Egy falusi portán nem kihívás tizenkét vendéget asztalhoz ültetni, a nagy ebédek-vacsorák nem okoznak fejtörést a gazdáknak, gazdaasszonyoknak. A hétköznapinak számító családi-baráti ebédből viszonylag egyszerűen lehet virágzó vállalkozás, hiszen a helyi, ízes falatokat turisták, átutazók, a környéken lakók is szívesen megkóstolják. Erre nyújt lehetőséget egy helyi gasztropont engedélyeztetése és működtetése.

A koncepciót az Ivan Patzaichin – Mila 23 Egyesület kezdeményezte még 2016-ban, majd 2018-ra öltött végső formát a jogszabályi keret. Az elmúlt év adatai szerint az ország vendéglátós térképére 111 helyi gasztropont került fel, az összesítés óta még továbbiak nyíltak.

A legtöbb családi vendéglátóhely a kezdeményezők térségében, a Duna-Deltában alakult, Tulcea megyében 32 portán ebédelhetnek a vendégek. Brassó megyében több mint 20, Szeben megyében 15, Máramaros megyében 10 gasztropontot működtetnek. A gasztropont azt teszi lehetővé, hogy egy család kis léptékű vendéglátást működtetve értékesítse a helyben megtermelt alapanyagokat, segíti a helyi gasztronómiai hagyományok őrzését, ugyanakkor a turistáknak, városlakóknak alternatívát kínál az éttermi fogások mellett.

Az Országos Hegyvidéki Ügynökség folyamatosan szervez ingyenes, 24 órás tanfolyamokat, azoknak, akik belevágnának a gasztropont működtetésbe. A képzés elvégzése után kiállítják a részvételi tanúsítványt, és annak birtokában be lehet jegyeztetni a Cégbíróságon a gasztropontot. A programról Crișan Mária az Országos Hegyvidéki Ügynökség bodoki területi irodájának munkatársa beszélt a Maszolnak.

Hagyományos, helyi fogások otthon a gazdaasszonynál

A gasztropontokon helyi termelőktől, leginkább saját gazdaságból, vagy bevizsgált terményekből készülhet egyszerre legtöbb 12 vendégnek az ebéd, amit tulajdonképpen a gazda, a gazdaasszony a saját otthonában szolgál fel. A tevékenységbe a családtagok vehetnek részt.

Kovászna megyében jelenleg egyetlen gasztropont van bejegyezve, Bükszádon, de abba bíznak, hogy az év végéig többen is követik a jó példát. Képzést már tartottak Bodokon, tervezik a közeljövőben Bükszádon, majd Vargyason. Crișan Mária elmondta, ebben az időszakban nagy az érdeklődés, a vidékiek jobban ráérnek, amikor nincs mezőgazdasági munka, ugyanakkor az ingyenes magyar vagy román nyelvű tanfolyamot rugalmasan szervezik, ahogy egy közösségnek leginkább megfelel, az online formára is nyitottak.

A tanfolyam során ismertetik a gasztropont indításának feltételeit. Csak vidéki környezetben lehet működtetni, de a városokhoz tartozó falvakon is. Szükség van valamilyen bejegyzett vállalkozási formára, engedélyezett magánszemélyként, családi vállalkozásként, de cégként is lehet működtetni gasztropontot. Főzni nem tanítják a gazdaasszonyokat, hiszen a jelentkezők általában ezt a tudásukat szeretnék kamatoztatni, de szorgalmazzák a helyi, hagyományos fogások készítését. A szabályzat szerint a kis konyhán egy nap alatt legtöbb két menüsor készülhet – két leves és két főétel. Ám melléje kínálhatnak a vendégeknek házikenyeret, otthon készült süteményt, vagy a Székelyföldön népszerű kürtőskalácsot. A fogások az adott háztartás szokásaitól, igényeitől függnek, a bejáratott ételeket érdemes feltálalni a vendégeknek, mondta Crișan Mária.

Megéri egy faluban több gasztropontot nyitni, mert ha egyszerre több vendég, egy nagyobb csoport érkezik, többen el tudják őket látni. A kínálat is szélesebb lehet, hiszen ha azon a napon Piroska néninél húsleves és töltött káposzta az ebéd, a vegetáriánusok átmehetnek a szomszédba, ahol salátaleves van és gombapaprikás. Javasolják ugyanakkor, hogy a gasztropontok működtetését kössék össze a turizmussal, a kulturális tevékenységekkel, így próbáljanak bevonzani családokat, csoportokat. Bükszádon például a Szent Anna-tó közelsége hatalmas vonzerőt jelent, erre ráerősítve lehet működtetni gasztropontokat. A gazdaasszony eldöntheti, hogy folyamatosan vagy szezonálisan működteti a konyháját, de arra is van lehetőség, hogy csak hétvégén, előre bejelentett vendégeket fogadjon.

Nem kell megijedni a feltételektől

Crișan Mária felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszer-biztonsági hatóság vizsgálja be, majd engedélyezi a gasztropontot, bizonyos feltételeknek eleget kell tenni ugyan, de nem kell megijedni, mert ezek nem olyan bonyolultak, mint egy étterem, vendéglő esetében. Egy vidéki háztartás konyhája, általában rendelkezik hideg-meleg vízzel, gáztűzhellyel, és szükség van még az élelmiszerek tárolására alkalmas helyre, valamint az étel felszolgálásához egy külön helyszínre, részletezte Crișan Mária.

Hozzátette, a már működő gasztropontok esetében pozitívak a visszajelzések, a közelben a Brassó megyei Bodzavámon, egyesület keretében több portán is fogadnak így vendégeket. „Bodzavám követendő példa, útjelzőket helyeztek ki, internetesen oldalon lehet követni, hogy azon a napon, mit főz a gazdaasszony, ott lehet előre bejelentkezni. Ha a kapuba kiteszik a logót, és a napi kínálatot, azt jelzi, hogy a gazdaasszony éppen nem e mezőn dolgozik, hanem ebédet főzött. Ennek a példáján lehet más településeken is eljárni, nem kötelező minden nap főzni, a gazdák foglalkozhatnak más háztartási vagy mezőgazdasági tevékenységekkel is, ám ha éppen van készen ebéd, lehet fogadni a vendégeket” – taglalta Crișan Mária.

A gasztropontos ingyenes tanfolyamok iránt Crișan Máriánál a 0783 27 52 19 telefonszámon lehet érdeklődni.