Kolozsváron felívelőben van a járvány – mit lépnek erre az egyetemek?
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem az új egyetemi tanévben személyes jelenléttel járó oktatással kezdte meg az új tanévet, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem pedig a karokra bízta, milyen formában oktatnak: a legtöbb karon hibrid megoldást választottak, van, ahol a teljes szemtől szembeni oktatást, máshol teljesen az online térbe költöztek. Tonk Mártont, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorát és Markó Bálintot, a BBTE rektorhelyettesét arról kérdeztük, hogyan látják az egyetemek sorsát a Kolozsváron egyre csak emelkedő fertőzöttségi ráta fényében.
A Babeş–Bolyai Tudományegyetemen idén több mint 11 ezer elsőéves kezdte meg a tanulmányait alapképzésen, közülük 1536 magyar nyelven, míg mesterképzésen több mint 4500 elsőéves hallgató kezdte az évet, közülük 534 magyarul. A tanév első félévében az oktatás nagyrészt hibrid formában fog zajlani, a szemináriumokat többnyire személyesen indítják, a kisebb létszámú csoportok esetében pedig a kurzusokat is jelenléti rendszerben szervezik meg. A teljesen szemtől szembeni oktatás mellett a Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar, a Fizika Kar, a Kémia és Vegyészmérnöki Kar, a Környezettudományi és Környezetmérnöki Kar, illetve a Biológia és Geológia Kar Geológia szaka döntött. A teljesen online oktatást pedig a Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Kar, valamint az Európai Tanulmányok Kar választotta.
Kolozsváron a fertőzöttségi ráta meghaladta a 6 ezreléket, így újabb korlátozások léphetnek érvénybe már a hétvégétől. A ráta növekedése nem érinti az egyetemeket, mivel a jogszabály szerint az intézmények vezetői maguk dönthetnek az oktatás formájáról. „Nem állítom, hogy bizonyos szegmensét nem érintheti az egyetemi életnek a 6 ezrelékes ráta meghaladása, de igazából a döntés jelen pillanatban teljes mértékben a karok hatáskörében van. Egyelőre nincs arról tudomásunk, hogy az eredeti állapothoz képest, ahogy indultunk, változás lenne, de ha nagyon megnőnek a számok, majd ahhoz alakítjuk mi is az oktatás formáját” – nyilatkozta a Maszolnak Markó Bálint, a BBTE rektorhelyettese. Hozzátette: hétfőn a karok vezetői át fogják tekinteni, hogy milyen rendelkezések vannak éppen hatályban, és aszerint döntenek.
A diákok inkább a szemtől szembeni oktatást választanák
A BBTE-n a tanárok és az ott dolgozók körében 90 százalék körüli az átoltottság, a diákokról csak becslések vannak. A rektorhelyettes elmondta, a diákok részéről sokfélék a kérések, a többségük azonban inkább a fizikai jelenléttel zajló oktatást szeretné. Azok, akik inkább az online oktatást igényelnék, az anyagiakat vagy a munkahellyel járó nehézségeket is figyelembe veszik, mivel ilyen formában könnyebben lehet követni az órákat. „A karok nyilván figyelembe vették ezeket is, de azért az elsődleges szempont mégis az kellett legyen, hogy biztonságban tudjuk a diákokat és a tanárokat, és ezért döntött úgy néhány olyan kar, ahol esetleg a feltételek nem adottak arra, hogy a diákoknak megfelelő biztonságot nyújtson, hogy inkább az online oktatást választják” – tette hozzá Markó Bálint.
A rektorhelyettes arról is beszélt, hogyan látja a BBTE helyzetét, hogy egyes karok szerinte meddig tarthatnak ki a személyes jelenléttel zajló oktatásnál. Mint fogalmazott, tavaly sok karon meg tudták valósítani a hibrid oktatást, a gyakorlatok jelentős része vagy teljes egésze fizikai jelenléttel zajló oktatással történt. Ezeken a karokon a fizikai jelenléttel zajló oktatás kisebb-nagyobb változásokkal, megszakításokkal, de meg tudott valósulni. Ugyanezeket a feltételeket tudják biztosítani idén is, emellett pedig az oltás is egyfajta biztonságot ad. Négy nap telt el az első szemeszterből, a rektorhelyettes szerint másfél év után nagyon jó volt újra diákokat látni. „Nekem kurzusaim vannak, amik a tavaly online voltak, de idén megpróbáljuk ezeket rendesen megtartani ott, ahol kisebb csoportok vannak. Egy képernyőnek gesztikulálni teljesen más, mint látni a diákot, és nagyon örülök, hogy végre újra találkozhattunk” – mondta.
A Sapientián harmadik hete jelenléti oktatás zajlik
A kolozsvári egyetemek közül a Iuliu Hațieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Kolozsvári Műszaki Egyetem és a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem mellett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen is a szemtől szembeni oktatás mellett döntöttek, ahol idén körülbelül 130 elsőéves hallgató kezdte el a tanévet. Tonk Márton, az egyetem rektora megkeresésünkre elmondta, csodálatos volt az elmúlt három hét, hiszen újra találkozhattak a diákokkal. Úgy gondolja, ha tudnak közösen dolgozni, beszélgetni, akkor úgy zajlik a munka, ahogy kell és ahogy annak történnie kell.
CSAK SAJÁT
„Oktatóként egyértelműen ez a tapasztalatom, intézményvezetőként pedig azt tudom mondani, hogy az első hetek elsöprő többséggel jelenléti oktatással zajlottak, néhány helyen kellett kivételt tennünk, például a nagyobb, 150 fős csoportoknál. Nem voltak különösebb gondjaink” – nyilatkozta. Hozzátette, hogy voltak a Sapientián is koronavírusos esetek, ám ilyenkor a törvény szerint jártak el, vagyis a direkt kontaktok közül az oltatlanoknak két hét karanténba vonultak, de még így sem volt tömeges hazaküldés.
Szerinte ennek egyrészt a magas átoltottsági arány az oka a teljes akadémiai közösségre vetítve: az oktatókat és hallgatókat egybevéve is 80-90 százalék közötti, a Kolozsvári Karon pedig hasonlóak az adatok, és a tanári kar is „minden erejével, lehetőségével bíztatja a diákokat”, hogy oltassák be magukat, mert annál több értékes hetet nyerhetnek a jelenléti oktatásban.
A különböző karok a fertőzöttségi ráta alapján döntenek majd a szabályokról
Tonk Márton elmondta, arra készülnek, hogy az országos hatóságok részéről ugyanaz lesz az eljárás, ami az eddigi másfél esztendőben, vagyis törvényes keretek között ugyan, de az egyetemekre bízzák, hogy milyen cselekvési tervet és oktatási üzemmódot alkalmaznak, és remélik, a számok növekedése ellenére maradhatnak a szemtől szembeni oktatásnál. „Mi arra készülünk, hogy a döntés ránk lesz bízva, és ilyen szempontból már fontos lépéseket, döntéseket hoztunk meg, mert azt mondtuk, hogy az egyetemnek az egyes karai önálló döntéshozatali jogosítványokkal bírnak, tehát aszerint, hogy melyik éppen milyen forgatókönyv hatálya alá esik, eldöntheti, hogy milyen szabályokat vezet be” – magyarázta.
Emellett pedig, mivel a Sapientián nincsenek óriási csoportok – néhány szak kivételével – Tonk Márton nem látja értelmét annak, hogy egy ötvenfős évfolyamot online oktatásba küldjenek olyan körülmények között, hogy közben a több ezer fős befogadóképességgel bíró plázákat például nem zárják be. Hozzátette: ha mindent bezárnak az országban vagy Kolozsváron, és minden online térbe kerül, akkor az egyetemnek ehhez alkalmazkodnia kell.