„Az, hogy Nicuşor Dan kivételével mindegyik fontosabb induló, így George Simion és Victor Ponta különösen, de Crin Antonescu is látványosan Trump figyelmét és jóindulatát keresi, azt mutatja, a bukaresti boszorkánykonyhákban nagyjából beárazták úgy Brüsszelt, mint az EU-s vezető szerepért bejelentkező Macron által vezetett Franciaországot is” – mondta a Maszolnak Pászkán Zsolt. A politikai elemző szerint Bukarestben egyelőre senki nem tudja, mi a teendő a Trump-adminisztráció megjelenésével kialakult helyzetben.     

Fontos a párbeszéd aktív fenntartása és fejlesztése a Trump-adminisztrációval – fogalmazott Alexandru Coita politikai elemző a Ziare.com portálnak. Szerinte mindegyik államfőjelöltnek előtérbe kell helyeznie az Egyesült Államokkal való együttműködést, tekintettel Amerika kulcsszerepére Románia biztonságában.

Crin Antonescu is látványosan Trump figyelmét és jóindulatát keresi Fotó: Crin Antonescu Facebook oldala

„Minden jelöltnek a párbeszéd erősítésére kell törekednie a Trump-adminisztrációval. Az Egyesült Államok a biztonság garanciája Románia számára, nem engedhetjük meg magunknak, hogy kizárjuk a politikai, diplomáciai és intézményes párbeszédet a Trump-adminisztrációval. Ez egy nagy hiba lenne, miután Románia a NATO határán van, Európa keleti határánál. Meg kell nézni, milyen aktívan vesz részt Lengyelország az európai védelmi projektben. Továbbra is ápolja a kapcsolatokat az új washingtoni adminisztrációval” – mondta Coita.

Szerinte túl egyszerű, naiv és veszélyes lenne, ha a májusi  megmérettetésre úgy tekintenénk, mintha Európa és Amerika között is választanánk. „Veszélyes lenne, mert ha ebben a paradigmában gondolkozunk, azt kockáztatjuk, hogy biztonsági fedezet nélkül maradunk” – tette hozzá a politikai elemző. Alexandru Coita kiemelte a külkapcsolatok fontosságát. Úgy véli, hogy ezek előnyt jelenthetnének egy államfőjelölt számára. 

Kapcsolódó

Új felmérés: Antonescu mérkőzne Simionnal a döntőben

Ha jövő vasárnap elnökválasztásokat tartanának, a megkérdezettek 28 százaléka George Simionra szavazna, 26 százalékuk Crin Antonescut választaná.

államfőválasztás 2025 Crin Antonescu George Simion Nicușor Dan

Milyen viszonyulásra, diplomáciára számíthatunk az esélyes jelöltektől a Trump féle Amerikával, illetve Brüsszellel kapcsolatban? – kérdeztük Pászkán Zsolt politikai elemzőt. Szerinte elsősorban a teljes tanácstalanságot és az elsősorban a Z generációra jellemző, tinédzseres FOMO-jelenséget (kóros félelem attól, hogy lemaradnak valamiről, kimaradnak valamiből) láthatjuk a népszerűbb indulóktól. 

„A kisebb-nagyobb erőközpontok irányában végzett szolgalelkű igazodás eddig rendkívül könnyű és egyszerűen teljesíthető volt, ezért az egész román politikai rendszert elkényelmesítő gyakorlattá vált. Egy nyalással ki lehetett csikarni a két talp – a washingtoni és a brüsszeli – irányítóiból a jutalmazó és a hatalomban megerősítő „buksisimogatásokat” – fogalmazott a budapesti Magyar Külügyi Intézet Románia-szakértője. Hozzátette: a Trump-adminisztráció megjelenésével és a Washington-Brüsszel antagonizmus felerősödésével ez a kényelmes helyzet megszűnt, vagy megszűnni látszik, és erre a román politikai felépítménynek egyelőre nincs adekvát válasza. 

Nem tudja senki, mit kell  csinálni

„Az a bohózat, hogy március 3-án egy ismeretlenségből előbukkant fickó, bizonyos Dragoş Sprînceană a kormányfő különmegbízottjaként mutatkozik be a román médiában és majdnem egy hétre van szükség, hogy ezt egy tisztségviselő, ráadásul nem is a hírbe hozott miniszterelnök, hanem a PNL-s szenátusi elnök megcáfolja – miközben létezik egy külügyminiszter is –, jól mutatja, hogy mennyire nem tudja senki, mit kell csinálni a megváltozott helyzetben” – mondta Pászkán Zsolt. 

Úgy látja, az elnökválasztás főbb szereplői a maguk módján próbálnak alkalmazkodni. „Az, hogy Nicuşor Dan kivételével mindegyik fontosabb induló, így George Simion és Victor Ponta különösen, de Crin Antonescu is látványosan Trump figyelmét és jóindulatát keresi, azt mutatja, a bukaresti boszorkánykonyhákban nagyjából beárazták úgy Brüsszelt, mint az EU-s vezető szerepért bejelentkező Macron által vezetett Franciaországot is” – magyarázta a nagybányai származású elemző. 

George Simion támogatói körében Fotó: George Simion Facebook oldala

Mint fogalmazott, az elsősorban Románia és Moldova felé érezhetően erősödő „francia kapcsolat” jelenlétére szinte kizárólag Nicuşor Dan, és jóval visszafogottabban Elena Lasconi rezonált. „Meglehet, hogy ezzel újabb darázsfészekbe nyúlnak, mert korántsem egyértelmű egy potenciális közép-kelet-európai francia hegemónia elfogadottsága” – tette hozzá. Szerinte a francia politikai felépítményre amúgy is ugyanaz a „figyelemzavaros” kórtünet jellemző, mint az Egyesült Államok vezetőire is, azaz Közép-Kelet-Európa kérdéseire csak nagyon rövid ideig képesek és akarnak összpontosítani. 

„Kérdés, hogy az afrikai volt gyarmatairól már stratégiai partnerként is kiszorult Franciaország új külpolitikai homokozójának fogja-e tekinteni a térségünket, vagy ez a francia elnökválasztás után ugyanolyan gyorsan elpárolog majd, mint hóember az első tavaszi fuvallatra” – mondta Pászkán Zsolt. Szerinte a román politikusok most abban reménykednek, hogy a külpolitikai főszereplők egymás közötti csetepatéja kellően elvonja a figyelmüket attól, hogy a „szájaláson” kívül tetteket is követeljenek a „kiszolgáló személyzetnek” tekintett térségbeli politikusoktól és néhány hangzatos hűségnyilatkozattal mindkét veszekedő felet kellően ki tudják elégíteni.