A matekzseni politikai sakkjátszmája
Matekzseniként pontosan számol, politikusként azonban gyakran kalkulál hibásan. Ő Nicușor Dan, aki főpolgármesteri székét államfőire cserélné, de figyelmen kívül hagyja, hogy a politika nem egyismeretlenes egyenlet, hanem olyan játszma, ahol egy rossz lépés mattot jelenthet – akár saját magának is.
A államfőjelölteket bemutató sorozatunk második részében Nicușor Dan, Bukarest jelenlegi, függetlenként megválasztott polgármesterének eddigi tevékenységét, esélyeit és az országos politikában elfoglalt helyét vesszük górcső alá.
Sakkot adott a kormánykoalíciónak – ezt mondták Nicușor Dan bukaresti főpolgármesterről tavaly december közepén, miután bejelentette, hogy indul a választásokon. A PSD–PNL–RMDSZ trió ugyanis az államfőválasztás eltörlése után közölte: pártok fölött álló jelöltre van szüksége az országnak, erre válaszolt bejelentésével „Little Nick”. De a nagyok nem díjazták, hogy úgy állt be a rajtvonalhoz, hogy közben levágta a kanyart (értsd: őket nem kérdezte meg).
Nem rég majdnem mattot adott magának azzal, hogy egy szórakoztató műsorban azt az egyáltalán nem vicces bejelentést tette: ha megnyeri a választásokat, Klaus Iohannis volt államfőt a tanácsadói sorába fogadja. Túl azon, hogy egy középiskolás is megállapíthatja, ciki, ha a volt államelnök közvetlen utódjának lesz a beosztottja, ez a kijelentés azt bizonyítja, hogy Nicușor Dan politikai éleslátása megmaradt az aktivizmus szintjén. Arra nyilvánvalóan jó volt, hogy a figyelem középpontjába állítsa a Traian Băsescu életpályáját követő matekzsenit, aki szereti ugyan a számokat, de úgy tűnik, a politikai kalkulációi néha félresiklanak. (Lásd az utólagos magyarázkodását.)
Országmentő lenne a főváros védelmezője
Nicușor Dan az a politikus, aki előzetes tapasztalat nélkül került a terepre – élete nagy részét kutatóként, illetve civil aktivistaként töltötte. Kiemelkedő tehetségű matematikus, 1987-ben és 1988-ban megnyerte a Nemzetközi Matematika Olimpiászt, a bukaresti egyetemen kezdte tanulmányait, majd Franciaországban folytatta. 1998 és 2016 között a Román Akadémia Matematika Intézetének volt a kutatója, de élénken érdeklődött a közélet iránt. 2000-ben a Dilema Veche című lapban publikált egy cikket, amelyben egy ma is emlékezetes, bár a többség által elfelejtett kijelentést tett, miszerint ellenzi a homoszexuális megnyilvánulásokat a köztereken.
„Ellenzem a homoszexuális viselkedés nyilvános helyen való elfogadását Romániában. Úgy vélem, hogy ez sérti a hagyományos értékeket és ezáltal a kollektív, legitim identitásomat” – írta 25 évvel ezelőtt a ma már mindenre nyitott, el- és befogadó Nicușor Dan. 2008-ban alapította a Mentsétek meg Bukarestet Egyesületet (USB), amely tulajdonképpen egy városvédő szervezet volt, a város örökségvédelméért, a zöldterületek megőrzéséért és az átlátható városvezetésért harcolt, – számos per révén – több tucat műemléket mentett meg a fővárosban. A nagypolitikában 2011-ben jelent meg – annak ellenére, hogy folyamatosan és következetesen igyekezett távol tartani magát a klasszikus politikától – 2012-ben függetlenként indult Bukarest főpolgármesteri címéért, egy kávézóban jelentve be indulását, ami abban az időben nem számított szokványos helyszínnek.
A masszívnak tekinthető, önkéntesekre és online üzenetekre építő kampánynak, valamint a rendszeren kívüliségének köszönhetően a negyedik helyen végzett a független Sorin Oprescu, a PD-L által támogatott Silviu Prigoană és a Dan Diaconescu-féle néppárt színeiben induló Vasile-Horia Mocanu mögött. Fokozatosan felépítette magát, négy évvel később a Mentsétek meg Bukarestet színeiben már a szavazatok 30,5 százalékát szerezte meg, Gabriela Firea mögött végzett, 2020-ban pedig az USB-ből kinőtt Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatásával sikerült legyőznie a szociáldemokrata üdvöskét. Tavaly már függetlenként ismételte meg a 2020-as teljesítményt (abszolút számokban még nagyobb lett a támogatottsága), ami önbizalmat adott neki arra, hogy államfői babérokra törjön.
Az első ütés előnye és hátránya
Nicușor Dannak az elmúlt 14 év nem volt elég arra, hogy megtanulja, a politikában erény a megfontoltság. Kezdeményezőként szállt be a versenybe, ő ütött elsőnek, ha a kocsmai bunyó párhuzamát hozzuk be, de a nagy pártok is behúztak neki azzal, hogy Crin Antonescut választották, mi több, a korábban vele szemben baráti USR sem állt eleinte mellé (bár a párt egységét kétségkívül megtörte). Nicușor Dannak az a(z egyébként elhibázott) hipotézise, hogy az USR és a PNL szavazótáborából is ki tud szakítani magának egy akkora részt, amely a második fordulóba juttatja, amelyben nyert ügye lesz (amennyiben George Simionnal kell megméretkeznie).
Csakhogy míg tavaly decemberben Nicolae Ciucă kárára átszavaztak rá a liberálisok, az USR pedig őt támogatta, addig a PNL-nek most ott a hamvaiból feltámasztott főnixmadara Antonescu személyében. És ezen az sem segít, hogy a szociáldemokraták úgy tartják: jelenleg a romániai demokratikus jobboldal – és az ellenzék – igazi vezetője Nicușor Dan. Ugyanakkor a nagyszámú fővárosi szavazat, amit az előnyének tud be, igazából a handicapje: főpolgármesterség ide vagy oda, Bukaresten kívül kevesen ismerik.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség most segítségére sietett, kicsinálva saját jelöltjét, Elena Lasconit. A tavalyi államfőválasztás első fordulójában a második helyen végző Elena Lasconi nem lép vissza, sőt perelni készül párttársait, az USR döntése azonban nem az ő, hanem a Nicușor Dan százalékairól szól – egy jól irányzott puccsal próbálják újra összerakni a széttöredezett jobboldalt, ahol már ott áll a tavaly Elena Lasconit támogató Ludovic Orban is, ám az USR saját jelöltjét szőnyeg alá söprő stratégiája igencsak csúnya matekről árulkodik.
A „hárombetűs intézmények” ölelése
Nicușor Dan múltja kapcsán mindenképp említést érdemel még az a tény, hogy Laura Codruța Kövesi elkötelezett támogatója volt – parlamenti képviselőként és az USR vezetőjeként arról beszélt 2016-ban, hogy Kövesi vezetésével leszámolnak a korrupt politikusokkal. Azóta kiderült, hogy milyen összefonódások voltak a DNA, a titkosszolgálatok és az „igazságot” kimondók között. Minden jel arra mutat, hogy amennyiben Nicușor Dan megnyeri az államfőválasztásokat, a régi politikai játszmák és korrupcióellenes paktumok visszatérhetnek a „hárombetűs intézmények” között, miközben valójában politikai leszámolásokat hajtanak végre. Amelyek kizárólag egy csoport érdekei mentén történnek, etnikai alapon is, azzal az egyértelmű céllal, hogy még inkább megszilárdítsák egy politikai és gazdasági elit hatalmát, miközben marginalizálják a kisebbségeket és elnyomják az ellenállókat.
Románia posztkommunista mélyállamának (deep state) egyik legsötétebb időszaka a Florian Coldea-féle rendszer. Nicușor Dan civil, „tiszta”, kívülről jött, szakmai alapon politizál, nem kötődik pártkörökhöz – pont olyan profil, amit a szisztém szívesen emelt be a politikába. (A 2016-os, majd a 2020-as főpolgármesteri kampánya mögött részben azok az erők is feltűnnek, akik korábban a Kövesi–Coldea tengelyt támogatták.) Idén a jelölési dossziéja benyújtásakor megjelent mellette a SRI egy volt tisztje, Daniel Ene, akiről kiderült, hogy korábban is volt már a főpolgármester „árnyéka”. Nicușor
Dan tagadja, hogy tudott volna Daniel Ene SRI-s múltjáról, de beszédes tény, hogy már nem
tagja a kampánycsapatának.
Újrahasznosított politikai üzenetek
Nicușor Dan politikai credoja három fő pillérre épül: az állami intézmények reformjára, egy országos stratégia kialakítására és a társadalmi megosztottság csökkentésére. Ezek tulajdonképpen azok a megállapítások, amelyek egy része már a 2024-es választási kampányban is jelen voltak. Nincs újdonság abban a kijelentésben, hogy az állami intézmények működésképtelenek, különböző érdekcsoportok ellenőrzik és a szakértelmet háttérbe szorította a politikai kapcsolatrendszer. Ahogy az sem hat újdonságként, hogy Románia nem rendelkezik egyértelmű, hosszú távú fejlesztési stratégiával, a jelenlegi jogszabályok és politikai döntések gyakran ellentmondásosak, ami akadályozza az ország fejlődését.
Az is megállapítást nyert már az elmúlt időszakban, amit Nicușor Dan is előszeretettel hangsúlyoz: a hazai társadalomban mély szakadékot képezett a bizalmatlanság, amelyet a politikai elit figyelmen kívül hagyott. A különböző társadalmi csoportok problémáira nem érkeztek megfelelő válaszok, ami a szélsőséges és populista nézetek megerősödéséhez vezetett. Az a tény, hogy ezeket a kérdéseket már nem egy közéleti személyiség tematizálta, tulajdonképpen semmi újat nem hoz a közbeszédbe – ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének fontosak.
Egy államfőjelölttől azonban elvárható, hogy konkrétumokban beszéljen, ellenkező esetben jogosan merül fel a kérdés, vajon képes lesz-e konkrét megoldásokat kínálni, vagy csak ismétli a már ismert problémákat. Ugyanakkor az eddigi városvezetői ténykedése nem bizonyítja egyértelműen, hogy az ország vezetésében képes a reformok életbeültetésére: Bukarestben például nem sikerült gátat szabnia az agresszív ingatlanfejlesztéseknek az örökségvédelmi területeken, illetve a zöldterületeken, a közszállítás jobbá tételét ígérte, a fővárosiak azonban nem elégedettek az eredménnyel, ahogy nem sikerült megoldania távfűtési rendszer megörökölt problémáit sem.
Liberális szavazatokra vadászó „liliomtipró”
Az aktivistából lett politikus rendszerkritikára épülő retorikája vonzó lehet ugyan, de ez még nem elég az országos szintű politikai súly növeléséhez. Nem mellékes ugyanakkor az sem, hogy bár a felvetett problémák valósak ugyan, de Nicușor Dan eddigi teljesítménye és a politikai szövetségeseinek hiánya kétségessé teszi, hogy képes lesz-e valódi alternatívát nyújtani. A bukaresti támogatottsága erőssége lehet, de országos szinten még bizonyítania kell – nemcsak azzal, hogy megnevezi a problémákat, hanem azzal is, hogy hiteles megoldásokat kínál rájuk. És megoldás alatt nem érthetjük az olyan kisszerű cseleket, mint amilyenekkel a honi politikum az elmúlt időszakban már próbálkozott – főként, ha másfajta politizálást ígér a jelölt.
Nicușor Dan és Crin Antonescu fej-fej mellett haladnak a közvélemény-kutatásokban, ezért az Antonescuval elégedetlen PNL-szavazókat célozza meg, akik az ő kalkulusai szerint döntőek lehetnek az elnökválasztási döntőben. Ilie Bolojant ezért miniszterelnöknek javasolja, de akinek ez nem lenne elég, annak ott a meglepetésjavaslat: Cătălin Predoiu. Kérdés azonban – és ismét visszatérünk a politikai éleslátásához –, hogy lenyeli-e az ő szavazóbázisa azt a Cătălin Predoiut (Traian Băsescu és Klaus Iohannis volt miniszterét), aki 2016-ban Gabriela Firea javára indult a választásokon, azzal, hogy megosztotta a jobboldali szavazóbázist.
CSAK SAJÁT