A pénteki kampánystartkor a részvételi arány jelenti a legnagyobb bizonytalanságot a májusi elnökválasztással kapcsolatban. „Nem lehet tudni, hogy Călin Georgescu apolitikus követői közül hányan mennek el majd szavazni” – véli Pászkán Zsolt politikai elemző, aki elmondta: három politikai tábor száll harcba a voksokért.

A szakértők szerint a mostani választási versenyben is a kommunikációs stratégiák fogják játszani a döntő szerepet a szavazópolgárok mozgósításában. Nicu Tașcă politikai elemző a ziare.com portálnak elemezte a fontosabb államfőjelölteket. Szerinte George Simion megpróbálja magát Călin Georgescu választóinak örököseként pozicionálni, annak ellenére, hogy az eltiltott exjelölt nem támogatta hivatalosan egyik indulót sem. Úgy véli, nem túl előnyös az AUR-vezér számára, hogy konfliktusba keveredett Claudiu Târziuval, aki a párt háttérhatalmát jelenti. 

Az elemző szerint Nicușor Dan a rendszerellenes üzenetekre épít, s elsősorban az Európa-barát szavazókat célozza meg. Azokra számít, akik elégedetlenek a jelenlegi politikai elittel, de támogatják a demokratikus és nyugati értékeket, véli a szakértő. „Nicușor Dan célponttá vált egyes tévécsatornáknál, mert esélyesnek tartják. Nagyon sok olyan ember van, aki valamilyen módon rendszerellenes, protesztszavazatot ad le” – tette hozzá Nicu Tașcă. Úgy véli, a verseny egyértelműen Nicușor Dan és Crin Antonescu között zajlik a második fordulóba való bejutásért.

Az elemző szerint Victor Ponta volt miniszterelnök ismert hatékony kommunikációs képességeiről. Hozzátette: politikai múltja és állásfoglalásainak változása rontják a hitelességét a választók szemében. Tașcă Crin Antonescut tartja az egyik legjobb szónoknak a román politikai színtéren, de hosszú távú távolléte, majd visszatérése a politikába bizonytalanná teszi a választók bizalmának elnyerését. Ami Elena Lasconit illeti, a szakértő szerint az USR-elnöknek már nem sikerül elérnie azt a lendületet, ami tavaly megvolt neki, ráadásul a kontextus és a versenytársak is másak. 

Kapcsolódó

Simion vezeti a felmérési listákat, de aligha lesz belőle államfő

Az elemző szerint Simion jelenleg inkább eszköz az EU vezetősége ellen vívott küzdelemben, semmint szövetséges Amerika számára. 

államfőválasztás 2025 George Simion Crin Antonescu Nicușor Dan

Számíthatunk-e meglepetésre valamelyik jelölttől a célegyenesben? – kérdeztük Pászkán Zsolt politikai elemzőt. „Ha el akarnám viccelni a kérdést, azt mondanám, hogy az elmúlt fél év eseményei alapján sokkal jobban tartok a hatalmi szervek részéről érkező meglepetéstől, mint a jelöltektől. Komolyra fordítva a szót, meglepetésekre mindig lehet számítani, bár úgy vélem, hogy a Georgescu esetében bevetett gerillataktikát most már jóval nehezebben lehetne megvalósítani” – mondta a budapesti Magyar Külügyi Intézet Románia-szakértője.

Szerinte a legnagyobb bizonytalanságot a részvételi arány jelenti. „Nem lehet tudni, hogy Călin Georgescu apolitikus követői közül hányan mennek el majd szavazni, amikor csak politikai szereplők közül lehet választani” – hangsúlyozta a nagybányai származású elemző. Arra a kérdésre, hogy kinek kedvezhet a kampányidőszak, Pászkán Zsolt azt mondta: fél évvel ezelőtt az lehetett a kézenfekvő válasz, hogy a területileg jól beágyazott, kiépített területi struktúrákkal rendelkező pártok, s a pártokat maga mögött tudó jelöltek vannak előnyben. 

A jelöltek nem számíthatnak automatikusan pártjaik támogatására

„Azóta láttuk, hogy ez nem feltétlenül van így, vagy legalábbis a pártjelöltek sem számíthatnak automatikusan pártjaik támogatására. Ráadásul a jelenlegi három nagy politikai tábor belsőleg is megosztott. A lokalista radikálisokon (AUR, SOS Románia, POT) belül többé-kevésbé nyilvános harc zajlik az AUR két vezetője, George Simion és Claudiu Târziu között, amit tovább súlyosbít az uborkafára felkapaszkodott George Becali trollkodása.

A POT látszólag támogatja Simiont, de nem tudjuk, hogy ez mennyire őszinte, és a párt elnöke, Anamaria Gavrilă mennyire képes a párt szavazóit Simion felé terelni. Az SOS Románia pedig végképp nem tűnik túlságosan együttműködőnek, legalábbis egyelőre. Ezek a belső viták pedig még a Călin Georgescu és George Simion által novemberben együttesen elért kb. 3,4 millió szavazat elérését is kérdésessé teszik” – fogalmazott az elemző.

A szakértő szerint a „globalista radikális tábor”, elsősorban az USR, plusz a többi „progresszista” jelenleg másfél jelölttel rendelkezik: Nicușor Dan és Elena Lasconi. „Nekik az a legfőbb gondjuk, hogy a lehetséges szavazóik halmaza ugyanúgy behatároltnak tűnik, mint a lokalista radikálisoké, azaz nagyjából azokra a szavazatokra számíthatnak, akiket a támogató pártok ki tudnak préselni. Tehát kevéssé lehet arra számítani, hogy az első fordulóban, amikor nem ki-ki alapon folyik a harc, hanem egyfajta szépségversenyként, Dan vagy Lasconi számottevő apolitikus szavazót lenne képes megmozdítani. Ebben az esetben a Lasconi által novemberben elért 1,8 millió szavazat elég soványkának tűnik, és ez a tábor csak az alacsony részvételi arányban reménykedhet, még akkor is, ha a két jelölt közül az egyik visszalép a másik javára” – mondta Pászkán Zsolt.

A harmadik nagy táborként a „fősodor” pártokét (PSD, PNL) említette, amelyekhez az RMDSZ is kapcsolódik. „Jelöltjüknek, Crin Antonescunak az igazi kihívást a második fordulóba kerülés jelenti. Egyrészt azért, mert a PSD és a PNL a parlamenti választáson kb. 3,2 millió szavazatot kapott, az RMDSZ pedig nem egészen 600 ezret. Csakhogy nem világos, hogy a PSD és a PNL szavazói hallgatnak-e majd a pártvezetőik utasítására, így Antonescu nagy kihívással néz szembe” – hangsúlyozta a Maszolnak a politikai elemző. 

A szakértő összegezve azt mondta, most, a kampány elején a szóba jöhető jelöltek „kannibálozási” üzemmódban vannak, azaz a politikailag elkötelezett szavazói halmazok újraszabására és újraosztására számítanak, és ebbe csak további nehézségeket visz be Victor Ponta és Daniel Funeriu, valamint a kisebb jelentőségű jelöltek indulása, akik további kisebb-nagyobb falatokat hasíthatnak ki a három nagy táborból. Szerinte a kampány jellege módosíthat ezen, rávehet apolitikus szavazókat is arra, hogy elmenjenek szavazni, de még túl korai ennek hatását megbecsülni.