Országos szinten a hallgatók 40 százaléka nem diplomázik le, a Sapientián 29 százalék az arány, a BBTE-n pedig 10.

A legtöbb szakon ötből két egyetemi hallgató abbahagyja a tanulmányait, és nem szerez diplomát, derül ki abból a tanulmányból, amelyet négy oktató végzett, a Tanügyminisztérium és az Oktatás Finanszírozási Végrehajtó Egység (UNEFISCDI) égisze alatt futó program keretében. Vannak kivételek is: az orvosi, katonai és teológiai képzéseken a lemorzsolódás lényegesen alacsonyabb, 3 és 5 százalék között van.

A tanulmány készítői, akik csak az alapképzést vizsgálták, azt találták, hogy a legtöbb hallgató első éven dobja be a törölközőt. Ezek között sokkal nagyobb arányban vannak azok a hallgatók, akik abban a városban tanulnak, ahol korábban is éltek, a más településről érkezők kitartóbbak. Az is kiderült, hogy a lemorzsolódásra való hajlam fordított arányban van a középiskolai tanulmányi eredményekkel: a minimum 9-es érettségi átlaggal rendelkezők 72,4 százaléka diplomázik le, míg 7-es érettségi átlagnál vagy az alatt ez az arány csupán 39,3 százalék.

Az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatásban az átlagosnál jobb a helyzet. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen a lemorzsolódás 29,2 százalékos, vagyis a tanulmányaikat megkezdő hallgatók 70,8 százaléka szerez diplomát. „Ez megfelel a 25–30 százalékos európai átlagnak” – nyilatkozta a Maszolnak Tonk Márton rektor.

Alapképzésen 30–32 százalékos a lemorzsolódás a Sapientián, míg a magiszteri képzésen mindössze 10–15 százalékos, mivel ott már jóval tudatosabb, célirányosabb a választás. Alapképzésen viszonylag sokan iratkoznak be párhuzamosan két szakra, amivel, mint gyakran kiderül, képtelenek megbirkózni.

A Sapientián a műszaki tudományok terén és az informatikán tapasztalható leginkább a jelenség, ott előfordul, hogy a hallgatók kevesebb, mint kétharmada diplomázik csak le. Ez látszólag paradox helyzet, mivel ezeken a szakokon van felvételi, ami megrostálja a jelentkezőket, azonban a bejutottak közül sokan mégsem rendelkeznek elegendő matematikai és fizikai ismerettel. Ez a középiskolai oktatás hiányosságaira mutat rá, hangsúlyozza a rektor.

Agrár-, természettudományi- és társadalomtudományi szakokon átlagos mértékű a lemorzsolódás, míg a bölcsészek körében alacsony, 10 százalék körüli. A leginkább elkötelezett hallgatók a filmszakosok. Náluk nagy a túljelentkezés, a felvételi nagyon komoly szűrő, akik pedig bejutnak, roppant céltudatosak, valóban a szakmában akarnak dolgozni.

„A lemorzsolódás alapvető oka az, hogy az uniós szakpolitikák következtében a felsőfokú oktatás általánosan hozzáférhetővé vált. Korábban az volt az általános, hogy az embernek érettségije van, most, hogy egyetemi diplomája” – mondja Tonk Márton.

Ahol színvonal van, ott lemorzsolódás is

A Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) 10 százalék körüli a lemorzsolódás aránya, mondja Soós Anna rektorhelyettes. A BBTE keretében nincs lényeges eltérés az alapképzés és a mesteri képzés között a lemorzsolódás arányát illetően. Utóbbin a jelenség fő oka az, hogy egyes hallgatók rájönnek, el tudnak helyezkedni anélkül is, hogy meglenne a mesteri diplomájuk.

A szakok közti eltéréseket alapvetően az határozza meg, hogy felvételihez kötött-e a bejutás, mondja Soós Anna. Ahol igen, ott a lemorzsolódás sokkal kevésbé jellemző, mint a többi szakon. Erre jó példa az informatika, ahol elenyésző azon hallgatók aránya, akik nem diplomáznak le.

Soós Anna szerint a lemorzsolódás az átlagnál sokkal nagyobb arányban fordul elő azon hallgatók körében, akik kénytelenek munkát vállalni a tanulmányaik mellett.

A jelenség visszaszorítására a felvételi vizsga a legjobb megoldás, véli Tonk Márton, azonban ezzel csak korlátozott mértékben lehet élni, mivel a felsőoktatás is egy piac, és ha egy intézmény felvételit szervez, a többiek pedig nem, akkor hátrányos helyzetbe kerül azokkal szemben. Bár a lemorzsolódás káros jelenség, mivel a tanulmányaikat abbahagyó hallgatók olyanoktól foglalják el a helyet, akik esetleg kitartóbbak lennének, a leszorítása nem lehet egy önmagáért való cél. „A nagy lemorzsolódás nem lehet ok az oktatás lebutítására, nem engedhetsz a színvonalból azért, hogy megtartsd a hallgatókat” – vallja a Sapientia rektora.