George Simion fociultrából lett államfőjelölt – ő indult a legtávolabbról azok közül, akik májusban az állampolgárok bizalmát kérik. Életrajzában nincs semmi megkapó, hacsak nem épp arra a típusú gerillapolitizálásra gerjed valaki, amit élőben tol az online térben szorongó választói képébe. Üstökösként robbant be a politikai elitbe, konzervatív és unionista nézeteit sikerült szavazatokká konvertálnia, harcias és gyakran ellentmondásos viselkedése kielégíti a mindenből kiábrándult választópolgárokat, miközben ígéreteinek semmi köze a való világhoz. A magyar közösség számára az úzvölgyi temetőfoglalás tette ismertté, és bár Orbán Viktor csodálójának tartja magát, alig burkolt magyarellenes nézeteket vall.

Az elmúlt hetekben közzétett valamennyi közvélemény-kutatás George Simiont, a Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) elnökét hozza ki a májusi államfőválasztás első fordulójának győzteseként. A tavalyi, kudarcos államfőválasztás első fordulójában a voksok 13,86 százalékát sikerült megszereznie, ami a számára szerénynek számító negyedik helyre volt elég. Sebeit azonban nem nyalogatta sokáig, és már az eredményhirdetés estéjén a közel 23 százalékos teljesítményt nyújtó Călin Georgescuhoz dörgölődzött és kitartott mellette a Központi Választási Iroda, valamint az Alkotmánybíróság döntéséig.  

Ekkorra már világossá vált számára, hogy olyan helyzetbe kényszerítette, amelyből csak a Cotroceni-palota lépcsőjén keresztül vezet kiút. Mivel a tavalyi államfőválasztás első fordulója után nem mondott le pártelnöki tisztségéről (miközben 4,44 százalékkal – 413 ezer szavazattal – gyengébb teljesítményt nyújtott, mint pártja a parlamenti választásokon), igencsak meggyengült a pozíciója. Ezt úgy próbálta rendezni, hogy ellehetetlenítette legfőbb bírálóját, Claudiu Târziut, aki kilépett az AUR-ból, de ez nem jelenti azt, hogy amennyiben nem nyer, ne lennének megszámlálva a napjai pártja élén. Anamaria Gavrilă POT-elnököt könnyű volt meg- vagy legyőznie, ő vált a magát szuverenistának nevező tábor államfőjelöltjévé, de ezzel a háborút nem nyerte meg és egyre nyilvánvalóbb, hogy Călin Georgescu nyilvános támogatása helyett inkább Victor Ponta szorítására számíthat.

A nemzeti egység radikális arca

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy George Simion nem az önéletrajzával győzte meg a választóit – a Havasalföld és Moldva egyesítésére törekvő unionisták egyik fontos központjában, Anghel Saligny szülővárosában, Focșaniban látta meg a napvilágot, de a fővárosban nevelkedett. A Gheorghe Lazăr Főgimnáziumban végzett – 2024-ben 9,69-es érettségieredményével dicsekedett és ebből próbált politikai gumicsontot kreálni. Egyetemi alapképzését pedig 2008-ban a Bukaresti Egyetemen szerezte, üzleti adminisztrációból. 2010-ben a Iași-i Alexandru Ioan Cuza Egyetemen mesterizett, dolgozata A kommunizmus bűnei címet kapta. Ebből az időszakból közvetlen tapasztalata nem volt ugyan, de minden bizonnyal szülővárosa történelme inspirálta, ugyanis 1945-ben Focșani volt a szovjet Vörös Hadsereg által elhurcolt hadifoglyok elosztásának fontos logisztikai központja. A kommunistákkal szembeni ellenszenve a magyarázat az első nyilvános fellépésére is: 2009-ben Ion Iliescu volt államfő (és párttitkár) 79. születésnapján gyertyákat gyújtott a háza előtt, majd éles szóváltásba keveredett a volt elnök egy szimpatizánsával – végül a rendőrök bekísérték. Ekkor már gyakorlatilag öt éve volt a civil pályán, ahogy ő fogalmaz.

Részt vett a Verespatakon szervezett, a ciántechnológiás aranykitermelést ellenző tüntetéseken. A 2011-ben alapított Akció 2012 nevű szervezete égisze alatt több felvonulást kezdeményezett Romániában és a Moldovai Köztársaságban, a nemzeti újraegyesítés mellett kampányolva. Két évvel később, 2006-ban az 1990-es utcai mozgalom folytatásaként létrehozott Noii Golani (Új csirkefogók) csoport vezetőjeként vált ismertté, és a nevéhez köthető az országban mindenfelé felbukkanó Besszarábia Románia üzenet is. A nappal „civil aktivista” este fociultra George Simion az alapítója a gyűlölködő rigmusairól („Afară cu ungurii din țară” vagy „Ale, ale, ale, ale, să-ți dăm la (...) bozgore”) és erőszakos megnyilvánulásairól ismert Uniți sub tricolor – Együtt a trikolór alatt nevű szurkolói csoportnak.

Kapcsolódó

A matekzseni politikai sakkjátszmája

Sakkot adott a kormánykoalíciónak – ezt mondták Nicușor Dan bukaresti főpolgármesterről tavaly december közepén, miután bejelentette, hogy indul a választásokon.

Nicușor Dan államfőválasztás 2025 államelnök elnökjelölt főpolgármester elnökjelöltportré

2012-ben Nicușor Dan mellett kampányolt Bukarestben, az önkormányzati választásokon, a sikertelenség után is támogatta a városmentő projekteket – mintegy bizonyítva azt, hogy jó a politikai szimata, jó érzéke van ahhoz, hogyan és miként kell betörni a rendszeren kívüli körökből. Nemzetegyesítő törekvései ellenére 2014-től többször is nemkívánatos személlyé nyilvánították a Moldovai Köztársaságban, 2024 februárjában újabb öt évre megtiltották a beutazását a Pruton túli országba.

Moszkvapárti, Vlagyimir Putyint éltető, a honfoglaló háborút legitimizáló kijelentései miatt Ukrajnában is nemkívánatos személynek számít. 2019-ben nem sikerült bejutnia az Európai Parlamentbe, a 2020-as parlamenti választásokon azonban képviselői mandátumot szerez, négy évvel később pedig tovább erősíti pártja jelenlétét a bukaresti törvényhozásban és megveti a lábát Brüsszelben is. Politikai karrierjének felívelésére ugyanakkor magyarázat lehet az is, hogy a gyanú szerint kapcsolatban állt az orosz titkosszolgálattal, ezt a volt moldovai védelmi miniszter és az ukrán hírszerzés egyik ügynöke is megerősítette.

Aranyos csillogás

George Simion életrajzában semmi különös nincs, ennek ellenére robbant be a román belpolitikába és borította fel az eddigi rendet. Barbu Mateescu szociológus megfogalmazása szerint „az AUR a koronavírus-járvány USR-je, de a Dan Diaconescu-féle Néppárt retorikájával építkezik”. George Simionnak sikerült elkapnia a 2019. december 1-jén bemutatott Románok Egyesüléséért Szövetséggel a tudomány-, oltás- járvány- stb. ellenes hangulatot, amelyet az élet tálcán kínált neki. A világjárvány hiányában George Simion még mindig az az elitlíceumban végzett vidéki srác lenne, aki keresi a helyét a civil aktivisták és a fociultrák között. Nem tekinthető a szó klasszikus értelmében vett karizmatikus vezetőnek, nincs kiforrott politikai attitűdje, de mindezeket ellensúlyozza a zajkeltő képessége, a folyamatosan botrányra éhező magatartása, az élő Facebook-videókra való rápörgése, amelyek állandó flow-t jelentenek számára.

George Simion megérezte az új idők új szavát, a járvány idején kimondta sokszor és hangosan azt, amit az állampolgárok egy része (tévesen, de ez most nem számít) gondolt. Két könyvet írt: 2017-ben jelent meg a Megrekedt a labirintusban (Blocați în labirint) a Moldovai Köztársaság röntgenképe az államalakulástól napjainkig, 2019-ben pedig a Hogyan ismertem őket (Cum i-am cunoscut), ami tulajdonképpen egy esszégyűjtemény. Ezekben George Simion a román nemzet elmúlt 30 évében tevékenykedő politikai vezetők rátermettségét kérdőjelezi meg.

Politikai sikerének kulcsát azonban nem a betűk, hanem az élő videók és a közösségi média jelentik – úgy tudta saját hasznára fordítani az algoritmust, hogy politikai ellenfelei pénzzel sem tudtak a nyomába érni. A Recorder 2020-ban kimutatta, hogy Simion Facebook-fiókján az év utolsó négy hónapjában mindössze 4000 lejt költöttek a posztjai népszerűsítésére, míg Marcel Ciolacu nem kevesebb mint 160 000 lejt fektetett be. Megfejtette az algoritmus működését – summáznak a kampánystratégák – és valóban ez volt a titka, hisz George Simion területi szervezetek, logisztika nélkül futtatta fel az AUR-t. A focilelátókon kimunkált énjét vette elő politikusként is: elkezdte ostromolni a televíziós és rádiós szerkesztőségeket, valósággal betörve ezekbe, Facebook-oldalán közvetített élő videókban panaszolva el, hogy az általa megvitatni kívánt témákra nem vevő a sajtó, és aki a valóságot akarja tudni, őt kövesse, lájkolja, ossza stb.

Kísért a múlt sötét árnya

„Ez itt Adó Vajda országa, Nálunk a behajtó a sztár ma./ Nincs se iskola, se kórház már,/ De az adó összege még így is az egekben jár./ Örökös válaszúton Románia,/ Semmit sem termelünk hazánkban.” („Asta e țara lui Impozit Vodă/ La noi toți perceptorii sunt la modă/ Nu mai avem nici școli și nici spitale/Dar tot plătim la taxe infernale/De-a pururi România la răscruce/Nimic pe-aicea nu se mai produce”) Ez volt George Simion első bejegyzése a Tik-Tok közösségi hálózaton, amelyet 2021 márciusában töltött fel a virtuális platformra – a „költői” vénában azonban nem akármilyen vér csörgedez.

George Simion, bár igyekszik szalonképessé tenni a pártját, nem tud szabadulni attól az elemi ösztöntől, ami az eminens diákból búvópatakként tört fel az idők során. A Ion Iliescu háza előtti, már említett performansz szelíd bárány a mellett az állat mellett, ami az elmúlt években előjött George Simionból. Több ellentmondásos pillanata is volt a parlamentben, mind a többi képviselővel kapcsolatos botrányok, mind az általa vezetett párt tevékenységei miatt. 2023 májusában például az AUR szimpatizánsai bevonultak a parlament udvarára, így tiltakozva az Országos Gyermekmegfigyelő létrehozásáról szóló, végszavazásra váró törvénytervezet ellen, megrongálták az amerikai nagykövetség egyik autóját, Csoma Botondot megfenyegették, Ludovic Orbant pedig bántalmazták.

Kapcsolódó

Crin Antonescu – Új verzió, régi bugokkal

Küldetését csak akkor kezdheti el, ha az állampolgárokat sikerül meggyőznie arról, hogy jót tett neki az egy évtizedes politikamentesség.

államelnök-választás 2025 Crin Antonescu elnökjelölt politika elnökjelöltportré

De a George Simion nevéhez köthető a Daniel Fenechiu, Alfred Simonis vagy a Virgil Popescu volt gazdasági miniszter „galléron ragadása” is. Ugyanilyen emlékezetes és kimeríti mind a jóérzés, mind pedig a nőkkel szembeni erőszakos viselkedés fogalmát egykori párttársával, Diana Șoșoacával való konfliktusa, akinek azt mondta: „Szexuálisan bántalmazlak, te koca!”. Tettei miatt szigorították a parlamenti szabályokat. A legutóbbi botrányos megnyilvánulása március 9-én történt: videóüzenetet tett közzé a Facebookon, amelyben azt mondta, hogy a Központi Választási Iroda Călin Georgescu jelöltségének elutasításáért felelős tagjait „a köztereken kellene megnyúzni”.

Magyarellenességből jeles

„Követendő példaként tekintek arra, ahogy a magyar állam gondoskodik a határon túli magyar közösségekről; Romániának is hasonlóképpen kellene eljárnia” – ezt nyilatkozta 2018-ban George Simion a Krónikának. Kijelentése azonban nem az erdélyi magyarok pártolásáról, hanem az ő unionista eszméinek a legitimizálásáról és az Orbán Viktorral szembeni csodálatáról szólt. Magyarellenességének egyik bizonyítéka az úzvölgyi katonatemetőben való 2019-es megnyilvánulása: azt állította, hogy a székelyföldi magyarok megverték őt, az EP-választásokra készülve tulajdonképpen azzal próbált szavazatokat szerezni, hogy a magyarok ellen hangolta a radikalizálódás útján elindított szimpatizánsait. 2020 decemberében Simion kijelentette, hogy az RMDSZ-nek „nincs helye a román parlamentben”, és kampányt indított az etnikai alapon szerveződő pártok alkotmányos betiltásáért.

Három évvel később „etnikai terroristának” nevezte az RMDSZ-t, mert szerinte akadályozza a közigazgatási átszervezést. A szövetséget az erdélyi magyarokkal azonosító, most államfői babérokra törő Simion azt mondta akkor, az RMDSZ „a legszebb álmaiban se gondolja, hogy lesz majd egy saját régiójuk Románián belül!” George Simion egyébként többször is élesen elutasította a Székelyföld autonómiájára irányuló törekvéseket, „szeparatista” kísérletekként jellemezve azokat. Egy kampányvideójában azzal rukkolt elő, hogy törvényen kívül helyezné „az úgynevezett” Székelyföldet, mert az ott élő magyarok el akarják szakítani Romániától a régiót, elnyomják az ott élő románokat és mindezt az RMDSZ és a kormány támogatásával teszik. 

De ugyanígy sérti a székely himnusz is. 2022 májusában azt követelte, hogy zárják ki a román jégkorong-válogatottból azokat a játékosokat, akik a székely himnuszt énekelték egy mérkőzés előtt. A sportolókat „sovinisztáknak” és „disznóknak” nevezte, akiknek „soha többé nem szabadna viselniük Románia jelképeit”. ​Egyébként ez az ügy akkor koalíciós vitává terebélysedett, Marcel Ciolacu, a PSD elnöke is „tűrhetetlen provokációnak” nevezte a himnuszéneklést. A fociultrából lett AUR-vezér retorikájában igyekszik a nemzeti egység fontosságát, az ország szuverenitását, az „igazi románságot” középpontba állítani, ellenségként mutatva be az országban élő kisebbségeket, az etnikai nacionalizmusra építve kampányát. De nem kíméli az LMBTQ-közösséget sem, amelyet a hagyományos család ellenségképeként állít be, ahogy azt egyébként sikerrel teszik más országok is. Ilyen értelemben az AUR nem tesz egyebet csak kiterjeszti a gyűlöletkört az erdélyi magyarokra is.

George Simion azt mondta, államfőként egyetlen cél vezérli, a „visszatérés a demokráciához és a normalitáshoz”. Ha az általa elképzelt normalitást az eddigi nyilatkozatai és megnyilvánulásai alapján kell elképzelnünk, a jövő egyáltalán nem biztató sem a többségi nemzet, sem az országban élő etnikai, vallási és szexuális kisebbségek számára. Az általa, a választói számára megteremtett alternatív valóságban ugyanis helyet kap a hangos, harcias retorika, a közösségi frusztrációk, a felerősített sérelmek, amelyből akár a hazai populizmus egy újabb rémkorszaka is lehet.