banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Húszmillió eurónál többet kasszíroznak a kolozsvári egyetemek a külföldi hallgatóktól

Csak a kolozsvári orvosin 14 milliót meghaladó összeget hagynak évente a határon túlról érkező diákok.

Dörzsölheti a markát a kolozsvári Iuliu Hațeganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (UMF) menedzsmentje, hiszen pénzügyileg kitűnő év elé néz az intézmény. Az UMF a korábbiaknál több, 600 angol- és francia tannyelvű helyet hirdetett meg, s jelentkezők száma is rekordot döntött, 1759-en voltak. A külföldi felvételizők között 90 ország lányai is fiai voltak, a legtöbben Franciaországból, Németországból, Svájcból, Olaszországból, Görögországból és Marokkóból.

Anca Dana Buzoianu, az UMF rektora szerint a külföldieket az oktatás színvonala vonzza Kolozsvárra, ám ennél talán nagyobb súllyal esik a latba, hogy az itteni tandíj elmarad attól, amit a jobb nyugat-európai egyetemeken kellene fizetniük. Kolozsváron a 2017-től errefele beiratkozottak számára évi 6 ezer euró a tandíj, az ötös- és hatodéveseknek pedig 5 ezer euró. A mesteri képzés egy éve 3 200 euróba kerül.

Az UMF az országos első

Az UMF hallgatói között az idei tanévben 2 811 külföldi van, közel 2 000 fő orvosira jár, a többiek fogorvosira (553 fő) és gyógyszerészetire (294). Ha átlagban 5 000 eurós bevétellel számolunk, az azt jelenti, hogy a határon túlról érkező hallgatók 14 millió eurót, 69 millió lejt meghaladó összeget fizetnek be az egyetem kasszájába. A hazai felsőoktatási intézmények közül a kolozsvári UMF-en tanul a legtöbb külföldi.

A bevételek tekintetében a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) nem versenyezhet az UMF-fel, annak ellenére, hogy idén oda is rekordszámú külföldi hallgatót vettek fel. Ennek az oka az, hogy a BBTE legtöbb karán az országos szinten előírt minimum, havi 250 euró a tandíj.

Soós Anna rektorhelyettes elmondása szerint az intézménybe idén 460 Európai Uniós és 300 unión kívüli állampolgárt vettek fel. Hogy utóbbiak közül hányan fognak beiratkozni, az egyelőre rejtély, attól függ, hányan kapnak közülük vízumot. A tavalyi évhez képest a legnagyobb növekedés az EU-s tagállamokból érkező hallgatók számában mutatkozik. A külföldiek körében a pszichológia, a közgazdaságtan, az informatika és a politika tudományok a legnépszerűbbek. A BBTE-n három világnyelven, angolul, németül és franciaául folyik képzés.

A romániai állatorvosképzés is egyre népszerűbb Franciaországban, olyannyira, hogy a Le Parisien napilap cikket a közelmúltban cikket szentelt a témának. Az egyik interjúalany elmondása szerint 2018-ban 12 francia kezdte a tanulmányait a kolozsvári Mezőgazdasági Tudományok és Állatorvosi Egyetem állatorvosi szakán, tavaly azonban már 28, idén pedig 48. A francia nyelvű képzés éves tandíja 5 ezer euró.

Több külföldi, nagyobb bevétel

A hazai felsőoktatás más országból származó hallgatóinak száma egy évtized alatt szinte megduplázódott. 2010-ben még csak 13 778 külföldi tanult romániai egyetemeken, tavaly azonban már 25 326. Ha a minimális, 2 500 eurós tandíjjal kalkulálunk, akkor is legkevesebb 63 millió euró folyt be 2019-ben az egyetemek számlájára, ám a valós összeg ennél valószínűleg lényegesen magasabb volt, 80 millió euró körül lehetett.

A külföldi diákok ennél is több pénzt költenek el a hazai egyetemi városokban szállásra, étkezésre, szórakozásra. A lakástulajdonosok, vendéglősök és kocsmárosok őszinte sajnálatára idén a tavalyinál jóval kevesebb pénz áramlik majd a gazdaságba ilyen forrásból, mivel a külföldi diákok egy része is online oktatásban részesül.

Kapcsolódók

Kimaradt?