethosszig tartó tanulás, aminek jegyében régebben érettségizettek is beiratkoznak, valamint a külföldről érkező hallgatók. Külön-külön egyik kategória sem nagyon népes, azonban együttesen már számottevő arányt jelentenek a hallgatói létszámban.

Tonk Márton elmondása szerint azonban az erdélyi magyar felsőfokú oktatás összességében megérzi a magyarság fogyatkozását, öt év alatt 12 ezerről 10,5 ezerre csökkent a hallgatói létszám. Ez elég fenyegető mértékű, 10 százalékot meghaladó arányú visszaesés.

„Nem tehetünk úgy, mintha több magyar fiatal lenne, mint amennyi van. A magyar nyelvű felsőoktatásban érdekelt intézmények hatékonyabb stratégia egyeztetésére lenne szükség” – véli a Sapientia rektora. A Sapintián mostanáig egyetlen szak szűnt meg érdeklődés hiánya miatt, a csíkszeredai környezetmérnöki képzés.

A hallgatói létszámhoz viszonyítva a Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) maradt a legtöbb betöltetlen tandíjmentes hely az alapképzésben, 100-nál több. Ezek közül 34 a nagyváradi egyetem saját képzésein várja a jelentkezőket, a többi pedig a Debreceni Egyetem kihelyezett szakjain. Ez utóbbiakról maximális jóindulattal sem lehet elmondani, hogy a nyári felvételin megrohamozták volna őket a jelentkezők: mezőgazdasági mérnökin 36, gépészmérnökin 29, vidékfejlesztési agrármérnökin pedig 7 tandíjmentes hely várja a szeptemberi felvételizőket.

A PKE-n szeptember 12-én kezdődik a beiratkozás, a Sapientia kolozsvári karán augusztus 31-én, míg Marosvásárhelyen és Csíkszeredában szeptember 1-én, a BBTE-n pedig szeptember 6-án.

Kapcsolódók

Kimaradt?